További témák

Csed, gyed és nyugdíj katásoknál

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Főállású vagy nem főállású a katás? Példákkal illusztráljuk, hogy különböző esetekben milyen mértékű tb-ellátásokra számíthatnak.

A nem főállású kisadózóra nem terjed ki a biztosítás, így a havi 25 ezer forintos kata megfizetésével semmilyen társadalombiztosítási ellátásra sem szerez jogosultságot. A főállású kisadózó ellenben biztosított és a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhet. Ellátási alapja a 2012. évi CXLVII. (Kiva) törvény 10. § (1) bekezdése értelmében havi 50 ezer forint kata esetében 94 400 forint, míg a havi 75 ezer forintos kata választása esetén 158 400 forint.

Az a kisadózó tehát, aki nem vállalja önként a magasabb összegű adó megfizetését a társadalombiztosítási ellátások tekintetében alacsonyabb összeggel kalkulálhat, mint a minimálbéres egyéni vagy társas vállalkozó, hiszen ellátási alapja a minimálbért sem éri el. 

Ez a nyugellátás vonatkozásában azt jelenti, hogy a kisadózói időszak rontja (minél hosszabban, annál jelentősebben) a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét, illetve az ellátási összeg megállapításánál az arányos szolgálati időszámítás miatt, bizonyos tekintetben megkurtítja a szolgálati időt is.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 39. § (1) bekezdése értelmében, amennyiben a biztosítottnak az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §-a (1) bekezdésének a)–b), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében – ide nem értve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a minimálbérnél kevesebb, akkor a 20. §-ának alkalmazása során – az 1996. december 31-ét követő időszak tekintetében – a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben ismertetjük, hogyan kell az egyes tb-ellátásoknál figyelembe venni a kisadózói jogviszony melletti egyéb biztosítási viszonyokat!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Járulékkedvezmény

Szipszer Tamás

adószakértő

Tőketartalék sorsa üzletrész értékesítésekor

Kocsis Zoltán

közgazdász

Dr. Szeiler & Partners Könyvelő és Adótanácsadó Iroda

Tao-ról katára – bt.

Szipszer Tamás

adószakértő

2019 március
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X