hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Így kell megállapítani a választott tisztségviselők tb-kötelezettségét

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Sokszor felmerül a kérdés, hogy a választott képviselőkre milyen járulékfizetési szabályok vonatkoznak, s hogyan kell elbírálni a biztosítási kötelezettségüket. Cikkünkben röviden ismertetjük a vonatkozó rendelkezéseket.

A választott tisztségviselői jogviszonyban állókat is munkavégzésre irányuló, egyéb jogviszonyban munkát végzőknek kell tekinteni az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. paragrafus (2) bekezdése szerint, az ugyanezen szakasz (1) g) pontjában foglaltakon (megbízási, illetve egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban álló személyeken) túl.

A jogszabályi rendelkezés nem definiálja a fogalmat, hanem megnevezi, hogy ki tartozik ebbe a körbe. Így választott tisztségviselőnek tekinti

– a gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselőjét,

– az alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselőjét, vezető tisztségviselőjét, vagy

– e szervezetek felügyelőbizottságának tagját,

– a helyi (települési) önkormányzat választott képviselőjét (tisztségviselőjét),

– társadalmi megbízatású polgármestert,

abban az esetben, ha a járulékalapot képező jövedelemnek minősülő havi tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér 30 százalékát vagy naptári napra számítva annak a harmincad részét.

Az említett személyek biztosítási kötelezettségét tehát az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni: a járulékalapot képező jövedelem és a jogviszony tartamának a hányadosát összevetve a meghatározott biztosítási határösszeggel.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben példán keresztül mutatjuk be, mit jelent ez a gyakorlatban.
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink