További témák

Ki, mennyi időre jogosult gyermekápolási táppénzre?

  • Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Sokszor okoz gondot, hogy a gyermekek körüli logisztikát, felvigyázást (például az óvodai, iskolai szünetekben) megoldjuk, és ugyanilyen nehézséget okoz az is, ha a gyermekünk beteg (például új közösségbe való beszoktatás idején), és nincs, aki vigyázzon rá, ápolja. A gyermekápolási táppénz (gyáp) ezt hivatott megoldani, hogy egy évben bizonyos mennyiségű napot a gyermek betegsége jogán a szülő otthon maradhasson annak a céljából, hogy beteg gyermekét ápolja.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szabályozza a táppénz, ezáltal a gyermekápolási táppénz jogosultsági feltételeit. A 39. § szerint a közös háztartásban élő gyermek jogán – választásuk szerint – a szülők valamelyike gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot. Ez azt jelenti, hogy nem kell előre megjelölni, hogy vagy az apa, vagy az anya maradjon otthon a gyermekkel és legyen gyermekápolási táppénzen, hanem ezt bármelyik fél megteheti, váltogatni is lehet, és táppénz-előzményként sem kell beleszámítani azokat a napokat, amelyeket a másik szülő már igénybe vett. Természetesen, amennyiben a szülő biztosított és megfelel a gyáp jogosultsági feltételeinek.

A gyermekápolási táppénz ugyanis ugyanúgy biztosítotti jogviszonyhoz kötődik, mint a többi egészségbiztosítási pénzbeli ellátás. Ha tehát a szülő munkaviszonyban, vagy egyéb biztosítotti jogviszonyban van (például egyéni vállalkozó), akkor az első feltétel megvan, és jogosult lesz gyermeke után táppénzre. A gyermekápolási táppénz jogosultsági feltételei tehát a fennálló biztosítási jogviszony, az, hogy a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett legyen, valamint hogy orvos által megállapítsák a keresőképtelenséget.

Míg a táppénz esetében a keresőképtelenség alatt a jogosult saját betegségét, saját keresőképtelenségét értjük, addig a gyermekápolási táppénz esetében az alábbiak merülhetnek fel:

  • az anya, aki kórházi ápolás alatt álló egy évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja,  
  • a szülő, abban az esetben, ha tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket saját háztartásában neveli, valamint  
  • a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésének időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy a gyermek korától függően hány nap gyermekápolási táppénze jogosult a szülő, továbbá mekkora az ellátás összege!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Munkavállaló, aki a távollétét nem igazolta

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szabadság számítása gyed alatt

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

2019 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X