A negyedév közben szünetelő és újrainduló átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapjának megállapítása

Megosztás Tetszik

Több adózási kérdésre is válaszolt a NAV. A hatóság honlapján közölt válaszokból közlünk egyet, amely a negyedév közben szünetelő és újrainduló egyéni vállalkozó járulékalapjának megállapításával foglalkozik.

[A válasz jogszabályi alapja: a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 40. § (2)–(3) bekezdései.]

Az átalányadózó egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapját 2023. január 1-jétől a Tbj. 40. § (2) bekezdése határozza meg. Eszerint az szja-törvény szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől [a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, szja-köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.

A Tbj. 40. § (3) bekezdése továbbá kimondja, hogy a biztosított egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékának alapja havonta legalább a minimálbér.

Ha az egyéni vállalkozói tevékenység szünetel, úgy figyelemmel kell lenni az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 52. § (1) és (3) bekezdésében foglalt soron kívüli adóbevallásra vonatkozó szabályokra is, ezért a szünetelés kezdő napját követő harminc napon belül soron kívüli adó-és járulékbevallást kell benyújtani a szünetelést megelőző, bevallással még le nem fedett időszakról.

A soron kívüli negyedéves adó-és járulékbevallásban a társadalombiztosítási járulék alapjának megállapítása szintén a Tbj. 40. § (2)–(3) bekezdései alapján történik.

Ha az egyéni vállalkozó egy negyedéven belül felváltva szünetelteti és végzi a tevékenységét úgy, hogy a szünetelést megelőzően és azt követően is van az adott negyedévben aktív időszaka, akkor előfordulhat, hogy a soron kívüli bevallásban szereplő járulékalap a negyedéves jövedelem adatokra figyelemmel már nem helytálló.

Annak érdekében, hogy a soron kívüli bevallásban is az újraindulást követően benyújtott negyedéves bevallásban – göngyölítéssel – megállapított társadalombiztosítási járulékalap szerepeljen, a soron kívüli bevallás önellenőrzése szükséges.

Fentiek megfelelően alkalmazandók az átalányadózó egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adó alapjának megállapítása tekintetében is [a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 6. § (2) bekezdése].

[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály ÜTF-767/2023., Pénzügyminisztérium]