Adott egy egyszemélyes kft., amelynek tagja és egyben ügyvezetője máshol rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal. Olvasónk ezzel kapcsolatban tett fel kérdéseket az Adózóna oldalán, amelyekre dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő, jogász adott választ.
Egy kft. ügyvezető tagja 1 évig volt táppénzen. A mai napig nem gyógyult meg. A továbbiakban kötelező-e neki megfizetni a minimum járulékokat? A cégben tagi jogviszonyban látja el a feladatokat nem munkaviszonyban – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna jogász, társadalombiztosítási szakértő válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.
Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó betegsége alatt számlát állított ki. Jár-e neki így is a táppénz? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.
Írásunkban táblázatokban összefoglalva mutatjuk be, hogy a 2025. évben miként változnak a társadalombiztosítási közterhek, továbbá munkaviszonyban, vállalkozói jogviszonyban és őstermelőként milyen összegű minimális tb-közterheket kell fizetni. Cikkünk megírásakor a 2025. évi minimálbért és garantált bérminimumot még nem hirdették ki, de az azokra vonatkozó megállapodás már létrejött.
A kft. egyszemélyes tagja és ügyvezetője a saját kft.-jével heti 12 órás munkaviszonyt létesített. Ebben a jogviszonyban megfizeti a minimálbér 30 százaléka után a tb-járulékot, szochót. Ebben az esetben nem szükséges a minimálbér után megfizetni tagi jogviszonyban a járulékokat, annak ellenére sem, hogy nem éri el a foglalkoztatás a heti 36 órát? – írta olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő, jogász válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.
A társas vállalkozásokra, illetve azok ügyvezetőire vonatkozó járulék- és szochofizetési kötelezettség mindig sok kérdést vet fel, ha ezt tovább bonyolítjuk kivás céggel vagy ingyenes munkavégzéssel, akkor a kérdések száma szaporodni kezd. Az Adózóna oldalán érkezett olvasói kérdéseket dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolta meg.
A leggyakoribb biztosítási jogviszony a Tbj. szerinti munkaviszony, amely magába foglalja a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyt, és a munkaviszony jellegű jogviszonyokat. A Tbj. szerinti munkaviszonyokban közös, hogy a munkavégzésre sor kerülhet akár teljes-, akár részmunkaidőben. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy legalább a minimális alapból kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, és a minimális alap után kell fizetnie a munkáltatónak a szociális hozzájárulási adót. Az alábbi cikkben ezen minimális alapokról szólunk részletesen, kitérve a gyakorlati problémákra.
Ha összehasonlítjuk az egyéni és a társas vállalkozást, akkor megállapítható, hogy az egyéni vállalkozás előnye társas vállalkozással szemben többek között az, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység könnyen elindítható, és amennyiben szükséges, akkor az egyéni vállalkozó szüneteltetheti a tevékenységét, míg a társas vállalkozónak erre nincs lehetősége. A szünetelés során fizetendő társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó szabályai idén jelentősen változtak. Cikkünkben a legfontosabb változásokat ismertetjük.
Egyes biztosítási jogviszonyoknál legalább a minimális alapokból kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót. A minimálbér változása befolyásolja a minimális alap szerint fizetendő összegeket. Az alábbi cikkben a minimálbér növekedése kapcsán a minimális alap változásait ismertetjük.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték