Tb: mire jó az egyéni számla?

Megosztás Tetszik

A tb nyugdíjrendszerbe visszalépettek tömegei várták az egyéni tb számlát. Miben bíztak és mi a valóság? Szerzőnk bemutatja a végeredményt és az ahhoz vezető jogi kacskaringókat.

A jogi történet

A társadalombiztosítási egyéni számla koncepciója első alkalommal még a 2010-es év végén merült fel a magánnyugdíj-pénztári tagoknak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő tömeges visszaléptetése kapcsán. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 4. § (2) bekezdését egy további zsk) ponttal egészítette ki. Ez kimondta, hogy a tb nyugdíjrendszerbe visszalépő tag jogosult a hozamgarantált tőke összege feletti összegének (reálhozam), valamint a befizetett tagdíj kiegészítésének felvételére, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlán történő jóváírásra.

Hasonló rendelkezéseket rögzített az Mpt. 2011. december 31-étől hatályos 24. § (19) bekezdése, melynek értelmében a magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyát későbbi időpontban (azaz nem a 2011. év eleji tömeges visszaléptetés során) megszüntető tag jogosult a követelésének részét képező egyéni számla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított reálhozamának és a pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíj-kiegészítés összegének felvételére, vagy arra, hogy ezeket az összegeket jóváírják  az önkéntes nyugdíjpénztárnál vezetett tagi számláján, illetve a tb nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján.

Az alapvető elképzelés tehát az volt, hogy a volt magán-nyugdíjpénztári tagok egyéni megtakarításai nem olvadnak be teljes egészében a Nyugdíjbiztosítási Alapba, hanem majd figyelembe veszik a tb nyugdíj megállapításánál.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja, mire használható az egyéni számla, hogyan lehet tájékozódni, s mit jelent az adategyeztetés!