hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Mire kell figyelemmel lenni a munkaviszony minimális alapjánál?

  • dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász

A leggyakoribb biztosítási jogviszony a Tbj. szerinti munkaviszony, amely magába foglalja a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyt, és a munkaviszony jellegű jogviszonyokat. A Tbj. szerinti munkaviszonyokban közös, hogy a munkavégzésre sor kerülhet akár teljes-, akár részmunkaidőben. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy legalább a minimális alapból kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, és a minimális alap után kell fizetnie a munkáltatónak a szociális hozzájárulási adót. Az alábbi cikkben ezen minimális alapokról szólunk részletesen, kitérve a gyakorlati problémákra.

Azok, akik nem saját jogú nyugdíjasként (azaz nem öregségi nyugellátásban részesülőként) a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) törvény szerinti munkaviszonyban dolgoznak, a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százalékából fizetik. Ez azt jelenti, hogy a legalább a minimálbér 30 százalékából kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot akkor is, ha részmunkaidős foglalkoztatás kapcsán ennél alacsonyabb a munkabér. Ez esetben a tényleges bér és a minimális alap közötti különbözet után a társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettség a munkáltatót terheli, de a társadalombiztosítási ellátások (például táppénz, csed, gyed) számítási szabályainak alkalmazása során úgy kell tekinteni ezt a munkáltatói befizetést, mintha azt a biztosított személy teljesítette volna.

Az Adózóna társadalombiztosítással kapcsolatos további írásait itt találja. A HVG TB 2024 különszámát itt rendelheti meg kiadói kedvezménnyel.

A minimálbér 30 százaléka utáni fizetési kötelezettségnél a minimálbért, és nem a garantált bérminimumot kell alapul venni. A minimálbér 30 százaléka 2023. december 1-jétől 80 040 forint lett, így a minimális alap tavaly novemberhez képest havi bruttó 10 440 forinttal nőtt.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy a fent leírtakra lásson példát is, illetve megtudhatja, mikor kell a minimális alapot (alsó határt) arányosítani, vagy mikor nem kell egyáltalán alkalmazni, és mire kell figyelemmel lenni a minimális alapnál a gyakorlatban!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Helyiadó-számítás komplex megosztással

Szipszer Tamás

adószakértő

Egyéni vállalkozó és a könyvkiadás

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink