hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Érdekességek a képzett járulékalapokkal összefüggésben

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő
2

A biztosított a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem alapján fizeti meg, ugyanakkor a járulékalap – a szó hétköznapi értelmében – egyáltalán nem (vagy ettől eltérő összegben) jelent jövedelmet a számára. A következőkben e „képzett” járulékalapokkal foglalkozunk.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. (Tbj.) törvény 27. § (1) bekezdése járulékalapot képező jövedelemnek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) szerinti összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem minősül azzal, hogy ezen túlmenően néhány más juttatás is ebbe a körbe tartozik, nevezetesen

  • a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj,
  • a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás,
  • a felszolgálási díj,
  • az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.

Utóbbiak adómentesek ugyan, de ettől függetlenül ténylegesen számfejtik őket.

Járulék témakörében további írásokat az Adózóna oldalán itt olvashat. Megjelent a HVG TB 2024 különszáma – digitális változatban is.

Ahogy tényleges kifizetés áll a Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott járulékalap mögött is.

Ebben az esetben a járulékalap azért kerül a főszabálytól (tehát az adóelőleg-alaptól) eltérőn meghatározásra, mert nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg-megállapítási kötelezettség nem keletkezik.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja mi lesz a járulék alapja, ezeket figyelembe veszik-e korhatár előtti ellátásra vagy szolgálati járandóságra vonatkozó kereseti korlátnál, családi járulékkedvezmény érvényesítésénél, szociális hozzájárulási maximum adóalap számításánál!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (2)
széles imre

Köszönjük az észrevételt, a közeljövőben külön írásban foglalkozunk a témával.

Ruszin Zsolt

Kiváló összefoglaló.

Lehetne olvasni arról, hogy a felszolgálási díj alapjába beletartozik-e az áfa?

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Gyerekkedvezmény

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Áfa

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink