Alkalmi munkás, idénymunkás kismama milyen ellátásokra jogosult?

Megosztás Tetszik

Sokszor kedvező, rugalmas lehetőségnek tűnik az alkalmi munkavállalás, hivatalosan az egyszerűsített foglalkoztatás. Megvannak az előnyei is, azonban ki kell emelnünk egy hátrányát – nem számít biztosítási jogviszonynak. Ennek kapcsán felmerül a kérdés, mi történik egy alkalmi munkákat vállaló várandós kismamával, milyen lehetőségei vannak ellátást kapni, egyáltalán mire jogosult ő, illetve a család?

A 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) rendelkezik az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól. A munkavégzés ezen formája megkülönbözteti a mezőgazdasági, a turisztikai idénymunkát, illetve alkalmi munkát végzőket, de ide tartoznak a filmipari statiszták is. Eleve összesen maximum 120  napig (mezőgazdasági, turisztikai), illetve 90 napig (alkalmi) lehet valaki egyszerűsített foglalkoztatott (efós), tehát ha biztosítási jogviszonynak is számítana ez az időszak, akkor se lenne elegendő az ellátásokhoz való jogosultsághoz. Ráadásul nem is biztosítási jogviszony:

Az Efo tv. 10. paragrafus (1) bekezdése szerint a a törvény szerinti foglalkoztatottak

a) nem minősülnek a Tbj. szerinti biztosítottnak,

b) nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra jogosultságot szereznek.

A jövedelemből tehát nem vonnak tb-járulékot, nem is számít biztosítási jogviszonynak az alkalmi munka. Álláskeresési ellátásra viszont jogosultságot szereznek az érintettek, ami segítséget jelenthet esetleges csed, gyed igénylésekor.

Amikor várandós lesz egy kismama, és tudja a várható szülési dátumot, akkor előzetesen már tud kalkulálni, vajon jogosult lesz-e csecsemőgondozási, illetve gyermekgondozási díjra.

Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke

– a biztosítás tartama alatt vagy

– a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik, vagy

– a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.

Gyermekgondozási díjra jogosult a gyermeket saját háztartásában nevelő:

– biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

– csecsemőgondozási díjra jogosult szülő, akinek a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultság időtartama alatt szűnt meg feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezett, és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben felvázoljuk, hogyan juthatnak ellátáshoz az érintettek!