Új NAV-közlemény egyes áruk Oroszországba és Belaruszba történő újrakivitelének tilalmáról

Megosztás Tetszik

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2024. október 31-én közleményt adott ki egyes áruk Oroszországba és Belaruszba történő újrakivitelének tilalmáról azzal, hogy a NAV 2024. július 10-ei – a tárgyban kiadott – tájékoztatását nem kell alkalmazni, helyébe az új közlemény lép.

I. Általános szabályok

Egyes kiviteli tilalom alá eső termékek harmadik országba kivitelekor az exportőröknek szerződésben (abban elhelyezett záradékban) meg kell tiltaniuk az Oroszországba és a Belaruszba irányuló újrakiviteleket [az Oroszországgal szemben elrendelt szankciókat tartalmazó 833/2014/EU rendelet (EU rendelet) 12g. cikk (1) bekezdése és a Belarusszal szemben elrendelt szankciókat tartalmazó 765/2006/EK rendelet (EK rendelet) 8g. cikk (1) bekezdése]. Ezzel a rendelkezéssel a kellő gondosságra vonatkozó gyakorlat jogi kötelezettséggé vált bizonyos érzékeny áruk kivitelénél. Az exportőröknek kellő körültekintéssel – például, partnerek vagy megváltozott termékigények feltérképezésével – kell eljárniuk annak érdekében, hogy megfeleljenek a szankciós előírásoknak.

Az előírásokat Oroszországra 2024. március 20-tól, Belaruszra 2024. július 1-jétől kell alkalmazni.

Az Oroszország és a Belarusz elleni szankciókat tartalmazó EU és EK rendelet alapján, a gazdálkodók kötelesek tájékoztatni az illetékes hatóságokat, ha tudomásukra jut, hogy partnerük a termékeket továbbadja Oroszországba vagy Belaruszba. A Magyarországon letelepedett gazdálkodóknak Budapest Főváros Kormányhivatalát kell tájékoztatniuk.

Továbbá, a szerződésnek ki kell térnie a jogorvoslati lehetőségekre is a szerződésben vállalt kötelezettségek megszegésekor. Az exportőröknek tájékoztatniuk kell az illetékes hatóságokat minden általuk kötött közbeszerzési szerződésről, amely részesült a mentességből, a szerződés megkötésétől számított két héten belül [az EU rendelet 12g. cikk (2b)–(4) bekezdése és EK rendelet 8g. cikk (4)–(6) bekezdése].

Az előírásokat az alábbi táblázat szerinti termékek kivitelénél kell alkalmazni.

Az előírásokat nem kell alkalmazni [EU rendelet 12g. cikk (2)–(2a) és az EK rendelet 8g. cikk (2)–(3) bekezdése]:

• az EU Rendelet VIII. és az EK rendelet Vba. mellékletében szereplő harmadik országokba – Amerikai Egyesült Államok, Japán, Egyesült Királyság, Dél-Korea, Ausztrália, Kanada, Új-Zéland, Norvégia, Svájc, Liechtenstein, Izland – irányuló kiviteleknél, vagy

• az EU rendelet XL. és az EK rendelet XXX. mellékletében szereplő, a 8457 10, a 8458 11, a 8458 91, a 8459 61, a 8466 93 KN-kód alá tartozó termékekkel kapcsolatos szerződések teljesítésére,

• a 2023. december 19. előtt kötött, a 8457 10, a 8458 11, a 8458 91, a 8459 61, a 8466 93 KN-kód alá tartozó termékektől eltérő szerződések teljesítésére 2025. január 1-jéig vagy a lejáratukig, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont,

• a 2024. július 1. előtt megkötött szerződések teljesítésére a lejáratukig, és

• a harmadik országbeli hatósággal vagy nemzetközi szervezettel kötött közbeszerzési szerződésekre.

Az előírásokról és a kellő gondosságon alapuló intézkedésekről korábban a Bizottság tájékoztatást, a NAV pedig több közleményt adott ki. A NAV jelenlegi gyakorlata a Bizottság által kiadott tájékoztatásokon alapul.

A Bizottság angol nyelvű tájékoztatása az alábbi linken érhető el: https://finance.ec.europa.eu/publications/no-re-export-russia-clause_en.

A Bizottság tájékoztatása, valamint az EU rendelet és az EK rendelet alapján a következőkre hívja fel a figyelmet a hivatal.

• Az EU rendelet 12g. cikke szerinti kiviteleknél, a 2023. december 19. előtt kötött szerződéseknél, az átmeneti időszakban (2025. január 1-jéig) módosítani kell a szerződéseket. Az EK rendelet 8g. cikke szerinti kiviteleknél pedig 2024. július 1-je előtt szükséges ezt megtenni. Az EU rendelet szerinti kiviteleknél, a 2023. december 19-ét követően kötött szerződéseknek 2024. március 20-tól már tartalmazniuk kell a szerződéses garanciákat. Az EK rendelet 8g. cikke szerinti kiviteleknél pedig a 2024. július 1-jétől kötött szerződésekben szerepelnie kell az újrakiviteli tilalomra vonatkozó garanciáknak.

• Az EU rendelet és az EK rendelet nem határozza meg a záradék szövegét, a garanciákat, a jogorvoslati lehetőségeket.

• A záradéknak a szerződés lényeges elemének kell lennie (a Bizottság tájékoztatása tartalmaz egy sablonszöveget is a szerződések kiegészítéséhez).

• A szerződéses garanciáknak, a jogorvoslatnak észszerűen erősnek kell lenniük ahhoz, hogy a vevő ne adhassa tovább a terméket Oroszországba és Belaruszba (ilyen lehet többek között a szerződés felbontása vagy kötbér kikötése szerződésszegés esetén).

II. TARIC-intézkedések

Az előírásokat 2024. október 21-tól integrálták a váminformatikai rendszerbe (TARIC), így az újrakiviteli tilalomra vonatkozó záradék bemutatása vagy a mentességek igazolása ellenőrizhető.

Ha az eljárás alá vont áru az EU rendelet vagy az EK rendelet fenti mellékleteiben szerepel, a kiviteli vám-árunyilatkozatokon az alábbi TARIC-igazoláskódok valamelyikét kell szerepeltetni.

Az előírások kapcsán mentességet élvező termékek (a 8457 10, a 8458 11, a 8458 91, a 8459 61, a 8466 93 vámtarifaszám alá tartozó termékek) harmadik országba történő kivitelekor a fenti igazoláskódok egyikét sem kell szerepeltetni a vám-árunyilatkozatokon, hiszen ezekre a termékekre nem vonatkoznak az előírások [az EU rendelet 2. cikk (2) bekezdés a) pontja és az EK rendelet 8g. cikk (2) bekezdés a) pontja]. Továbbá az EU rendelet és az EK rendelet fenti mellékleteiben vámtarifaszám alapján megtalálható áruk kivitelekor két, azonos jogcímre hivatkozó igazoláskódot kell szerepeltetni az árunyilatkozatokon, a feldolgozás érdekében.

III. Az aktív feldolgozásban (bérmunka) előállított áruk kivitelére vonatkozó szabályok

Ha a szerződés az alvállalkozó és a címzett között jött létre – de a megbízó (bérgyártató) rendelkezik az áruk tulajdonjoga felett – az alábbiak szerint alkalmazandó a záradék.

A Bizottság álláspontja szerint az újrakiviteli tilalom biztosításáért az a személy felel, aki az árukat exportálja, aki a harmadik országos leányvállalatnak exportálja, vagy aki a harmadik országos partnerrel (importőrrel) szerződéses kapcsolatban áll. Ez azt jelenti, hogy a bérmunkánál (amikor a bérgyártató rendelkezik az áruk tulajdonjoga felett, a szerződés a bérgyártó és a címzett közt jött létre) – ha a bérgyártó az exportőr – neki kell gondoskodnia az újrakiviteli tilalomra vonatkozó záradék alkalmazásáról, függetlenül attól, hogy tulajdonjog átruházására nem kerül sor, és azonos feladónak szállítják vissza az árukat a későbbiekben.

A bérmunkát végző exportőr és a harmadik országos címzett közötti ügyletet szerződéssel kell igazolni, az előírások betartásáért a bérmunkát végző exportőr felel. Ugyanakkor nem feltétlenül kell szerződéses kapcsolatban lennie a bérmunkát végzőnek a harmadik országos címzettel, de ki kell kényszerítenie az előírások betartását.

IV. Kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályok

A Bizottság szerint a két vagy több fél közti megállapodásnál (szerződés) azonosíthatónak kell lennie a termékkörnek és az ügyletnek (bérmunka, eladás). Ezért kapcsolt vállalkozásoknál (anya- és leányvállalat) is a szerződésben kell szerepeltetni a záradékot az újrakiviteli tilalomról. Nem fogadható el a záradék nyilatkozaton, szállítólevélen vagy egyéb okmányon.

V. A szerződéssel szembeni követelmények

Egy szerződés létrejöhet szóban, írásban vagy ráutaló magatartással, azonban az újrakiviteli tilalmat tartalmazó záradékot mégis írásba foglalva, a szerződés részeként kell kikötni. A dokumentáció alapján azonosíthatónak kell lennie a szerződést megkötő feleknek, a szerződéskötés időpontjának és az érintett termékeknek. Az újrakiviteli tilalom kikötését tartalmazó záradékot az illetékes hatóságok ellenőrzik. Nem fogadható el az eljárásokban az ügyfél (exportőr) egyoldalú nyilatkozata az újrakivitel tilalmáról.

VI. Az újrakiviteli záradék szerepeltetése, annak ellenőrzése

A NAV vámszervei ellenőrzik a fenti táblázatban szereplő termékkörök kiviteli vámeljárásaihoz kapcsolódó, a harmadik országos címzettekkel kötött szerződéseket, az abban szereplő újrakiviteli klauzula tartalmát.

Alapvető elvárás, hogy az ellenőrzésnél az ügylet dokumentációja alapján azonosíthatók legyenek a szerződést megkötő felek, a szerződéskötés időpontja és az érintett termékek.

Nem szükséges a teljes szerződést bemutatni, de hitelt érdemlően igazolni kell a szerződés megkötését, annak időpontját, és azt, hogy a kivitelre bejelentett árukra és az ügyletben érintett felekre vonatkozik.

Az újrakiviteli tilalomra vonatkozó záradék megjelenési formái a teljesség igénye nélkül:

• eseti szerződésnél – megrendelés – a tilalmi záradék a megrendelésen vagy a visszaigazoláson, vagy az ezekhez kapcsolódó szerződésen szerepel;

• a megrendelésen vagy a visszaigazoláson elhelyezett általános szerződési feltételek közt szerepel;

• a szerződések – beleértve az általános szerződési feltételeket is – tartalmazzák, miszerint az exportőr minden harmadik országos partnere tudomásul veszi és elfogadja az áru harmadik országba történő tovább értékesítésére vonatkozó feltételeket;

• úgynevezett végfelhasználói megállapodás vagy nyilatkozat a harmadik országos partner vállalásával arról, hogy betartja az érintett termék kivitelére, újrakivitelére vonatkozó szabályokat;

• az uniós anyavállalat harmadik országos céggel kötött szerződésben rögzíti azt a záradékot, hogy a szerződést kötelező alkalmazni az abban nevesített leányvállalatokra is.

A NAV vámszervei minden esetben az adott eljárás valamennyi körülményét figyelembe véve  és mérlegelve egyedi döntést hoznak, így a fent vázolt elméleti megoldási lehetőségek nem tekinthetők általános érvényűnek. A zökkenőmentes és gyors ügymenet érdekében javasolja a hivatal, hogy a szóban forgó vámeljárásoknál álljon rendelkezésre az ügyletre vonatkozó, kiegészített szerződés – olvasható a nav.gov.hu-n.