hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Egyszemélyes kft. ügyvezetője 30 órás munkaviszony mellett: így fizet járulékokat

  • adozona.hu
4

Egyszemélyes kft.-ben az ügyvezető megbízással látja el a feladatokat, máshol 30 órás munkaviszonnyal rendelkezik. Hogyan oldható meg, hogy heti 36 órás munkaviszonya legyen, megteheti-e, hogy díjazás nélkül álljon munkaviszonyban a céggel? Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak ezekben az esetekben? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő, jogász válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: az elmúlt hónapban alakult egy egyszemélyes kft. A társasági szerződésben megbízási jogviszony van szerepeltetve az ügyvezetői feladatok ellátására tekintettel, viszont a tag csak heti 30 órás munkaviszonnyal rendelkezik a munkahelyén. Ezért felmerült bennem néhány kérdés a megoldásokkal kapcsolatban:
1. A társasági szerződést felül tudja-e írni alapítói határozat (olyan formában hogy ne kelljen új alapítói okiratot készíteni és újra minden benyújtani a cégbíróságnak), hogy munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat (is) a tag?
2. Amennyiben a nem ügyvezetői tevékenységére való feladatok ellátására munkaszerződést köt a társaság a taggal heti 2 órára akkor már rendelkezni fog a tag heti 36 órás munkaviszonnyal. Ebben az esetben a tag az ügyvezetői tevékenységét elláthatja díjazás nélkül megbízási jogviszonyban? Ilyen esetben az ingyenes megbízási díj keletkeztet járulékfizetést?
3. Ha nem láthatja el díjazás nélkül, akkor legalább a minimum járulékalap (80 040 forint) után kell fizetni tb-járulékot és szochót, illetve a tényleges jövedelem után szja-t?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Kérdéseire az alábbi válaszokat adom.

1. A társasági szerződést felül tudja-e írni alapítói határozat (olyan formában hogy ne kelljen új alapítói okiratot készíteni és újra minden benyújtani a cégbíróságnak), hogy munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat (is) a tag?

Egyszemélyes kft. nem társasági szerződéssel, hanem alapító okirattal jön létre. Amennyiben az alapító okirat tartalmazza, hogy az ügyvezető a feladatait megbízásban látja el, és a jövőben az ügyvezető a feladatait munkaviszonyban szeretné ellátni, akkor ehhez az alapító okirat módosítása szükséges.

Olvassa el az Adózóna „2025. évi változások az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak szabályaiban és maximális összegeiben”, „Társadalombiztosítási közterhek és minimális alapok 2025-ben" és a „Megbízottak hátrányos megkülönböztetése a tb-ellátásoknál: mutatjuk példákkal” című írását!

2. Amennyiben a nem ügyvezetői tevékenységére való feladatok ellátására munkaszerződést köt a társaság a taggal heti 2 órára akkor már rendelkezni fog a tag heti 36 órás munkaviszonnyal. Ebben az esetben a tag az ügyvezetői tevékenységét elláthatja díjazás nélkül megbízási jogviszonyban? Ilyen esetben az ingyenes megbízási díj keletkeztet járulékfizetést?

Ha heti 2 órára kötik meg a munkaszerződést, akkor az a már fennálló heti 30 órás munkaviszonnyal együtt csak 32 órát tesz ki, itt nem jön létre heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony.

Ha a munkaviszonyban foglalkoztatásra legalább heti 36 órában kerülne sor, akkor az alábbi szabályt kell alkalmazni: a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján, a társadalombiztosítási járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. Azaz, ha kérdésben szereplő személy, aki az ügyvezetést társas vállalkozói jogviszonyban látja el, ha ezen tevékenység mellett rendelkezne legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal, akkor a tényleges (felvett) jövedelem képezné a társadalombiztosítási járulék alapját a társas vállalkozói jogviszonyban. Ha a társas vállalkozó nem vesz fel jövedelmet, akkor addig, amíg a legalább heti 36 órás foglalkoztatási járó munkaviszony fennáll, nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie.

3. Ha nem láthatja el díjazás nélkül, akkor legalább a minimum járulékalap (80 040 forint) után kell fizetni tb-járulékot és szochót, illetve a tényleges jövedelem után szja-t?

Társas vállalkozói jogviszonyban ellátott ügyvezetésnél legalább a minimális alapokból kell megfizetni a társadalombiztosítási közterheket. Minimális alap a következő: 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbérből kell megfizetni, míg a vállalkozásnak a 13 százalék szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér 112,5 százaléka után kell fizetni.

Ha az ügyvezetés ellátása részmunkaidőben, munkaviszonyban kerül sor, akkor ez esetben is érvényesül egy minimális alap, amely a következő: Munkaviszonyban legalább a mindenkori minimálbér 30 százalékából kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot és a mindenkori minimálbér 30 százaléka után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót. Idén ez az összeg havi bruttó 80 040 forint (minimális alap).

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (4)
Ruszin Zsolt

1. A válasz kommentben való korrekciója továbbra is tévesen állítja, hogy a létesítő okiratot módosítani kellene ahhoz, hogy a munkaviszony létrejöhessen. A Ptk. egyetlen rendelkezése se szólhat a munkaviszonyról, hiszen az párhuzamos szabályozás lenne, ami jogalkotási szempontból amúgy is tiltott. A munkaszerződés simán megköthető akkor is, ha a létesítő okirat ellentmondásosan tiltaná a munkaviszonyt. A Ptk. ezen rendelkezését épp azért nem tették opcionálissá, mert az eleve nem is szerepelhetne benne.

2. A hitbeli eltérések helyett a kérdező szándékára kellett volna figyelni és az a fölös, káros és ezáltal igazságtalan járulékfizetésre keres megoldást. Célszerű felismerni, hogy a kötelező fikciós járulékfizetés alkotmányellenes volt és maradt is. Eddig még nem találtunk olyan jogesetet, ahol az Alkotmánybíróság Bokros csomag meghozatalakor rögzített alapvető fontosságú döntéseit, amelyeket a 2012-es alaptörvénykor az AB átemelt a gyakorlatába és azt eseti alkotmányossági panasz során alkalmazhatták volna.

3. Az ügyvezetői státusz a Ptk. szerint nem szűnik meg attól, hogy az ügyvezető munkaviszonyban áll és fizetés nélküli szabadságra ment. Egy kismama se kezd munkaviszonyba, ha a fizetés nélküli szabadsága alatt iratokat ír alá a munkahelyén (pl. GYED igénylést, vagy adókedvezményhez szükséges iratokat).

Ahogy már írtam a NAV-nál a fentieket már korábban csekkoltam és egyetértés volt köztünk. A válaszadónak meg jár az érdemi válasz.

radics.zsuzsanna

Minden Kedves Olvasónak, Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kívánok!

radics.zsuzsanna

Kérem a kommentelőt, hogy ne tévessze meg az olvasókat!!!
Válasz a kommentre, a kommentben foglalt pontok alapján:
1. Nézzük meg mi is volt röviden a kérdés: A társasági szerződést felül tudja-e írni alapítói határozatot? Ahogy írtam, az egyszemélyes kft. nem társasági szerződéssel, hanem alapító okirattal jön létre. Amennyiben az alapító okirat tartalmazza, hogy az ügyvezető a feladatait megbízásban látja el, és a jövőben az ügyvezető a feladatait munkaviszonyban szeretné ellátni, akkor ehhez az alapító okirat módosítása szükséges. Azaz, nem arról írtam a válaszban, hogy az alapító okirat hozza létre munkaviszonyt. A kérdésben leírt esetben az alapító okirat módosítása szükséges ahhoz, hogy egyáltalán sor kerülhessen a munkaszerződés megkötésére.
2. Nem hiszen, hogy a kérdező második kérdésére ez válasz lenne, és ez a kérdezőnek is segítséget nyújtana.
3. Ki és milyen jogviszonyban látja el a kötelező ügyvezetői feladatokat, ha az ügyvezető fizetés nélküli szabadságon van?

Ruszin Zsolt

Írom a jó válaszokat.

1. Az alapító okirat nem hoz létre munkaviszonyt és nem teszi a létező munkaviszonyt semmissé. A munkaviszonyt kizárólag a munkaszerződés hozza létre. Ezzel a NAV is egyetért (e-411732), azzal, hogyha ellentmondás van a létesítő okiratban, akkor azt később is lehet tisztázni, egy tulajdonosi döntés által, hiszen 2014.06.30 óta (tehát bő 10 éve) a létesítő okiratnak nem is tartalmi kelléke, hogy az ügyvezető milyen jogviszonyban tevékenykedik.

2. A kérdésből egyenesen következik, hogy nincs miért "dolgozni" az új Kft-ben, ezért is kerülné a kötelező járulékfizetést az ügyvezető. A kötelező járulékfizetés pedig alkotmányellenes, hiszen fikcióra, vagy vélelemre nem építő társadalombiztosítási jogviszony, de ezt a jogalkotó 2012.01.01-től mégis meglépte, és megtiltotta az Alkotmánybíróságnak a normakontrollt.

3. A részmunkaidős munkaviszony helyett logikus lenne, hogy az ügyvezető kösse meg ugyan az új Kft-jével a munkaszerződést. A munkaviszony kizárja, hogy társas vállalkozóként felmerüljön a járulékfizetés (lásd: Tbj. 4.§ 21.5). Ebben a Kft-s munkaviszonyban az ügyvezető menjen fizetés nélküli szabadságra. A fizetés nélküli szabadság nem tiltott dolog és a járulékfizetés alóli mentesség tényével a NAV is egyetért (e-809680(77)). Így a 80.040 forintos minimumjárulék-alap se merülne fel.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyszerűsített végelszámolás

Pölöskei Pálné

adószakértő

Üzemanyag-megtakarítás és napidíj

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Befektetési életbiztosítás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 február
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 1 2

Együttműködő partnereink