48 találat a(z) esg cimkére

Kiberbiztonsági kötelezettségek, ESG-tanácsadókra vonatkozó szabályok – 11 rendelet, 22 határozat a legújabb Magyar Közlönyben Cikk

Öt kormányrendelet, hat további rendelet – közöttük az SZTFH egyes kiberbiztonsági tárgyú és fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségekkel összefüggő rendeletek módosításáról szóló 8/2025. rendelete – és 22 határozat jelent meg a Magyar Közlöny 2025. évi 96. számában.

Könnyítések a fenntarthatósági jelentéstételben Cikk

Az EFRAG tervezete alapján nagyfokú egyszerűsítések jönnek az ESRS szabványokban, miközben a vállalatok felkészülési ideje nő az Omnibus csomag „Stop the Clock” intézkedése révén, olvasható a PwC közleményében.

ESG-minősítés: mit jelent, hogyan működik, mire lehet jó? Cikk

A magyar ESG-törvény több úgynevezett ESG-közreműködőt nevesít: többek között az ESG-tanácsadót, az ESG-tanúsítót, és ezek mellett bevezette az államilag akkreditált ESG-minősítés, illetve ESG-minősítő fogalmát is. Nézzük, mi is az az ESG-minősítés, valamint ki az ESG-minősítő, és mit mond a jogszabály!

Döntött a parlament: halasztják a fenntarthatósági jelentést, szűkül az ESG-adatszolgáltatás Cikk

Az elmúlt napokban – két részletben – elfogadta az Országgyűlés a fenntarthatósági és ESG tematikájú törvények módosításait. Mint ismert, a különböző EU-s és hazai, fenntarthatósághoz kapcsolódó jogszabályok jelentős módosítására került sor, elsősorban a vállalati versenyképesség fokozása, a vállalkozásokat terhelő adminisztrációs terhek csökkentése és a kkv-k védelme érdekében.

Fenntartható-e a vállalat tevékenysége? Mit jelent és miért fontos az EU taxonómia szabályrendszere? Cikk

A most következőkben egy – az ESG és a CSRD szabályozásokhoz képest némileg talán kevésbé ismert, de a nagyvállalatok, sőt a bankok és finanszírozók számára nagyon is fontos – fenntarthatósággal kapcsolatos szabályrendszert mutatunk be: az EU taxonómia rendeletét.

Klíma- és természeti kockázatokra is fókuszál az MNB Cikk

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) két átfogó jelentést publikált a fenntarthatóság jegyében: saját környezeti fenntarthatósági kockázati elemzése mellett megjelent a Zöld pénzügyi jelentés is a 2024-es év vonatkozásában. A dokumentumok a klímaváltozás és a természeti kockázatok gazdasági-pénzügyi hatásait vizsgálják. A jelentések többek között megállapítják, hogy a megújuló energia részaránya történelmi csúcsot döntött hazánkban, valamint zöld hitelezés is bővült a fenntartható tőkepiac fejlődése mellett – írja honlapján az MNB.

Várható változások a számviteli törvényben: a CSRD halasztására vonatkozó előírások Cikk

A kormány május 13-án nyújtotta be a jövő évi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatot, amely – ahogy arról már beszámoltunk – tartalmazza a magyar ESG törvény (2023. évi CVIII. törvény) módosításának javaslatát is. Ugyanezen a napon egy másik törvényjavaslatot is benyújtottak, amely az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról rendelkezik, közkeletű nevén a „nyári adócsomagot” tartalmazza.

90 milliárdos árbevétel, 500 fős létszám – várhatóan csak a legnagyobb vállalatokra vonatkozik majd az ESG-törvény Cikk

A kormány benyújtotta a parlamentnek a 2026. évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek részeként módosítaná az ESG-törvényt (2023. évi CVIII. törvény). Az Országgyűlésnek benyújtott törvénymódosító javaslat több pontban eltér attól a verziótól, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium még március végén bocsátott társadalmi egyeztetésre. Nézzük a részleteket!

Az Omnibus jött, a kötelezettség maradt, csak a határidő tolódott Cikk

A fenntarthatósági kötelezettségek teljesítésének elhalasztása lehetőséget teremt a cégek számára az ESG-folyamatok kialakításának erősítésére, főként stratégiatervezéssel, adatgyűjtéssel és karbonlábnyom-számítással. A vállalatok többsége a CSRD irányelv szerint kívánja elkészíteni a fenntarthatósági jelentését a 2025-ös évről – mutat rá az EY közel 50 magyar vállalati vezető megkérdezésén alapuló felmérése.

Az Európai Parlament támogatta a fenntarthatósággal kapcsolatos kötelezettségek halasztásáról szóló javaslatot Cikk

Az Európai Parlament ma nagy többséggel, 531 igen szavazattal, 69 nem szavazattal és 17 tartózkodással elfogadta az Európai Bizottság „Stop the Clock” javaslatával kapcsolatos álláspontját, amely kétéves halasztást irányoz elő az EU CSRD (vállalati fenntarthatósági jelentésételi direktíva) alkalmazására azon 2. körös nagyvállalatok számára, akik eredetileg a 2025-ös üzleti évük tekintetében lettek volna legkorábban kötelezettek erre. Ez a kör most 2027-es évig kapott haladékot. Emellett a 3. körös, tehát a közérdeklődésre számot tartó (praktikusan tőzsdén jegyzett) kkv-k is 2 év haladékot kaptak (2026 helyett 2028), illetve a nagyvállalati értéklánc fenntarthatósági átvilágítását előirányzó CSDDD-rendelet első körének hatályba lépése is halasztásra kerül 1 évvel (2027 helyett 2028).

Fordulat az ESG-szabályozásban: sok cég megkönnyebbülhet egy időre Cikk

A magyar kormány bejelentette a magyar ESG-törvényben foglalt kötelezettségek módosításának szándékát, vélhetően a CSRD-vel kapcsolatos kötelezettségek elhalasztását és adminisztrációs terjedelmének jelentős csökkentését célul kitűző EU Omnibusz javaslatra is reagálva. Cikkünkben áttekintjük a társadalmi egyeztetésen lévő törvénymódosítás részleteit.

6 milliárd euró értékű könnyítést kaphatnak az uniós vállalkozások Cikk

Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét – derül ki a Deloitte sajtóközleményéből.

ESG-fókuszú vállalati szaktanácsadó továbbképzést indít a Gábor Dénes Egyetem Cikk

Két féléves, online, ESG-fókuszú vállalati szaktanácsadó szakirányú továbbképzést indít a Gábor Dénes Egyetem márciustól. A nagy érdeklődés miatt a jelentkezési határidőt február 24-éről 28-ára módosították.

Változnak az EU-s fenntarthatósági szabályok? Terítéken a szabályozás egyszerűsítése Cikk

Még az EU tavaly novemberi budapesti csúcstalálkozóján jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy készülőben van egy olyan salátatörvény (úgynevezett omnibusz-rendelet), melynek célja lenne a különböző, gyakran egymást átfedő és a vállalatoknak láthatóan igen komoly terhet jelentő EU-s fenntarthatósági szabályrendszerek egyszerűsítése és egységesítése. Indokként a vállalatokra nehezedő bürokrácia csökkentését, az innováció és a versenyképesség növelését jelölte meg.

Fentarthatóságijelentés-készítés Kérdés