Ezt lehet tudni a környezetvédelmitermékdíj-bevallás frissített formanyomtatványáról

Megosztás Tetszik

Frissült a múlt héten az a NAV-os formanyomtatvány (23KTBEV), amely a környezetvédelmitermékdíj-bevallás benyújtására szolgál. A nyomtatvány már tartalmazza a 2023. július 1-jétől hatályos jogszabályi változásokat a kiterjesztett gyártói felelősséggel (EPR) kapcsolatban. Az EPR-szabályok megjelenése óta kérdés volt, hogy a termékdíjbevallás milyen technikai megoldással biztosítja majd az EPR-díjak termékdíj-kötelezettséggel szembeni beszámítását – írja közleményében az Andersen.

Az EPR rendszerben az első jelentéstétel alá eső negyedéves időszak szeptemberrel véget ért, így közeleg a 2023. október 20-i adatszolgáltatási határidő. A rendkívül magas EPR-díjak miatt sokan az EPR adatszolgáltatás kialakításával vannak elfoglalva ezekben a napokban, de érdemes ezzel párhuzamosan a környezetvédelmi termékdíjjal is foglalkozni, hiszen az új termékdíjbevallást is ugyanezen napig kell benyújtani a NAV-hoz. Az adóhatóság a múlt hét folyamán frissítette a honlapján a termékdíjbevallás formanyomtatványát, amelyet górcső alá véve már a gyakorlatban is lehet tesztelni az EPR és a termékdíj beszámítási mechanizmusát.

Mit mond a jogszabály?

A termékdíjtörvény (2011. évi LXXXV. törvény) szerint a termékdíj-kötelezettséget az adott termék- vagy anyagáramra vonatkozó, a termékdíj-megállapítási időszak első napján hatályos EPR-díjjal, míg csomagolószer esetén az abból előállított csomagolás után fizetendő EPR-díjjal kell csökkenteni (természetesen feltételezve a kollektív teljesítést és azt, hogy az adott termék az EPR és a termékdíj rendszerében egyaránt kötelezetti termék).

A jogszabály szövege tehát általánosságban követeli meg a beszámítást tekintet nélkül arra, hogy az EPR-díjat korábban megfizették-e vagy sem a koncessziós társaságnak. A jogszabályi célkitűzés teljesen világos: az EPR ellenőrzése nem az adóhatóság feladata, hanem a hulladékgazdálkodási hatóságé, az adóhatóságnak nincs eszköze arra, hogy az EPR kötelezettség megelőző megfizetését ellenőrizhesse. Ezért elegendő, ha a termékdíj-kötelezettséget a mindenkor hatályos EPR-díjjal csökkentjük.

Mit látunk a termékdíjbevallásban?

Az adóhatóság által a múlt héten közzétett bevallástervezet a fenti általános és egyszerűsítő megközelítéshez képest egy csavart tartalmaz: az adózónak a bevallásban ugyanis a KT/CsK kódok megadásakor ki kell jelölni, hogy a bevallását a rendes termékdíjtételek alapján kívánja benyújtani és eszerint rendezni a fizetési kötelezettségét, vagy a termékdíj-kötelezettségét nulla forintban szeretné megállapítani.

A termékdíjbevallás kitöltési útmutatója szűkszavúan magyarázza a fenti fordulatot, úgy fogalmaz, hogy a kiválasztandó KT és CsK kódok listája az egyes kódokhoz tartozó megnevezés mellett a fizetendő termékdíj tételt is tartalmazza. „A kódot annak megfelelően kell kiválasztani, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR-díj) megfizetésre került-e vagy sem. […] Ha belföldi forgalomba hozatal címén keletkezik a kötelezettség és az EPR-díjat a kötelezett megfizette, akkor a 0 Ft fizetési kötelezettséget tartalmazó kódot kell kiválasztani.”

A fenti megfogalmazásból úgy tűnik tehát, hogy a termékdíjbevallás a termékkörök átfedése esetén sem rendeli automatikusan alkalmazni a nulla forintos termékdíjtételt, az adózóknak pedig esetről-esetre egyenként vizsgálni kell a megfizetettségi feltétel teljesülését.

A megoldás ráadásul további kérdéseket is felvet: az EPR-díj megfizetését miként tudja garantálni az adózó, ha az adott időszaki EPR-díj megfizetési határideje későbbi időpontra esik, mint a termékdíjé, és nem egy esetben (például a csomagolószerek kapcsán) más személy a fizetésre kötelezett az EPR és a termékdíj rendszerében?

A fentiekre tekintettel az Andersen mindenkinek javasolja, hogy körültekintően határozza meg a saját EPR és termékdíj-pozícióját, illetve különösen nagy odafigyeléssel nyújtsa be az EPR adatszolgáltatását és a termékdíjbevallását. A bevallástervezet formája alapján jól látszik, hogy utóbbi kitöltésére több időt érdemes szánni a szokásosnál – írja az Andersen.