50 találat a(z) esg cimkére
A fenntarthatóság nem tűnt el, csak átalakul: csendben tesznek a vállalatok a klímavédelemért
Cikk
Enyhített ESG-kötelezettségek, kitolt határidők, szűkebb érintetti kör, miközben számos cég visszavonja vállalásait. Ennyi lett volna az ambiciózus klímacélokból? A PwC 2025-ös „State of Decarbonization” jelentése szerint továbbra is erős elköteleződés mutatkozik a fenntarthatóság mint üzleti értékforrás iránt. 2024-ben több mint 4000 vállalat jelentett klímacélokat a Carbon Disclosure Projectnek (CDP), ami kilencszeres növekedést jelent az öt évvel ezelőtti állapothoz képest. A cégek 37 százaléka növeli ambícióit, míg 16 százalék csökkenti azokat, olvasható a PwC Magyarország honlapján közzétett közleményében.
ESG: új szabályok, változások, szankcionálható jogsértések bírságai
Cikk
Cikkünkben az ESG-törvényhez kapcsolódó új és módosított jogszabályi előírásokat, közöttük az ESG-törvényhez kapcsolódó jogsértések bírságait ismertetjük.
Kiberbiztonsági kötelezettségek, ESG-tanácsadókra vonatkozó szabályok – 11 rendelet, 22 határozat a legújabb Magyar Közlönyben
Cikk
Öt kormányrendelet, hat további rendelet – közöttük az SZTFH egyes kiberbiztonsági tárgyú és fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségekkel összefüggő rendeletek módosításáról szóló 8/2025. rendelete – és 22 határozat jelent meg a Magyar Közlöny 2025. évi 96. számában.
Könnyítések a fenntarthatósági jelentéstételben
Cikk
Az EFRAG tervezete alapján nagyfokú egyszerűsítések jönnek az ESRS szabványokban, miközben a vállalatok felkészülési ideje nő az Omnibus csomag „Stop the Clock” intézkedése révén, olvasható a PwC közleményében.
ESG-minősítés: mit jelent, hogyan működik, mire lehet jó?
Cikk
A magyar ESG-törvény több úgynevezett ESG-közreműködőt nevesít: többek között az ESG-tanácsadót, az ESG-tanúsítót, és ezek mellett bevezette az államilag akkreditált ESG-minősítés, illetve ESG-minősítő fogalmát is. Nézzük, mi is az az ESG-minősítés, valamint ki az ESG-minősítő, és mit mond a jogszabály!
Döntött a parlament: halasztják a fenntarthatósági jelentést, szűkül az ESG-adatszolgáltatás
Cikk
Az elmúlt napokban – két részletben – elfogadta az Országgyűlés a fenntarthatósági és ESG tematikájú törvények módosításait. Mint ismert, a különböző EU-s és hazai, fenntarthatósághoz kapcsolódó jogszabályok jelentős módosítására került sor, elsősorban a vállalati versenyképesség fokozása, a vállalkozásokat terhelő adminisztrációs terhek csökkentése és a kkv-k védelme érdekében.
Fenntartható-e a vállalat tevékenysége? Mit jelent és miért fontos az EU taxonómia szabályrendszere?
Cikk
A most következőkben egy – az ESG és a CSRD szabályozásokhoz képest némileg talán kevésbé ismert, de a nagyvállalatok, sőt a bankok és finanszírozók számára nagyon is fontos – fenntarthatósággal kapcsolatos szabályrendszert mutatunk be: az EU taxonómia rendeletét.
Klíma- és természeti kockázatokra is fókuszál az MNB
Cikk
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) két átfogó jelentést publikált a fenntarthatóság jegyében: saját környezeti fenntarthatósági kockázati elemzése mellett megjelent a Zöld pénzügyi jelentés is a 2024-es év vonatkozásában. A dokumentumok a klímaváltozás és a természeti kockázatok gazdasági-pénzügyi hatásait vizsgálják. A jelentések többek között megállapítják, hogy a megújuló energia részaránya történelmi csúcsot döntött hazánkban, valamint zöld hitelezés is bővült a fenntartható tőkepiac fejlődése mellett – írja honlapján az MNB.
Várható változások a számviteli törvényben: a CSRD halasztására vonatkozó előírások
Cikk
A kormány május 13-án nyújtotta be a jövő évi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatot, amely – ahogy arról már beszámoltunk – tartalmazza a magyar ESG törvény (2023. évi CVIII. törvény) módosításának javaslatát is. Ugyanezen a napon egy másik törvényjavaslatot is benyújtottak, amely az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról rendelkezik, közkeletű nevén a „nyári adócsomagot” tartalmazza.
90 milliárdos árbevétel, 500 fős létszám – várhatóan csak a legnagyobb vállalatokra vonatkozik majd az ESG-törvény
Cikk
A kormány benyújtotta a parlamentnek a 2026. évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek részeként módosítaná az ESG-törvényt (2023. évi CVIII. törvény). Az Országgyűlésnek benyújtott törvénymódosító javaslat több pontban eltér attól a verziótól, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium még március végén bocsátott társadalmi egyeztetésre. Nézzük a részleteket!
Az Omnibus jött, a kötelezettség maradt, csak a határidő tolódott
Cikk
A fenntarthatósági kötelezettségek teljesítésének elhalasztása lehetőséget teremt a cégek számára az ESG-folyamatok kialakításának erősítésére, főként stratégiatervezéssel, adatgyűjtéssel és karbonlábnyom-számítással. A vállalatok többsége a CSRD irányelv szerint kívánja elkészíteni a fenntarthatósági jelentését a 2025-ös évről – mutat rá az EY közel 50 magyar vállalati vezető megkérdezésén alapuló felmérése.
Az Európai Parlament támogatta a fenntarthatósággal kapcsolatos kötelezettségek halasztásáról szóló javaslatot
Cikk
Az Európai Parlament ma nagy többséggel, 531 igen szavazattal, 69 nem szavazattal és 17 tartózkodással elfogadta az Európai Bizottság „Stop the Clock” javaslatával kapcsolatos álláspontját, amely kétéves halasztást irányoz elő az EU CSRD (vállalati fenntarthatósági jelentésételi direktíva) alkalmazására azon 2. körös nagyvállalatok számára, akik eredetileg a 2025-ös üzleti évük tekintetében lettek volna legkorábban kötelezettek erre. Ez a kör most 2027-es évig kapott haladékot. Emellett a 3. körös, tehát a közérdeklődésre számot tartó (praktikusan tőzsdén jegyzett) kkv-k is 2 év haladékot kaptak (2026 helyett 2028), illetve a nagyvállalati értéklánc fenntarthatósági átvilágítását előirányzó CSDDD-rendelet első körének hatályba lépése is halasztásra kerül 1 évvel (2027 helyett 2028).
Fordulat az ESG-szabályozásban: sok cég megkönnyebbülhet egy időre
Cikk
A magyar kormány bejelentette a magyar ESG-törvényben foglalt kötelezettségek módosításának szándékát, vélhetően a CSRD-vel kapcsolatos kötelezettségek elhalasztását és adminisztrációs terjedelmének jelentős csökkentését célul kitűző EU Omnibusz javaslatra is reagálva. Cikkünkben áttekintjük a társadalmi egyeztetésen lévő törvénymódosítás részleteit.
6 milliárd euró értékű könnyítést kaphatnak az uniós vállalkozások
Cikk
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét – derül ki a Deloitte sajtóközleményéből.
ESG-fókuszú vállalati szaktanácsadó továbbképzést indít a Gábor Dénes Egyetem
Cikk
Két féléves, online, ESG-fókuszú vállalati szaktanácsadó szakirányú továbbképzést indít a Gábor Dénes Egyetem márciustól. A nagy érdeklődés miatt a jelentkezési határidőt február 24-éről 28-ára módosították.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
