2026-ra a fenntarthatósági információk közzététele már nem pusztán reputációs kérdés, mivel egyre több vállalkozásnál jogszabályi kötelezettséggé válik és a beszámolókészítés folyamatába épül be. A CSRD-hez kapcsolódó hazai szabályozás következtében a fenntarthatósági (ESG) jelentés a vállalkozó üzleti jelentésének elkülönült részeként jelenik meg, és szorosabb kapoccsal kötődik a számviteli beszámoló adataihoz.
Tavaly év végén végre felszállt a füst az ESG-tanúsítás, tehát az ESG-beszámolók auditjával kapcsolatban. 2025 decemberének végén megjelentek a tanúsítás részletszabályai [424/2025. (XII. 23.) kormányrendelet], emellett megismerhetővé váltak az ESG-tanúsítók névjegyzékbe való felvételének és a névjegyzék vezetésének feltételei [15/2025. (XII. 23.) SZTFH-rendelet], illetve módosításra került az ESG-kérdőívet meghatározó 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH-rendelet is, melynek következtében – nem jelentős mértékben – módosult az ESG-kérdőív tartalma is. Nézzük a részleteket!
A Magyar Közlöny december 23-án megjelent 157. számában egy törvényt, 28 kormányrendeletet és több minisztériumi rendeletet, kormányhatározatot hirdettek ki. A jogszabályok érintik többek között a kötelező egészségbiztosítás ellátásait, a tanárbéremelést, az adóigazgatási eljárást, az agrárgazdaságok átadásáról szóló jogszabályokat, az otthontámogatást, a közúti közlekedés szabályait, földügyi tárgyú rendeleteket, fogyasztóvédelmi tárgyú rendeleteket, kiegészítő szociális pótlék kifizetéséhez kapcsolódó támogatásokat, a szakképzésről szóló jogszabályokat.
Több kormány- és NGM rendelet módosítási tervezetét is társadalmi egyeztetésre bocsátott a nemzetgazdasági tárca.
2025-ben sok alkalommal és sok minden változott az európai és hazai fenntarthatósággal kapcsolatos szabályozásban. Lényegesen változott a megfelelésre kötelezettek köre és maguk a tennivalók is. Tegyünk rendet és nézzük meg, kire, mikortól, milyen szabályok érvényesek és aktuálisan milyen kötelezettségeknek kell a vállalkozásoknak megfelelni. Áttekintjük a hatályos szabályozást és áttekintjük, milyen további változások várhatók. A mikrofonnál: Bartus Luca, Menedzser és Bagyura András, Igazgató, Fenntarthatósági Szolgáltatások, Forvis Mazars.
Enyhített ESG-kötelezettségek, kitolt határidők, szűkebb érintetti kör, miközben számos cég visszavonja vállalásait. Ennyi lett volna az ambiciózus klímacélokból? A PwC 2025-ös „State of Decarbonization” jelentése szerint továbbra is erős elköteleződés mutatkozik a fenntarthatóság mint üzleti értékforrás iránt. 2024-ben több mint 4000 vállalat jelentett klímacélokat a Carbon Disclosure Projectnek (CDP), ami kilencszeres növekedést jelent az öt évvel ezelőtti állapothoz képest. A cégek 37 százaléka növeli ambícióit, míg 16 százalék csökkenti azokat, olvasható a PwC Magyarország honlapján közzétett közleményében.
Cikkünkben az ESG-törvényhez kapcsolódó új és módosított jogszabályi előírásokat, közöttük az ESG-törvényhez kapcsolódó jogsértések bírságait ismertetjük.
Öt kormányrendelet, hat további rendelet – közöttük az SZTFH egyes kiberbiztonsági tárgyú és fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségekkel összefüggő rendeletek módosításáról szóló 8/2025. rendelete – és 22 határozat jelent meg a Magyar Közlöny 2025. évi 96. számában.
Az EFRAG tervezete alapján nagyfokú egyszerűsítések jönnek az ESRS szabványokban, miközben a vállalatok felkészülési ideje nő az Omnibus csomag „Stop the Clock” intézkedése révén, olvasható a PwC közleményében.
A magyar ESG-törvény több úgynevezett ESG-közreműködőt nevesít: többek között az ESG-tanácsadót, az ESG-tanúsítót, és ezek mellett bevezette az államilag akkreditált ESG-minősítés, illetve ESG-minősítő fogalmát is. Nézzük, mi is az az ESG-minősítés, valamint ki az ESG-minősítő, és mit mond a jogszabály!
Az elmúlt napokban – két részletben – elfogadta az Országgyűlés a fenntarthatósági és ESG tematikájú törvények módosításait. Mint ismert, a különböző EU-s és hazai, fenntarthatósághoz kapcsolódó jogszabályok jelentős módosítására került sor, elsősorban a vállalati versenyképesség fokozása, a vállalkozásokat terhelő adminisztrációs terhek csökkentése és a kkv-k védelme érdekében.
A most következőkben egy – az ESG és a CSRD szabályozásokhoz képest némileg talán kevésbé ismert, de a nagyvállalatok, sőt a bankok és finanszírozók számára nagyon is fontos – fenntarthatósággal kapcsolatos szabályrendszert mutatunk be: az EU taxonómia rendeletét.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) két átfogó jelentést publikált a fenntarthatóság jegyében: saját környezeti fenntarthatósági kockázati elemzése mellett megjelent a Zöld pénzügyi jelentés is a 2024-es év vonatkozásában. A dokumentumok a klímaváltozás és a természeti kockázatok gazdasági-pénzügyi hatásait vizsgálják. A jelentések többek között megállapítják, hogy a megújuló energia részaránya történelmi csúcsot döntött hazánkban, valamint zöld hitelezés is bővült a fenntartható tőkepiac fejlődése mellett – írja honlapján az MNB.
A kormány május 13-án nyújtotta be a jövő évi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatot, amely – ahogy arról már beszámoltunk – tartalmazza a magyar ESG törvény (2023. évi CVIII. törvény) módosításának javaslatát is. Ugyanezen a napon egy másik törvényjavaslatot is benyújtottak, amely az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról rendelkezik, közkeletű nevén a „nyári adócsomagot” tartalmazza.
A kormány benyújtotta a parlamentnek a 2026. évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek részeként módosítaná az ESG-törvényt (2023. évi CVIII. törvény). Az Országgyűlésnek benyújtott törvénymódosító javaslat több pontban eltér attól a verziótól, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium még március végén bocsátott társadalmi egyeztetésre. Nézzük a részleteket!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték