Az adóhatóság általános végrehajtó lesz

Megosztás Tetszik

A végrehajtások gyorsabbá és hatékonyabbá tételével, ugyanakkor az adósok érdekeinek védelmével is indokolta az adóhatóság által foganatosítandó eljárások körét tartalmazó előterjesztést expozéjában a nemzetgazdasági tárca államtitkára.

Tállai András közölte: az adminisztrációcsökkentésre vonatkozó elvárásoknak megfelelően az adóhatóság a végrehajtási eljárásokat egységes szabályrendszer alapján folytatja majd le.

Hangsúlyozta: jövőre, de 2019-ben is bővül azon végrehajtandó követelések köre, amelyeket az adóhatóság folytathat le, vagyis sokrétűbb lesz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) feladata. A NAV az új általános közigazgatási rendtartási törvénynek megfelelően általános végrehajtó szervvé válik a közigazgatásban.

Olyan döntéseket is végre kell majd hajtania, amelyekhez jelenleg nincs engedélye vagy eszköze, szakértelme. Ezek igénybevételének lehetőségét teremti meg a jogszabály.

A törvényszéki végrehajtás feladatait is átveszi a hatóság – tette hozzá.

Az adóhatóságoknak egymástól jogcímeiktől is eltérő tartozásokat kell majd behajtania – mutatott rá –, a javaslat pedig ezeket egységesen kezeli, biztosítva, hogy az ügyféllel szemben egyszerre csak egy végrehajtási eljárás legyen folyamatban.

Így az ügyfeleknek is elegendő lesz a végrehajtással kapcsolatban egyetlen
kérelmet beadniuk.

Az adós jogos érdekét védő szabályok is kerültek a javaslatba, például, hogy nincs helye ingatlan végrehajtásnak az adós és családtagja lakhatását szolgáló ingatlan esetében akkor, ha a tartozás nem haladja meg az 500 ezer forintot.

A lakástulajdon csak akkor értékesíthető, ha a végrehajtás más formái nem vezettek eredményre – közölte az államtitkár, hozzátéve: a vállalkozások zavartalan működését biztosítja a gépjárművek lefoglalhatóságának korlátok közé szorítása.

A változtatás törvényi szinte emeli azt a már élő gyakorlatot, hogy ingóságokat, ingatlant csak elektronikus árverésen lehet értékesíteni – közölte.

Galambos Dénes (Fidesz) elmondta, hogy a végrehajtás szünetelésének eseteit is újraszabályozzák, ezentúl kizárólag a tartozás esedékességét követő nyolc napon belül benyújtott fizetési kedvezményi kérelem esetén szünetel a végrehajtás. Adósnak nem minősülő személyt is meg lehet bírságolni, abban az esetben, ha nem az adós, hanem valamelyik hozzátartozója akadályozza meg a végrehajtást – emelte ki.

A javaslat tovább gyorsítja a végrehajtási eljárásokat, csökkenti a bürokráciát és a költségeket, miközben segítséget jelenthet az adósoknak is – foglalta össze meglátásait.

Staudt Gábor (Jobbik) úgy fogalmazott: szépen hangzik, hogy egy kézbe kerüljön a végrehajtás, és a NAV-ot bízzák meg ezekkel a feladatokkal, de egyáltalán nem biztos, hogy a gyakorlatban ez így fog érvényesülni. Az sem biztos, hogy az
államnak meg fogja érni az új rendszer – tette hozzá.

A politikus ezután az indítványt azzal állította párhuzamba, hogy augusztus 11-én született egy kormányhatározat arról, hogy a törvényszéki végrehajtási feladatokat a NAV-hoz delegálják és erre 4,8 milliárd forintot hagytak jóvá a hatóság számára. Véleménye szerint az a határozat kétharmados jogszabályokat is érintett, ezért írásbeli kérdést tett fel az ügyben. Szavai szerint az igazságügyi miniszter válasza nem volt megnyugtató, mert abban tényként kezelték, hogy a kormány döntését a parlament is megerősíti majd. A határozatot több ponton is bíráló képviselő hozzátette, a döntés indokát sem sikerült megtudnia.

A Ház előtt fekvő törvényjavaslatról azt mondta, hogy a szakemberek szerint a változtatások olyan vállalkozások jogorvoslati lehetőségeit is csorbíthatják, akik egyébként nem szeretnének rosszhiszeműen eljárni.

A politikus összegzésként közölte, hogy a javaslat még közel sem tökéletes, ezért azt kérte a készítőitől, hogy azt gondolják újra.