Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria egyik ítéletét

adozona.hu

2019.02.01., 15:42 Frissítve: 2019.02.01., 11:40

Tetszik

A rokkantsági nyugdíjat követően alacsonyabb összegben továbbfolyósított rehabilitációs ellátás miatt indult ügyben az AB megállapította, hogy a Kúria ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletére kiható hatállyal megsemmisítette – olvasható az Alkotmánybíróság honlapján.

Az indítványozó – az Abtv. 27. §-a alapján – a Kúria Mfv. III. 10.065/2016/6. számú ítélete és a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2. M. 216/2015/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését és alkotmányos követelmény megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól.

Előadta, hogy III. csoportú rokkantsági nyugdíjban részesült, és kérte állapotának komplex felülvizsgálatát. Az illetékes hatóság megállapította, hogy egészségi állapotának mértéke 60%, foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható.

A másodfokú hatóság a döntést helybenhagyta azzal, hogy az indítványozó egészségi állapotának mértéke 57%, B1 minősítési csoportba tartozik. A bíróság a hatóság döntését hatályon kívül helyezte, és új eljárásra kötelezte a hatóságot.

A bíróság ítéletében megállapította, hogy az indítványozó egészségi állapota 57%-os és B2 minősítési csoportba tartozik. A bíróság rögzítette, hogy az új eljárás során az indítványozó részére az 57%-os egészségi állapota és B2 minősítési kategóriája alapján rokkantsági ellátást kell megállapítania azzal, hogy a felülvizsgálata állapotváltozás esetén szükséges. A bíróság az új eljárásban eszerint járt el.

Az indítványozó álláspontja szerint az állapotjavulás tényét a bíróságnak, a hatóságnak igazságügyi szakértő bevonásával kellett volna tisztáznia. Ennek hiánya miatt – az indítványozó szerint – sérült az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes hatósági eljáráshoz való joga, és a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírsóági eljáráshoz való joga.

Az AB az indítványt megalapozottnak találta. Álláspontja szerint a jogalkotó – figyelemmel az érintett ellátási csoportokra, valamint a létbiztonságra – csak abban az esetben engedi csökkenteni a korábbi ellátás összegét, ha az annak megállapítása alapjául szolgáló egészségügyi-munkaképességi állapotban pozitív változás következik be.

A tisztességes eljárás követelménye az eljárásjogi garanciák érvényesülését is magában foglalja, és az eljárás egészének, valamint körülményeinek figyelembe vételével lehet megítélni. Jelen ügyben a bíróság nem vizsgálta, hogy az indítványozó részére megállapított, a korábban folyósítottnál alacsonyabb összegű ellátás indokául szolgáló állapotjavulás valóban bekövetkezett-e. A ténymegállapításkor ugyanis a bíróság pusztán a korábbi besorolás és az új minősítés százalékos összevetésére utalt. Az állapotjavulás azonban olyan tényezőnek tekintendő, amely az eljárás során orvosszakmai (és nem pusztán jogi) szakértői vizsgálatot igényel, ugyanis az állapotjavulás bizonyításának hiányában az eljáró hatóságok nem tesznek eleget a tisztességes eljáráshoz való jog alkotmányos követelményének.

A részletek megtalálhatóak az alkotmanybirosag.hu-n.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.