adozona.hu
Vagyonadó a társasági részesedéseknél – kiemelten a bizalmi vagyonkezelésnél
//adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Vagyonado_a_tarsasagi_reszesedeseknel_kieme_ZEACVU
Vagyonadó a társasági részesedéseknél – kiemelten a bizalmi vagyonkezelésnél
Tetszik
Ki mondja meg, mennyit ér egy cég, mennyit ér egy „kezelt vagyon”, és ki lenne az adó alanya? Négyrészes cikksorozatunk utolsó fejezetében ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.
Jelen cikkünkben először is azt a kérdést járjuk körül, hogy társasági részesedések esetében vajon mit adóztat majd egy vagyonadó.
A kérdés különösen érzékeny lehet a bizalmi vagyonkezelési struktúrák (bvk) esetében. Nemcsak azért, mert az elmúlt években jelentős magánvagyonok kerültek ilyen konstrukciókba, hanem azért is, mert sok esetben a bevitt üzletrészek előzetes piaci felértékelésen estek át, részben nem titkolt adóelőny elérése érdekében. Ez pedig alapvetően más vagyoni képet mutathat a vagyonadó szemszögéből, mint egy hagyományos, nem felértékelt társasági részesedés.
A nagy kérdés: mi lenne a vagyonadó alapja társasági részesedések esetén?
Hangsúlyozni kell: jelenleg minden csak találgatás, elmélkedés, azonban, mivel sokakat érintene, illetve érdekel, érdemes külön is foglalkozni a témával.
A vagyonadó technikai kialakításának egyik legkritikusabb pontja a társasági részesedések, és ehhez kapcsolódóan kiemelten a bizalmi vagyonkezelésbe helyezett vagyonelemek esetében az adóalap meghatározása lenne.
Tőzsdei részvényeknél viszonylag egyszerű a helyzet: ott napi piaci árfolyam áll rendelkezésre. Magántulajdonban lévő társasági üzletrészeknél azonban már korántsem ennyire egyértelmű a kép. Ha egy „különálló” gazdasági társaságról beszélünk, ott a legegyszerűbb – és adminisztratíve legolcsóbb – megoldás a társaság saját tőkéjének alapul vétele lehetne mint adóalap. Ez azonban számos torzítást hordoz. A saját tőke ugyanis számviteli kategória, amely sok esetben – sőt, szinte soha – nem tükrözi a tényleges piaci értéket.
Egy ingatlanvagyonnal rendelkező társaság például évtizedek óta nyilvántartott bekerülési értékeken mutathat ki jelentős vagyont, miközben annak piaci értéke többszörösére emelkedett. Fordított helyzet is előfordulhat: egy startup vagy szellemi tulajdonnal rendelkező cég piaci értéke sokkal magasabb lehet, mint amit a könyvek mutatnak.
Éppen ezért könnyen elképzelhető, hogy egy jövőbeli szabályozás valamilyen kötelező értékelési mechanizmust vezetne be. Itt azonban azonnal gyakorlati és jogbiztonsági kérdések merülnek fel.
OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:
• ki mondja meg, mennyit ér egy cég,
• szakmai ötletbörze: hogyan lehetne megfogni az adóalapot,
• a bizalmi vagyonkezelés speciális helyzete,
• ki lenne az adó alanya.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (2)
Ez pontosan így van, éppen ezért írtuk, hogy jelenleg csak találgatni tudunk, egyik megoldás sem lehet mindenkire nézve, generálisan igazságos, és főleg valódi értéket mutató. Kíváncsian várjuk, mit talál ki erre a jogalkotó. Időközben olyan vélekedések is napvilágot láttak, miszerint nem önbevallás, hanem kivetés útján történne az adóztatás. Hogy a nav-nak ehhez honnan és milyen információ áll majd rendelkezésre, akár ingatlan, akár részesedések, akár más vagyontárgy esetében, az is nagy kérdés lesz szerintem, bár ez jogalkotói oldalról nyilván sokat egyszerűsítene: megfordulna a bizonyítási teher, és az adózónak kellene bizonyítania, hogy az adott vagyonelem nem ér annyit….Sok víz lefolyik még a Dunán, mire stabil és végrehajtható szabályozás születik.
Itt nekem feltűnik egy (lehetséges) ellentmondás. Tegyük fel, hogy a jogalkotó azt mondja, hogy elfogadja a korábbi BVK-ba bekerült üzletrészek felértékeléseit és az alapján veti ki rájuk a vagyonadót. Ebben az esetben azoknak akik szándékosan magas bekerülési értéken tették be az üzletrészüket BVK-ba "visszanyalhat a fagyi" hiszen megnő a vagyonadó alapjuk. Ebben az esetben viszont ha értékesítik a céget akkor is csak a felértékelt érték feletti rész lehet az adóalap, nem a törzstőke. Hiszen ha van egy Kft, amiknél a törzstőke jellemzően 3-5 millió forint és ezt értékesíti valaki akkor a törzstőke feletti rész után adózik. Tehát ha a Kft piaci értéken ér 1 milliárd forintot akkor azután adózik mínusz a törzstőke. De ha a céget felértékelte mondjuk 1.2 milliárdra mert tudta, hogy el fogja adni 1 milliárdért és nem akart adózni, akkor a jogalkotó mondhatja, hogy 1.2 milliárd a vagyonadó alapja, de ebben az esetben viszont értékesítésnél is az 1.2 milliárd fölötti rész után kellene csak adózni. Olyan nem lehet, hogy egyik adónem esetében (vagyonadó) a piaci értéket tekintem adóalapnak, míg egy másik adónem esetén (üzletrész értékesítés után fizetendő SZJA és SZOCHO) pedig a törzstőkét ami nyilván a legtöbb Kft esetében köszönőviszonyban sincs a valós piaci értékkel.