Akinek kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, és akinek nem

Megosztás Tetszik

Már nem tanul, de még nem is dolgozik? Nyugdíjas és még vállalkozik? Munkanélküli? Gyeden van? Sokak számára okoz problémát, hogy az egészségügyi ellátásért kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie. Bemutatjuk a szabályokat.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés szabályait az 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) több paragrafusa is szabályozza.

Először a Tbj. 16. §-ában találkozunk e fogalommal, amikor is a törvény az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak között sorolja fel azokat is, akik a Tbj. 39. § (2) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek.

A következő ide kapcsolódó szabályt a Tbj. 18. § (1) bekezdés d.) pontja tartalmazza, ahol a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve a társas vállalkozás, valamint a Tbj. 39. § (2) bekezdésében meghatározottak kötelezettségeként határozza meg az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést.

 A harmadik szabálykört pedig a Tbj.-ben a 36-39. §-ok jelentik.

Mit mond a Tbj. 39. §-a?

E paragrafus áttanulmányozása során sokféle szabályozást találunk.

Az (1) bekezdés azzal foglalkozik, hogy kik azok, akiknek egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága érdekében a központi költségvetés átvállalja az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget.

A hivatkozott szabályozás szerint ide tartozik az, aki
- táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban,
- társadalombiztosítási saját jogú nyugellátásban/öregségi nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban/özvegyi nyugdíjban, árvaellátásban, szülői nyugdíjban, baleseti hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs ellátásban,
- mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban,
- nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban,
- bányászati kereset-kiegészítésben vagy átmeneti bányászjáradékban részesül,
- gyermekgondozási segélyben,
-  egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi vagy rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,
- az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesül,
- a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll, továbbá az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami (rész) ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll,
- megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, vagy egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű, és az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik,
- a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát,
- kiskorú, magyar állampolgársággal, menekült vagy oltalmazott jogállással és Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá az a nem magyar állampolgárságú kiskorú, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik,
- személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, továbbá magyar hatóság által a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett külföldi kiskorú személy,
- fogvatartott,
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján szociálisan rászorult,
- hajléktalan,
- a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény alapján korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül,
- az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben meghatározott balettművészeti életjáradékban részesül
(Lásd Tbj. 16. § (1) bekezdés a) -o) s)-v) pontjait).

A Tbj. 39. § (1) bekezdése arra is kitér, hogy az előbb felsoroltak egészségügyi szolgáltatásnak fedezetét a központi költségvetés kétféle forrásból biztosítja. Egyrészt havi 5790 forint egészségügyi szolgáltatási járulék, másrészt, pedig az egészségügyi hozzájárulás bevételeinek átutalásával.

A Tbj. 26. § (5) bekezdése arra is kitér, hogy a központi költségvetés a 16. § hivatkozott pontjaiban felsoroltak közül csak azok után fizeti meg a havi 5790 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, akik nem minősülnek foglalkoztatottnak, vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak. Ebből következik az is, hogy például az után, aki saját jogú öregségi nyugdíjas, s e mellett egyéni vállalkozóként is tevékenykedik (kiegészítő tevékenységet folytató), nem a költségvetés, hanem a nyugdíjas/ kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó fizeti meg az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Mint tudjuk, havonta ő nem 5790 forintot, hanem 6810 forintot fizet egészségügyi szolgáltatási járulékként (Lásd Tbj. 19. § (4) bekezdésében).
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, kinek kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie!