Ezekre fókuszált elsősorban a NAV 2024-ben a transzferár-ellenőrzések során

Megosztás Tetszik

A transzferárazás-szabályozási és gyakorlati kihívásai kerültek elemzésre a Deloitte legutóbbi webináriumán, ahol az adótanácsadó szakértői és a NAV képviselője osztották meg tapasztalataikat a témában. Az online esemény vendége volt, Maqsoudi Ali, a NAV Ellenőrzési Kapcsolattartó és Információhasznosítási Főosztály Transzferár Osztályának vezetője, aki betekintést nyújtott az adóhatóság ellenőrzési stratégiájába és aktuális fókuszpontjaiba.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jelenlegi ellenőrzési gyakorlatát két fő pont mentén alakították ki: egyrészt azon nemzetgazdaságilag jelentős ágazatokra fókuszálnak, ahol a kapcsolt vállalkozásoknak fontos szerepük van, másrészt a különféle információcserékből és adatszolgáltatásokból származó adatokat felhasználva azonosítanak kockázati trendeket. Ez utóbbinak egyik fő eleme a 2022. évtől bevezetett transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség. Ennek körében már az első évben hatezer adózó nyújtotta be adatszolgáltatását, amely tizenkilencezer tranzakciót fedett le.

„A NAV-nak egy elég összetett kockázatelemzési modellje van, amit az elmúlt években hoztunk létre, illetve folyamatosan fejlesztünk. Ennek az egyik fő eleme a transzferár-adatszolgáltatás, a 2023-as adatokat nemrégiben dolgozták fel informatikai szakembereink” – hangsúlyozta Maqsoudi Ali, a NAV Ellenőrzési Kapcsolattartó és Információhasznosítási Főosztály Transzferár Osztályának vezetője a Deloitte webináriumán és hozzátette, hogy iparágakat tekintve pedig az adóhatóság kiemelten vizsgálja az autó- és gyártóipari ágazatokat: „Az autóiparral immáron harmadik éve foglalkozunk transzferár-ellenőrzési szempontból. Ennek a legfőbb oka az, hogy egy nemzetgazdaságilag jelentős ágazatról van szó, és az első év tapasztalatai már azt mutatták, hogy bizony vannak elég súlyos transzferárazási hiányosságok, problémák”.

Egy másik fontos terület, amely a NAV célkeresztjébe került, a tartósan veszteséges működés, különösen az autóiparban és más jelentős gyártóágazatokban. Az adózóknak ebből kifolyólag nagy gondossággal kell eljárniuk, hogy részletesen bemutassák és indokolják a veszteség okait, legyenek azok új termék bevezetéséhez kapcsolódó költségek vagy piaci visszaesés.

E mellett az ellenőrzések során a pénzügyi tranzakciók, ezeken belül a hitelezési és cash-pool ügyletek is egyre nagyobb figyelmet kapnak. „Egy jól megtervezett cash-pool rendszer bevezetése jelentős előnyökkel járhat a vállalatcsoportok likviditáskezelésében, a kamatköltségek csökkentésében és a pénzügyi kockázatok minimalizálásában, azonban fontos azt a transzferár-szabályoknak is megfelelően előkészíteni. Részletesen meg kell vizsgálni, hogy ki, milyen pozícióban van a cash-pool tranzakcióban, mely entitás a cash-pool-leader, és az az entitás milyen minőségben támogatja a cash-poolt (adminisztratív vagy komplex treasury tevékenység formájában)” – mondta Prágay-Szabó Balázs, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

Továbbá alapvető fontosságú, hogy az adózók megfelelően dokumentálják a további pénzügyi tranzakciók, mint például a csoporton belüli kölcsönök árazását és hatásait.

A vállalatközi szolgáltatások, különösen a menedzsment díjak gondos kezelése is szükséges. Mind az igénybevevő, mind pedig a szolgáltatásnyújtó entitás szempontjából elengedhetetlen, hogy a menedzsmentszolgáltatások megfelelően legyenek azonosítva. Míg az igénybevevő oldaláról elsősorban a szolgáltatások megvalósulása és hasznossága a legégetőbb transzferárkérdés, úgy a nyújtó félnél a kiszámlázandó költségek és tevékenységek körülhatárolása a transzferár-ellenőrzések egyik központi eleme. Ebből eredően a vállalatcsoportoknak a menedzsment szolgáltatások tartalmai, kapcsolódó költségei és azok allokációi tekintetében is figyelniük kell a megfelelő dokumentációra.

Az adóhatóság a legapróbb részletekre kiterjedően elemzi az adatszolgáltatásokat és transzferár-dokumentációkat, ezért az adózóknak érdemes előre felkészülniük egy potenciális ellenőrzésre, ezzel is csökkentve a bírság kockázatát.

Remmers Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere szerint: „munkáink során már a gyakorlatban is tapasztaljuk a fokozott adóhatósági aktivitást az autó- és gyártóipari ágazatokban, illetve iparágaktól függetlenül a csoporton belüli pénzügyi és menedzsment szolgáltatások terén. Az utóbbi két ügylettípus egyrészt sok kérdést szokott felvetni az adóhatósági ellenőrzések során, másrészt jellemzően jelentős nagyságrendet képviselnek, ezért is kifejezetten fontos a kapcsolt ügyletek tudatos és megfontolt árazása.”