A dolgozók több órát utaznak a munkaterületig – mikor kezdődik a munkaidő?

Megosztás Tetszik

Ha a munkavállalók reggel 6 órakor mennek be a telephelyre, ott felpakolják az aznap szükséges anyagokat a teherautóra, majd utaznak több órát a munkaterületig, és azt követően kezdenek el dolgozni, akkor mikor kezdődik a munkaidő? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Egy építőipari kft. munkavállalói reggel 6 órakor mennek be a kft. telephelyére, ott felpakolják az aznap szükséges anyagokat a teherautóra. Ezt követően beülnek az autóba, majd 150–200 km-t utaznak az építési területig (az utazás kb. 2–2,5 órát vesz igénybe). Az autóban összesen öten utaznak, közülük az egyik munkavállaló az, aki vezeti az autót, a többi eszik, alszik, beszélget, útközben munkát nem végez. Megérkeznek a munkaterületre, és azt követően kezdenek el dolgozni. A szerződés szerinti munkaidő napi 8 óra. Mikor kezdődik a munkaidő a munkavállalóknak?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK irányelv, és ennek alapján a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) két időt különböztet meg, melyek a következők:

• munkaidő vagy
• pihenőidő.

Az Mt. 86. § (1) bekezdése alapján munkaidő

• a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint
• a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama.

Pihenőidőnek csak az minősül, amikor a munkavállaló a rendelkezésére álló időt szabadon oszthatja be.

Az tehát nem pihenőidő, hogy a munkavállaló az autóban ülve utazik, mert pihenőidő esetében ott sem kellene lennie. A munkaidő pedig attól a pillanattól indul mindenki számára, amikor megérkeznek a telephelyre és elkezdik a munkát.

A fuvarozásban részt vevő munkavállalók esetén

Nem csupán az Mt., hanem a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény is figyelembe veendő, mivel a fuvarozásban részt vevő munkavállalókra ez vonatkozik.

A 18/B § szerint a törvény 18/B–18/L §-ai alkalmazásában:

a) munkaidő: az Mt. 86. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel különösen

a közúti személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységre fordított teljes idő, amely magában foglalja

– a vezetési időt,

– a be- és kirakodásra fordított időt,

– az utasok be- és kiszállásánál való segédkezéssel töltött időt,

– a jármű takarításával és karbantartásával töltött időt, valamint

– a jármű, a rakomány vagy az utasok biztonságával kapcsolatos tevékenység idejét és a vonatkozó előírások teljesítésére fordított időt, ideértve a be- és kirakodás felügyeletét, továbbá

– a rendőrségi, vám-, határőrizeti és az adott szállítási tevékenységgel összefüggésben felmerülő bármely hatósági eljárás időtartamát;

b) rendelkezésre állási idő:

• minden olyan idő, amely nem minősül munkaidőnek és pihenőidőnek, és amely során a munkavállalónak nem kell a munkahelyén tartózkodnia, de készen kell állnia a jármű vezetésének megkezdésére, folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére. E feltételek együttes érvényesülése esetén rendelkezésre állási időnek minősül különösen:

– a jármű kompon vagy vasúton történő szállításához kapcsolódó kíséreti idő,

– a határátlépéssel és időtartamhoz kötött közlekedési korlátozásokkal (hétvégi, ünnepnapi közlekedési korlátozással) összefüggő, valamint a menetrendszerinti  autóbusz-közlekedésben foglalkoztatott munkavállalónak a napi munkaidő beosztási terv alapján a járatok érkezése és indítása között várakozással eltöltött idő;

• több gépjárművezetős járatok esetében a jármű vezetési ideje alatt a járművet vezető személy mellett, vagy a fekvőhelyen eltöltött idő.

A 18/I § alapján a munkavállalót a rendelkezésre állási időre az Mt. 144. § (1) bekezdésében az ügyelet esetén meghatározott munkabér illeti meg.

Mivel nem egyértelmű a szöveg (alkalmazható-e itt csupán a rendelkezésre állás), ezért a Nemzetgazdasági Minisztériumnak jogértelmezési kérésként be lehet nyújtani.