Mumus-e az adóellenőrzés és merre tart az adózás digitalizációja?

Megosztás Tetszik

Hogyan érintik a kormány őszi adócsomagjának változásai a vállalkozásokat? Miért fontos időben felkészülni az eÁFA rendszerre, és hogyan alakítják át a digitális megoldások a NAV működését? Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Mindezek a nagyvállalatok és kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is jelentős hatással lesznek.

Melyek a kormány őszi adócsomagjának legfontosabb elemei, milyen adónemeket érintenek a változások és milyen hatással lesznek ezek az érintettekre?

Kezdjük a jó hírekkel! Az új adócsomag támogatja az innovatív vállalkozások létrejöttét, méghozzá oly módon, hogy nem merül fel személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség akkor, ha valaki szellemi terméket apportál egy vállalkozásba. Az a változás pedig leginkább az ingatlanszektort támogatja, hogy a SZÉP-kártya juttatások 50%-a lakásfelújításra is felhasználható lesz. Ez nemcsak az építőipar nehéz helyzetén enyhíthet, hanem segíti a gazdaság fehérítését is, mivel ezek csak számlával alátámasztott költések lehetnek.

Emelkedik a családi adókedvezmény mértéke, 2025. július 1-jétől a másfélszeresére, 2026. január 1-jétől pedig a duplájára. A háromgyermekes családok esetén például 2026-tól nem 99 ezer forint lesz az igénybe vehető adókedvezmény, hanem már 198 ezer, ez pedig jelentős növekmény.

Ami talán elkerülte a többség figyelmét, az az extraprofitadóval kapcsolatos kormányrendelet módosítása. A jogszabály eddig úgy szólt, hogy a kiskereskedelmi adó legmagasabb progresszív mértéke 2024 végéig 4,5%, 2025-től pedig a kiskereskedelmi adó maximum mértéke visszatért volna a törvényi szinten szabályozott 2,7%-os értékre. Ez azonban a várakozásokkal ellentétben nem így történt, és a Kormány a 2025-ös pénzügyi évre is meghosszabbította az emelt ráta alkalmazását. A Robin Hood-adó – hivatalos nevén az energiaellátók jövedelemadója – kulcsa a várakozásokkal ellentétben szintén nem tér vissza az eredetileg bevezetett 31%-os szintre, helyette a következő pénzügyi évre továbbra is a 41%-os kulcs lesz alkalmazandó.

A pénzügyi szektorra vonatkozó valamennyi adó tartós jelleggel hatályban marad. A pénzügyi tranzakciós illeték eddigi változásai mellett a kiegészítő tranzakciós illetékre vonatkozó extraprofitadó szerinti rendelkezések szintén átemelésre kerülnek törvényi szintre. Ez egy rendkívül komoly változás, hiszen ezzel a kiegészítő tranzakciós illeték tartósan kihatással lesz egyes gazdasági szereplőkre – például a fizikai pénzváltókra –, akiknek jelentős adóteherrel kell szembenézniük.

Az extraprofitadó-rendelet módosítása alapján azonban néhány iparág fellélegezhet, hiszen többek között a távközlési szektorra és a gyógyszergyártókra vonatkozó különadók az év végével megszűnnek.

Az általános közvetlen adók, mint a társasági adó és a helyi iparűzési adó az elmúlt időszakban jelentősen háttérbe szorult a globális minimumadót érintő változásokhoz képest és nincs ez másként a mostani adócsomag esetében sem. Elöljáróban fontos kiemelni, hogy naptári éves adózók esetén a 2024-es üzleti évre vonatkozó globális minimumadó bevallás határideje 2026. június 30. Továbbá az adócsomag egy előleg bevallási és megfizetési kötelezettséget is előír az adóalanyok számára, naptári éves adózók esetén első körben 2025. november 20-ig. Ez a két dátum egy elég távoli határidőnek tűnhet első ránézésre, azonban az előzetes számítások elvégzésére sokkal hamarabb, már a 2024-es évről szóló beszámoló elkészítése során szükség lesz.

Mindezek mellett fontos dátum a 2024. december 31., mert eddig az időpontig minden vállalatnak, amely 2024-ben globális minimumadó-alanynak minősül, be kell jelentkeznie a NAV-hoz a hivatal által közzétett nyomtatvány kitöltése útján.

Az extraprofitadót érintő változások mellett kvázi világrengető módosítás egyébként a kiskereskedelmi adó kapcsán, hogy annak alanyává válnak a platformüzemeltetők is. Ez azt jelenti, hogy 2025-től gyakorlatilag ők lesznek az adófizetésre kötelezettek a platformon keresztül megvalósuló kiskereskedelmi értékesítések után is. Egy platformnál – amelyen adott esetben több bolt is megjelenik – jelen értelmezés szerint összeszámítva kell az adóalapot figyelembe venni.

Ez azért érdekes, mert a kiskereskedelmi adó mértékét progresszív módon, az adó alapját képező árbevétel összege alapján állapítják meg. Az 500 millió forintos sávba eső árbevétel adómentes, 500 millió és 30 milliárd forint között 0,15%, 30 milliárd és 100 milliárd forint között 1% , 100 milliárd forint felett pedig 4,5% az adó mértéke. Érdemes továbbá kiemelni, hogy 2025-től megváltozik a külföldi jogi személyek által Magyarországon teljesített kiskereskedelmi értékesítések adókezelése is. Az őket terhelő kiskereskedelmi adó ugyanis január 1-jétől a teljes globális árbevételt figyelembe véve kell meghatározni, természetesen azzal a kitétellel, hogy a külföldi értékesítésekből származó árbevétel Magyarországon mentesítésre kerül a kiskereskedelmi adó alapjából.

Általános forgalmi adó szempontból is izgalmas változásokat hoz a következő év. Ennek kapcsán fontos kiemelni, hogy az új ingatlanokra érvényes 5%-os áfát 2026. december 31-ig meghosszabbították.

Ezzel egyidőben az e-nyugtaadási kötelezettséget elhalasztják fél évvel, csak 2025. július 1-jétől kell azt bevezetniük az adózóknak. Mindezek mellett a könyvelőknek lehet érdekes az áfa-bevallás változása is: 2025-től kezdődően az M-lapon az adatokat az ezer forintos kerekítés helyett forintban kell megadni, ez mindenképpen változást igényel majd az automatizált áfabevallási előkészítési megoldásokat alkalmazó társaságok életében.

Melyek a legfontosabb átalakulások és lehetséges következményeik a NAV-ban, merre tart a hazai adórendszer és gyakorlat?

Az adópolitika iránya továbbra is megmarad, aminek lényege, hogy alapvetően a fogyasztási típusú adókat próbálják előtérbe helyezni, szemben a jövedelemadókkal. Ez köszön vissza a családi adókedvezmény és a SZÉP-kártya juttatások kedvezőbbé válásában.

Azt fontos kiemelni, hogy az utóbbi években Magyarországon látványosan csökkent a fekete- és szürkegazdaság mérete. Ezt mondom az alapján, hogy az Európai Bizottság minden évben kiad egy jelentést arról, mekkora az áfa-rés. Az áfa a magyar költségvetés legfontosabb adóbevétele, tehát az fáj a legjobban, ha az erre vonatkozó tervek nem teljesülnek. Az a jó hír, hogy a fekete- és szürkegazdaság visszaszorulása miatt kieső áfabevételek aránya 5% alá csökkent, ez egy rendkívül pozitív változás az EU-s eredményekhez képest.

Ám az adóhivatal ettől függetlenül szeretné tovább javítani az adóbeszedés hatékonyságát, és e célból több digitalizációs projektet is elindítottak, hogy a gazdaságban csalárd módon tevékenykedőket könnyebben azonosítani tudják. Például már a NAV is mesterséges intelligenciával (AI) dolgozik, így képes jobban kezelni a hozzá beérkezett hatalmas adatmennyiséget. Olyan adatbázist épített ki az adóhivatal, ami gyakorlatilag valós időben szolgáltatja a tranzakciós adatokat a magyar gazdaságról, amelyeket aztán az AI segítségével elemeznek.

Amit még a digitalizáció kapcsán ki kell emelni, az az eáfa-rendszer. Az adóhivatal több olyan projekten dolgozik egy ideje, ami azt segíti elő, hogy az adózók lehetőleg minél inkább automatizált megoldások segítségével tudják az adóbevallási kötelezettségeiket teljesíteni. Bár még csak néhány éve indult el, de ma már szinte teljesen természetes, hogy az szja-bevallásokat a NAV készíti el. Márpedig a tavaly január 1-jén elindult és most tesztelés alatt lévő eáfa-rendszer ugyanazt fogja tudni, mint az eszja-rendszer. Ennek azért van nagy jelentősége, mert egyébként az áfabevallás elkészítése az adózási tevékenységek közül a leggyakrabban ismétlődő és legidőigényesebb feladatok közé tartozik. Ez egy nagy multinacionális vállalatnál 8-10 napot is jelenthet. Ha ezen idő csökkentését az adóhivatal elő tudja segíteni, akkor az az erősen munkaerőhiányos könyvelő szakmát is jelentősen megtámogatja. Minden egyes digitalizációs lépés vagy irány ebben a szakmában fejti ki a legnagyobb hatását, hiszen a magyar kis- és középvállalkozások adóbevallását nem belső munkatársak, hanem külső könyvelők készítik el. Emiatt, bár a könyvelő szakma fél tőle, én bízom benne, hogy végső soron ez a változás jóval hatékonyabbá teszi a munkájukat.

A nagyvállalatok, kkv-k, kisadózók mennyire készültek fel a 2025. január 1-jétől már élesben működő eáfa-rendszer jelentette kihívásokra?

Amíg ezek önként vállalt kezdeményezések, addig ezeket mindenki kellő távolságtartással figyeli. Az a benyomásom, hogy nincs olyan közép- vagy nagyvállalat Magyarországon, amelynek pénzügyi csapata ne lenne tisztában azzal, hogy mi az az e-áfa, és legalább egyszer ne nézett volna utána részletesebben. Viszont jelenleg nem túl nagy azok száma, akik aktívan használják is ezt a rendszert. Ennek alapvetően az erőforráshiány az oka, a szűkös ő munkaerő, emiatt a tapasztalatok szerint egy sor cég csak akkor vág majd bele, amikor kötelező lesz. Így a többség most még inkább a megértés szintjén mozog és még nem kezdett elég aktívan foglalkozni ennek a rendszernek az implementálásával és az ezzel kapcsolatos automatizációs feladatokkal.

Melyek lesznek a NAV 2025-ös adóellenőrzési gyakorlatában a legfőbb irányok, mekkora a szigorítás mértéke, hogyan készülhetnek fel az adózók az adókötelezettség teljesítésére?

A fő prioritás az adatminőség javítása, ezt segíti az AI már említett bevonása, valamint az is, hogy a hivatal több módon szorgalmazza azt, hogy az adózók ne hibás adatokat küldjenek be. Ahhoz ugyanis, hogy a rendszer működjön, jó minőségű adatokra van szükség, ennek érdekében vezették be az adategyeztetési eljárást is.

Az adóellenőrzések legnagyobb részében a 2025-ös évben az adóhivatal valószínűleg az online beküldött adatokat és az e-bevallásokat veti össze azzal, amit a szállítók és a vevők küldtek be. Bár az ilyen típusú ellenőrzések nem járnak bírsággal, ezekre érdemes készülni, áttekinteni a könyvelést és javítani az adatokat, ha szükséges.

Ezen kívül vannak a szokásos slágertémák, közülük is az áfa, hiszen minden évben ennek kapcsán teszi a NAV a legtöbb elmarasztaló megállapítást. Ami kiemelendő, hogy nyilván lehetnek jóhiszemű tévedések is, viszont még mindig nagyon sokszor látunk az őrző-védő és takarító cégeknél olyan visszaéléseket, amelyeket a megrendelő nem képes észrevenni. Idetartozik azoknak az eseteknek a köre, amikor a közvetlen beszállító alatt egy egy olyan beszállítói lánc alakul ki, amely eltünteti az áfát és ez sok esetben a szolgáltatást igénybevevő végső adózó ellenőrzésénél bukik ki.

De a transzferárakra is kifejezetten figyel az adóhivatal. Itt azt érdemes tudni, hogy a jogkövetési vizsgálatok közé a transzferárak nyilvántartásának az ellenőrzése is bekerült. S már nemcsak a dokumentáció meglétét vizsgálja a NAV, hanem alapvetően tartalmi kérdésekben foglalhat az adózóétól eltérő álláspontot.

Mindenképpen szót kell még ejteni a társasági adókedvezmények ellenőrzéséről is, amiket az igénybevételt követő 3 adóév végéig köteles az adóhatóság ellenőrzés alá vetni. Ennek kapcsán fontos kiemelni az energiahatékonysági adókedvezmény kapcsán kialakult aktuális tapasztasztalatokat. Itt arra kell gondolni, ha például egy cég olyan beruházást hajt végre az üzemében, ami magasabb energiahatékonyságot eredményez, akkor ennek a beruházásnak egy bizonyos részét leírhatja adókedvezmény formájában a fizetendő társasági adó összegéből. Ez egy viszonylag újkeletű lehetőség, néhány éve létezik ez az adókedvezmény és a beruházások kapcsán az elmúlt évben kezdődött meg intenzíven az adókedvezmény igénybevétele, ezzel egyidőben pedig már számos elmarasztaló megállapítás is született. Ez alapján látható, hogy érdemes odafigyelni és az adókedvezmények kapcsán a legnagyobb körültekintéssel eljárni.

Ritkán esik szó róla, pedig az adózással összefügg a NIS2-kötelezettség és az ESG-követelmények megjelenése is, hiszen a tapasztalataink alapján ezek a nem kifejezetten pénzügyi alapokon nyugvó kötelezettségek jelentik a legnagyobb kihívást az idei és az elkövetkező években a pénzügyi vezetők számára. A cégeknek október 18-ig kellett felmérni és elemezni a belső kiberkockázatokat, a jövő év első negyedében pedig meg kell bízni az auditort is, aki elvégzi a NIS2-auditot. Nagy kihívás a cégeknek, hogy megtalálják a megfelelő auditort, de még ennél is fontosabb, hogy kiberbiztonsági szempontból a lehető legnagyobb védelmet nyújtó rendszert alakítsanak ki.

Ugyanakkor a magyar vállalatokra fenntarthatósági jelentés és ESG-beszámoló készítési kötelezettségek is vonatkoznak, amiknek 2025. január 1-jétől a legtöbb magyar nagyvállalatnak meg kell felelnie. Ez azt jelenti, hogy példának okáért az ESG-beszámoló készítési kötelezettséggel érintett cégeknek át kell tudniuk világítani a közvetlen beszállítóikat ESG-szempontból, kiértékelni az átvilágítás során kapott információkat, amiről egy beszámolót kell készíteni, tanúsítás alá vetni és azt határidőre közzé kell tenni. Ez egy nagy munka, amire a felkészülést a következő hetekben, hónapokban el kell kezdenie minden érintett társaságnak.

Milyen célok mentén alakítják ki az egyes társaságok az optimalizáltabb működést, hol lehet megfogni a hatékonyságot, mi alapján és milyen módon lehet elvégezni az ehhez szükséges átalakításokat?

Ez egy nagyon fontos kérdés, ennek ellenére sajnos az a tapasztalatom, hogy különösen a termelővállalatoknál a pénzügyi terület hatékonysága másodrendű mindaddig, amíg komoly válság nem következik be. A hatékonyságnövelést nem az adóoptimalizálásban kell keresni. Az a nehéz út, a könnyű meg, ha elkezdünk digitalizálni. Azáltal, hogy az adataink a NAV-os adatszolgáltatási kötelezettség miatt nagyrészt digitalizált formában, konszolidálva, auditálva rendelkezésre állnak, már nincs akadálya annak, hogy valaki jelentős mértékű automatizálási, digitalizációs projekteket indítson el mindenki a saját pénzügyi osztályán belül. Úgy gondolom, hogy ebbe mindenképpen invesztálnia kell minden társaságnak a fejlődés elősegítése érdekében.

A tartalom a PwC Magyarország megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült, létrehozásában a HVG hetilap, a hvg.hu és az Adózóna szerkesztősége nem vett részt.