adozona.hu
Cseden az ügyvezető beltag, végelszámolás alatt a cég: lehet-e a beltag végelszámoló, mi lesz az ellátásokkal?
//adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/vegelszamolas_csed_gyed_kultag_vegelszamolo_6R9CS7
Cseden az ügyvezető beltag, végelszámolás alatt a cég: lehet-e a beltag végelszámoló, mi lesz az ellátásokkal?
Tetszik
Egy cég végelszámolást határoz el. Az ügyvezető beltag cseden van. Csed alatt lehet-e a korábbi ügyvezető végelszámoló, illetve befolyásolja-e ez a csed kifizetését? Amennyiben nem lehet, akkor a kültag lehet-e végelszámoló, ha igen, akkor szükséges-e ehhez társasági szerződést módosítani? Ha a végelszámolás során a cég megszűnik, a csed kifizetése, marad-e folyamatos, és van-e lehetőség a gyed igénylésére? – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő, jogász válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
Kérdéseire az alábbi válaszokat adom.
A végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. A Ptk. alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el; azaz a vezető tisztségviselő vagy munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban végezheti a feladatát. Ha társaság tagja megbízásban látja el vezető tisztségviselői feladatokat, akkor ez a tag társas vállalkozónak minősül.
Mindezek alapján a kérdésben leírt esetben a végelszámolási tevékenység ellátható munkaviszonyban, illetve társas vállalkozói jogviszonyban. Mind a munkaviszony, mind a társas vállalkozói jogviszony biztosítási jogviszonyt hoz létre. A csecsemőgondozási díj folyósítása alatt nem lehet biztosítási jogviszonyban tevékenykedni, erre tekintettel a csecsemőgondozási díjban részesülő beltag nem láthatja el a végelszámolói tevékenységeket.
Ha kültag látja el a végelszámolói tevékenységet, akkor a kültag minősül vezető tisztségviselőnek, amelyhez a társasági szerződést is módosítani kell.
Ha a csecsemőgondozási díj folyósítása alatt a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnik, az ellátás tovább folyósítható. A társaság megszűnése esetén az ellátás továbbfolyósításáról a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve gondoskodik.
Gyermekgondozási díjra jogosult
- a biztosított szülő (anya vagy apa), ha a gyermeke születését megelőző 2 éven belül 365 napon át biztosított volt és a gyermeket saját háztartásában neveli; valamint
- az, akinek csecsemőgondozási díj került megállapításra, és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a gyermek születését megelőző 2 éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli.
Tehát a biztosítási jogviszony megszűnését követően megállapítható a gyermekgondozási díj. Ez utóbbi esetben az alábbi négy előfeltétel szükséges ahhoz, hogy a gyermekgondozási díjat megállapítsák. Szükséges, hogy a volt biztosított
- részére csecsemőgondozási díj került megállapításra;
- biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultság időtartama alatt szűnt meg;
- a gyermek születését megelőző 2 éven belül 365 napon át biztosított volt; valamint
- a gyermekét saját háztartásában neveli.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (3)
A beltag-ügyvezető simán lehetne munkaviszonyban a betéti társaságában és lehetne fizetés nélküli szabadságon (így nem lenne biztosított).
...
Nagyon szívesen.
Tisztelt Hozzászóló! Amiről ön ír, az nem is került szóba. A kérdés nem az volt, hogy köthet-e a beltag önmagával munkaszerződést, hanem az, hogy dolgozhat-e a csecsemőgondozási díj alatt. A csecsemőgondozási díj folyósítása alatt nem lehet biztosítási jogviszonyban tevékenykedni, erre tekintettel a csecsemőgondozási díjban részesülő beltag nem láthatja el sem munkaviszonyban, sem társas vállalkozóként a tevékenységet.
Jogszabályi alap: 1997. évi LXXXIII. törvény 41. §, mely szerint nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat. 217/1997 (XII.1.) kormányrendelet 1. § p) pontja határozza meg a keresőtevékenységet, amely a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység.
A válasz pont a lényeg felett siklik el és a kérdést megválaszolatlanul hagyja.
A jelen esetben a BT beltag-ügyvezetője köthet önmagával munkaszerződést, miután az azt tiltó LB jogegységi döntést a Kúria, mint "meghaladottat" hatályon kívül helyezte 2014-ben. A munkaviszony esetén viszont helye van a fizetés nélküli szabadságnak, akkor is, ha egyébként a végelszámolás okán valamilyen adminisztratív ügyintézés keletkezne, például végelszámolóként iratokat kell aláírni.
A kismamák is be szoktak menni a munkáltatójukhoz, ha valamit alá kell írniuk, természetesen ezzel nem jön létre a fizetés nélküli szabadság alatt biztosítási jogviszony.
Természetesen a munkaviszony akkor is létrejön, ha a társasági szerződés a beltag-ügyvezetőre megbízási jogviszonyt említ, hiszen a Munka Törvénykönyve a speciális és erősebb szabály.