Csed, gyed, gyes és gyet: mikor lehet, mikor nem keresőtevékenységet folytatni?

Megosztás Tetszik

Sokszor felmerül a kérdés, milyen korlátok mellett lehet keresőtevékenységet folytatni csecsemőgondozási díj, hallgatói, nevelőszülői gyermekgondozási díj, illetve gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt. Mást foglal magába a keresőtevékenység fogalma egészségbiztosítási ellátás (azaz csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj), illetve családtámogatási ellátás (azaz gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás) esetén. Cikkünkben nemcsak a két különböző keresőtevékenység fogalmát mutatjuk be, hanem azt is, hogy az eltérő meghatározás milyen következményekkel jár.

Nem jár csecsemőgondozási díj (csed) a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat. Továbbá nem jár a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj (gyed) arra az időszakra, amikor az ellátásra jogosult a gyermek születését követő 169. napot megelőzően bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat. Hasonló szabály érvényesül a nevelőszülői gyednél is, amely nem jár a arra az időszakra, amikor a nevelőszülő a gyermek születését követő 169. napot bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.

Mit is foglal magába a keresőtevékenység fogalma?

Az 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtási rendelete határozza meg a keresőtevékenységet az egészségbiztosítás (azaz a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj) kapcsán. Ezen szabály alapján keresőtevékenységnek minősül „a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység”. Azaz keresőtevékenységnek minősül többek között a nem kiegészítő tevékenységet folytató személy által

– munkaviszonyban, vagy munkaviszony jellegű jogviszonyban, például közalkalmazotti jogviszonyban,

– egyéni, vagy társas vállalkozói jogviszonyban,

– megbízási, illetve a vállalkozási szerződés alapján, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

– biztosítotti mezőgazdasági őstermelő tevékenység keretében,

– alkalmi-, és idénymunkavégzés, azaz az egyszerűsített foglalkoztatásban végzett személyes tevékenység.

Azaz, a csecsemőgondozási díj, hallgatói (diplomás) és nevelőszülői gyed folyósításának adott időtartamában nem lehet többek között sem munkaviszonyban, sem egyéni, társas vállalkozói jogviszonyban, sem alkalmi munkavállalóként dolgozni. Ha ezen időtartamban az ellátásra jogosult keresőtevékenységet folytat, akkor nem kaphat csecsemőgondozási díjat, illetve az adott gyermekgondozási díjat. Azaz nem jár például a hallgatói (diplomás) gyed, ha a jogosult a gyermek születését követő 169. napot megelőzően munkaviszonyban vagy egyéni, társas vállalkozói jogviszonyban, vagy alkalmi munkavállalóként dolgozik.

Ugyanakkor a fenti időtartamban lehet például megbízás keretében keresőtevékenységet folytatni, ha a tárgyhavi járulékalapot képező megbízási díj nem eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

A keresőtevékenység meghatározása tartalmazza a „személyes tevékenység” kifejezést, így nagyon sokszor felmerül még az a kérdés, hogy mit értünk személyes tevékenység alatt?

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletesen kifejtjük a választ!