hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Igazságos és méltányos nyugdíjrendszer: kinek, mit jelent?

  • MTI/Adózóna
2

Az igazságos és méltányos nyugdíjrendszer kialakításához szükséges intézkedésekről vitáztak kedden délután az országgyűlési képviselők.

EMMI: biztonságos és kiszámítható a nyugdíjrendszer

Méltányos és igazságos nyugdíjrendszer működik, ami hosszú távon is biztonságos, stabilitást garantál és kiszámítható – szögezte le Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a nyugdíjrendszerről szóló, az ellenzék által kezdeményezett parlamenti vitanapon. A védett kor bevezetésével biztonságos és kiszámítható jövőt igyekezett garantálni kormányzat 2010 után már az 55 év felettieknek is; erre 183 milliárd forintot fordított.   

A kormány vállalta, hogy megőrzi a nyugdíjak vásárlóértékét – emlékeztetett Rétvári –, és ezt meg is tartotta, a juttatásokat több mint 23 százalékkal emelte 2010 óta, azok vásárlóértékét pedig 9,5 százalékkal, vagyis egytizedével. Az államtitkár meglátása szerint mindezt úgy tette a kabinet, hogy közben a nyugdíjkassza egyensúlyát is megőrizte. 

Az átlagnyugdíj jelenleg 112 ezer forint – mutatott rá Rétvári, hangsúlyozva: a nyugdíjba vonulás egyre kevésbé jelenti az elszegényedést. Míg a szocialisták kormányzása alatt az embereknek a nyugdíjazásuk után a korábbi jövedelmük mintegy 54 százalékából kellett gazdálkodniuk, jelenleg annak 67 százalékát kapják meg. Az államtitkár kitért a Nők 40 programra is, amellyel eddig 194 ezren éltek.

Felhívta a figyelmet emellett arra is, hogy nemcsak az idősek bevételeit növelte a kormány, hanem a kiadásaikat is csökkentette. Míg korábban a jövedelmük több mint 20 százalékát vitte el a rezsi, annak csökkentése után már alig több mint a 17 százalékát, amellyel – állítása szerint – háztartásonként csaknem százezer forintot spórolnak a nyugdíjasok. 

Rétvári emlékeztetett arra, hogy amikor a szocialisták elvettek egyhavi nyugdíjat minden magyar nyugdíjastól, érintetlenül hagyták a közműszolgáltatók garantált 8 százalékos luxusprofitját, amelyet azok kivittek az országból.

Az egészségügyről szólva kiemelte: véleménye szerint a szocialisták távol akarták tartani a nyugdíjasokat az ellátórendszertől a kórházi napidíjjal és a vizitdíjjal, a jelenlegi kormány azonban minden területen igyekezett előrelépni. Ide sorolta a gyógyszertámogatást, ahonnan a szocialisták 60 milliárd forintot vettek el.

A jelenlegi kormány bevezette a vaklicit rendszerét, ami 7,5 milliárd forintos megtakarítást jelentett a betegek és a költségvetés számára. Nyolcvan gyógyszer lett olcsóbb, 2010 óta több mint 50 százalékkal – mutatott rá az államtitkár, a legnagyobb áresések között említve egy koleszterincsökkentőt, amelynek ára több mint 1000 forintról kevesebb, mint 100 forintra mérséklődött.

A jelenlegi kabinet megduplázta a házi segítségnyújtásban dolgozók számát. Új elemként bevezették az Erzsébet-programot, amelynek előnyeiből 210 ezer nyugdíjas részesült.

Közölte: 2010-ben meggyengült a nyugdíjrendszer, a Bajnai-kormány 357 milliárd forintos hiánnyal adta át a kasszát, holott megszorításokat is végrehajtottak. "Jött egy brüsszeli utasítás, hogy vegyenek el egyhavi nyugdíjat, és amit Brüsszel kért vagy az IMF, azt rögtön, kritika nélkül végrehajtották" – fogalmazott.

Rétvári szólt arról is, hogy a szocialisták kormányzásaik alatt mindig elindultak a nyugdíjak megadóztatása irányába. Emlékeztetett, hogy a szocialisták is botránynak nevezték, hogy minden harmadik nyugdíjas rokkantnyugdíjas, de kormányzásuk alatt azt is hangoztatták, hogy a differenciált nyugdíjemelés ékverés a nyugdíjasok között. Felsorolta azon jobbikos képviselők nevét is, akik nem szavazták meg a Nők 40 programot.

Közölte: ha az ország jövője jó gazdaságpolitikán alapul, annak előbb-utóbb a nyugdíjasok is előnyét élvezik. A jövő évi büdzsé az első olyan költségvetés, amely több mint 32 milliárd forintnyi nyugdíjprémiumot tartalmaz – hangsúlyozta az államtitkár.

A kormánypárti felszólalók támogató hozzászólásai, az ellenzékiek éles kritikája mellett folytatta a vitát az Országgyűlés.

Fidesz: a nyugdíjasok a jövőben is számíthatnak a Fidesz-KDNP-re

Selmeczi Gabriella, a Fidesz vezérszónoka a család fontosságát és az idősebb generációk megbecsülését hangoztatta felszólalásában. Mint mondta, számos intézkedést hozott a jelenlegi kormány annak érdekében, hogy az érintettek biztonságban tudják tölteni nyugdíjas éveiket.

A kormánypárti politikus szerint 2010-ben tragikus állapotban volt a gazdaság, a nyugdíjkasszából pedig minden harmadik forint hiányzott. Ezt sikerült egyensúlyba hozni – tette hozzá, jelezve: több más tényező is hatással volt a nyugdíjasok életére. Példaként hozta a rezsicsökkentést és az élelmiszeráfa csökkentését, továbbá a családtámogatási rendszer egyes elemeit.

Selmeczi Gabriella szóvá tette, hogy a 2010 előtti kormány extra profitot garantált a külföldi energiaszolgáltatóknak és nem törődött az emberek költségeivel, ehelyett két tucatszor emelt rezsidíjakat.

A fideszes politikus pozitívumként értékelte, hogy a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek, és be tudnak segíteni a gyermeknevelésbe. Emellett üdvözölte, hogy a nyugdíjprémium révén a nyugdíjasok is részesülnek a gazdasági növekedésből.

Kiemelte, hogy az Erzsébet program az üdülésben, a munkahelyvédelmi akcióterv pedig a nyugdíj előtt állók foglalkoztatásában járt látványos eredményekkel, emellett a parlament a jövő héten szavaz a nyugdíjas szövetkezetekről, amelyekben az érintettek rugalmasan, a nyugdíjfolyósítást nem befolyásoló módon vállalhatnak munkát.

Ezzel szemben az MSZP megadóztatta a munkavégzést, elvette a 13. havi nyugdíjat, vizitdíjat és kórházi napidíjat akart bevezetni – sorolta.   

MSZP: az egész nyugdíjrendszert újra kell gondolni

Az MSZP bevezetné a korhatár előtti nyugdíjat, felülvizsgálná a megváltozott munkaképességűekre vonatkozó rendelkezéseket, az öregségi nyugdíjat a duplájára emelné, és korrekciós programot indítana a nyugdíjak felzárkóztatása érdekében. Korózs Lajos, az MSZP vezérszónoka igazságos és méltányos nyugdíjrendszer kialakítását sürgette. Szerinte a korábbi jövedelmet egy bizonyos szintig biztosítani kell, és meg kell óvni az embereket az elszegényedéstől, a kormány azonban a nyugdíjrendszer "több lábát is kirúgta".

Szóvá tette a korábbi társadalombiztosítási rendszer átalakítását, s szerinte a Fidesz azt üzeni, hogy nincs szükség a területnek elkülönült igazgatási rendszerre. Bírálta a magánnyugdíj-pénztári rendszert érintő változásokat is.

Az ellenzéki politikus úgy vélte, ha nem fordul meg a helyzet, akkor a felosztó-kirovó rendszert egy erős szociális támogatási rendszerrel kell kiegészíteni, "jelentős újraszövésre szorul a szociális háló".

Az MSZP politikusa azt is mondta: nőtt a 65 év felettiek szegénysége, sokaknak ma is gondot okoz a rezsi és a gyógyszerek kifizetése. Nem lehet tolerálni, hogy a 2,7 millió nyugdíjasból 1 millió nem kapja meg a létminimum összegét sem – jelentette ki.

Korózs Lajos beavatkozást sürgetett az idősotthonokra vonatkozóan is, bírálva, hogy magas a belépési és térítési díj.

KDNP: a gazdaság- és nyugdíjpolitika csak együttműködésen alapulhat

Hollik István (KDNP) szerint is akkor jó a mindenkori nyugdíjrendszer, ha igazságos és méltányos. Azon külső körülményeket vette számba, amelyek meghatározzák a kormányok mozgásterét ennek kialakításában: ide sorolta az ország gazdasági állapotát. Ha az stabil vagy növekvő, annak a nyugdíjasok is haszonélvezői - mutatott rá.

Nem elhanyagolható azonban a foglalkoztatottak száma sem – hangsúlyozta –, hiszen a felosztó-kirovó rendszerben a munkavállalók befizetéseitől függ a nyugdíjkassza nagysága. Említést tett még a költségvetés állapotáról is, mondván: ha az ország pénzügyei stabilak, az a nyugdíjasok számára is kiszámíthatóságot jelent.

A nyugdíjasok 2002 és 2010 között azt tapasztalhatták, hogy bár a világgazdaságban pénzbőség volt, Európa gazdasági motorjai még nem fulladtak ki, Magyarország számtalan alkalommal alulmúlta az unió növekedési átlagát. Ez alatt a nyolc év alatt 200 ezer ember veszítette el a munkáját, de a költségvetés állapota volt talán a legtragikusabb – fogalmazott.

A kormány ilyenkor nem tud mit csinálni, hozzá kell nyúlnia a nyugdíjellátásokhoz: négy százalékkal csökkentették négy év alatt a járadék reálértékét, majd a kezdő nyugdíjak értékét is mérsékelték – elevenítette fel a szocialista kormányok döntéseit, amelyek miatt hiteltelennek ítélte a baloldal ígéretét a 13. havi nyugdíj visszaállítására.

A jelenlegi kormányzat teljesen más politikát hirdetett: gazdaság- és nyugdíjpolitikát csak együttműködésre lehet alapozni szerintük, ezért állapodott meg a kabinet a nyugdíjasszervezetekkel a járadékok vásárlóértékének megóvására.

A Jobbik minden szava hiteltelen a nyugdíjak esetében – jelentette ki Hollik, emlékeztetve, az ellenzéki párt képviselői nem szavazták meg a Nők 40 programot.

Jobbik: differenciált emelésre és a bérunió megvalósítására van szükség

Sneider Tamás (Jobbik) közölte: Hollik István hazudott, hiszen a Jobbik csak tartózkodott azon a szavazáson, amely a negyven év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetőségéről szólt a nők számára.

Bírálta a kormányzatot, amiért szociális hozzájárulási adót vezetett be, mert a nyugdíjjárulék adóvá alakításával szerinte azt biztosították, hogy az összeg bármire elkölthető, azt nem kell odaadni az időseknek, amellyel – állítása szerint – csak tavaly 600 milliárd forinttal rövidítették meg őket. Az adó visszaminősítését szorgalmazta járulékká.

Amikor a Jobbik bérunióról beszél, azt is mondja: a nyugdíjakat is fel kell zárkóztatni az uniós szintre – hangsúlyozta, hozzátéve: 2009-ben még a GDP 11 százalékát költötte a nyugdíjrendszerre az ország, ma már csak a 9 százalékát, holott az uniós átlag 13 százalék. De a mesterségesen alacsonyan tartott bérek is az igen alacsony nyugdíjakhoz vezettek – mutatott rá.

Jelenleg 60 ezer forint a nyugdíja annak, akik minimálbérre volt bejelentve, de például az egész életükben alacsony bérekkel megalázott ápolónők akár éhen is halhatnak, ha nyugdíjba mennek – fogalmazott, hangsúlyozva: 650 ezer nyugdíjas él kevesebb, mint 100 ezer forintos járadékból.

Mindezek miatt differenciált nyugdíjemelést szorgalmazott, mert – mint mondta – a legmagasabb nyugdíjak ma már 2 millió forint felett vannak. Ez lenne igazságos? – tette fel a kérdést.

Az ellátás minőségéről szólva kijelentette: 28 ezren várnak arra, hogy bekerülhessenek az idősellátásba, a Jobbik ezért idősotthon-építési, férőhely-bővítési programot indítana. A házi gondozásról szólva azt mondta: egyre nehezebben viselik el a terhet az alulfizetett szociális dolgozók.

Közölte azt is: pártja továbbra is kiáll azért, hogy a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak 40 évnyi munkaviszony után.

LMP: nincs garancia az időskori elszegényedés ellen

Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka leszögezte: a nyugdíjrendszer átalakításra szorul, és noha lenne pénz a javítására, azt ellopják vagy olyanoknak adják, akiknek kevésbé van rá szükségük.

Ismertette, hogy miközben az átlagnyugdíj 123 ezer forint, 71 ezer olyan nyugdíjas van, aki 50 ezer forint alatti juttatást kap. A kormány nem ad garanciát az időskori elszegényedés ellen – értékelt, szóvá téve azt is, hogy a nők jövedelemhátránya a nyugdíjban is megmutatkozik.

Az ellenzéki politikus szerint a nyugdíjak nem őrizték meg vásárlóértéküket, mert nem az ő fogyasztói kosaruk szerinti infláció szerint számolt a kormány, amelyben súlyozottan figyelembe kellett volna venni például a gyógyszerkiadásokat.

Nem tesznek a kisnyugdíjasokért sem, s nem hozzák előre a nyugdíjkorrekció kifizetését – tette hozzá, bírálva azt is, hogy az alacsony nyugdíjak konzerválják a szegénységet.

Schmuck Erzsébet szóvá tette a korengedményes nyugdíj és a szociális segélyezés rendszerének átalakítását, s szerinte a kormány ellehetetlenítette a nyugdíjasok munkavállalását is. Meglátása szerint a nyugdíjas szövetkezetekről szóló törvény azt szolgálja, hogy olcsó munkaerő álljon rendelkezésre vagy uniós támogatásokat lehessen "lenyúlni".

Az LMP képviselője az öngondoskodás elleni lépésnek tartotta, hogy elvették a magánnyugdíj-pénztári befizetéseket és magasabb adó terheli az előtakarékossági formákat.

Fidesz kontra MSZP

Csöbör Katalin (Fidesz) sikeresnek ítélte a nyugdíjrendszer működését, amelynek szavai szerint a józan ész az alapja. A kormány olyan stabil és megbízható rendszert alakított ki, amely nem termeli újra az államadósságot, nem hitelre, hanem a gazdaság eredményeire alapoz.

A kormánypárti politikus ezzel szembeállította, hogy a szocialisták 2002-ben „a csillagos eget is megígérték”, hogy nyerjenek a választáson, aztán meglepte őket az összeomlás, ami miatt 20 milliárd euró hitelt kellett felvenni.

A Jobbik férfiak 40 év utáni nyugdíját érintő felvetését opportunizmusnak nevezte; szerinte a párt elvtelenül elfújja bárki nótáját, becsapta szavazóit és egy félszocialista-félliberális párt lett.

Varga László (MSZP) szerint a kormány a jövő nyugdíjainak jelentős szeletét vette el, amikor „szétverte” a magánnyugdíj-pénztári rendszert, és háromezer-milliárd forint megtakarítást élt fel.

Szóvá tette azt is, hogy az 5 százalékos áfakulcs csak a termékek szűk körére vonatkozik.

Emlékeztetett: 13. havi nyugdíj csak a szocialista kormány alatt járt, azt a válság miatt kellett felfüggeszteniük, azonban lenne forrás újra megadni azt, egyebek mellett a propagandaköltések, az MVM-es szponzoráció vagy a köztévé forrásaiból.

Az MSZP-s képviselő bírálta a korhatár előtti nyugdíjlehetőség megszüntetését és a szolgálati nyugdíjasokat érintő változásokat. Számításai szerint 2012 óta 100 milliárd forint nagyságrendű forrást vontak ki a területről, és méltatlanul elbántak például a bányászokkal.

Igazságot kell tenni – jelentette ki, a rokkantsági nyugdíjról szóló rendelkezések felülvizsgálatát is sürgetve.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (2)
adr.

A NYUFIG megszünésével ill. a VIII kerületi Kormányhivatlba beolvadásával (Külföldi és kork ellátások)az eredeti tervek szerint semminek még a személyeknek sem szabadott volna változnia. Most senkit nem lehet találni a régiek közül és átköltöztek a Visegrádi utcába. A nk-i .már megállapitott nyugdijak aktiválása a Brexit és a nyelvtudás hiánya miatt is gondolom akadozik. A külföldi biztositók ezért közvetlenre vették a kapcsolatot az uniós megállapodások szerinti biztositottakkal, Kiderült nem küldik meg a formanyomtatványokat nekik, és a jelenleg érvényes bankszámlaszámokat se! 5 hónapos utalási hátralékban vannak és senkit sem érdekel? A szolgáltatásokat fékezik, a telefonokat nem veszik fel az e mail- ekre nem válaaszolnak vagy elutasitják hogy küldd be papiralapon (nyomtasd ki?) Mi ez uraim? Mi közöm a Brexithez és az angol választásokhoz a meghekkelt portálokhoz?

GITTA33

Én 31 évet dolgoztam le 3 gyermekemet szinte egyedül neveltem fel özvegyen,gyermekekre kaptam 3 évet igy lett 34 évem.4 nap hiányzott a 34 évből és még ebbe is belekötöttek,vagyis nem akarták megadni azt az évet.meg kellett találni a módját hogy legyen leigazolt a 4 napom ez 7 évvel ez előtt volt,tehát hiányzott 4 évem igy levontak 25%-kot és 47.000.-ft nyugdíjat kaptam,persze azóta emelkedett,DE a megélhetésemre mint egyedül álló ember arra elég hogy nem halok éhen kicsi garzon lakás rezsije,víz kenyér.segély sincs csak évente egyszer 15.000.-ft a Nyugdíjintézettől.nagyjából az a korosztály vagyok, hogy 50.év felett csak 4 órában vagy be sem jelentettek,mert a munkaadónak így volt jó!!! én örültem hogy ennivalóra jut!EZ AZ ÖSSZES A KORMÁNY HIBÁLYA,nem teremtett megfelelő munkahelyeket!és a munkaügyi jogot igen rendbe kellett volna tenni!!!Sajnos a kormány most sem a népet és az országot szolgálja, a maguk vagyonosodását és a többi párt hibáit keresik,azhelyett hogy tennék a valós dolgukat.ÉN MINT MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR A TÖBBI NYUGDÍJASSAL MÉLYEN SÉRTVE ÉRZEM MAGAMAT HOGY NEM TUDOK A NYUGDIJAMBÓL MEGÉLNI MÉG SZOLIDAN SEM!!! és ez nem az én hibám,volták 31 évig a nyugdijjáradékot,annak mennyi kamata lenne ennyi év alatt.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Osztalék

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Munkanélküli ellátás a járvány miatti foglalkoztatás megszüntetése okán

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

Katafizetés alóli mentesülés

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 március
H K Sze Cs P Sz V
24 25 26 27 28 29 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close