További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria egyik ítéletét

  • adozona.hu

A rokkantsági nyugdíjat követően alacsonyabb összegben továbbfolyósított rehabilitációs ellátás miatt indult ügyben az AB megállapította, hogy a Kúria ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletére kiható hatállyal megsemmisítette – olvasható az Alkotmánybíróság honlapján.

Az indítványozó – az Abtv. 27. §-a alapján – a Kúria Mfv. III. 10.065/2016/6. számú ítélete és a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2. M. 216/2015/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését és alkotmányos követelmény megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól.

Előadta, hogy III. csoportú rokkantsági nyugdíjban részesült, és kérte állapotának komplex felülvizsgálatát. Az illetékes hatóság megállapította, hogy egészségi állapotának mértéke 60%, foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható.

A másodfokú hatóság a döntést helybenhagyta azzal, hogy az indítványozó egészségi állapotának mértéke 57%, B1 minősítési csoportba tartozik. A bíróság a hatóság döntését hatályon kívül helyezte, és új eljárásra kötelezte a hatóságot.

A bíróság ítéletében megállapította, hogy az indítványozó egészségi állapota 57%-os és B2 minősítési csoportba tartozik. A bíróság rögzítette, hogy az új eljárás során az indítványozó részére az 57%-os egészségi állapota és B2 minősítési kategóriája alapján rokkantsági ellátást kell megállapítania azzal, hogy a felülvizsgálata állapotváltozás esetén szükséges. A bíróság az új eljárásban eszerint járt el.

Az indítványozó álláspontja szerint az állapotjavulás tényét a bíróságnak, a hatóságnak igazságügyi szakértő bevonásával kellett volna tisztáznia. Ennek hiánya miatt – az indítványozó szerint – sérült az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes hatósági eljáráshoz való joga, és a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírsóági eljáráshoz való joga.

Az AB az indítványt megalapozottnak találta. Álláspontja szerint a jogalkotó – figyelemmel az érintett ellátási csoportokra, valamint a létbiztonságra – csak abban az esetben engedi csökkenteni a korábbi ellátás összegét, ha az annak megállapítása alapjául szolgáló egészségügyi-munkaképességi állapotban pozitív változás következik be.

A tisztességes eljárás követelménye az eljárásjogi garanciák érvényesülését is magában foglalja, és az eljárás egészének, valamint körülményeinek figyelembe vételével lehet megítélni. Jelen ügyben a bíróság nem vizsgálta, hogy az indítványozó részére megállapított, a korábban folyósítottnál alacsonyabb összegű ellátás indokául szolgáló állapotjavulás valóban bekövetkezett-e. A ténymegállapításkor ugyanis a bíróság pusztán a korábbi besorolás és az új minősítés százalékos összevetésére utalt. Az állapotjavulás azonban olyan tényezőnek tekintendő, amely az eljárás során orvosszakmai (és nem pusztán jogi) szakértői vizsgálatot igényel, ugyanis az állapotjavulás bizonyításának hiányában az eljáró hatóságok nem tesznek eleget a tisztességes eljáráshoz való jog alkotmányos követelményének.

A részletek megtalálhatóak az alkotmanybirosag.hu-n.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Közösségi szolgáltatás áfájának könyvelése

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szochokedvezmény változása

Lepsényi Mária

adószakértő

Tiszteletdíj II.

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

2019 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X