adozona.hu
Jogviszonyok és közterhek gazdasági társaságban: ki, hogyan járhat a legjobban?
//adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Jogviszonyok_a_gazdasagi_tarsasagban__mikor_6G7N3K
Jogviszonyok és közterhek gazdasági társaságban: ki, hogyan járhat a legjobban?
Tetszik
A gazdasági társaságok tagjainak társadalombiztosítási jogállására vonatkozó kérdések, illetve az ahhoz kötődő mulasztások túlnyomó többsége a jogviszonyok tisztázatlanságára vagy helytelen megállapítására vezethető vissza. Ezt jól reprezentálják az Adózónára e témával kapcsolatban érkező kérdések is, amelyekre adható válaszhoz minden esetben először a jogviszonyokat kell tisztázni.
A Ptk. (2013. évi V. törvény) 3:112. paragrafusának (1) bekezdése értelmében a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Mivel az ügyvezető nem rendelkezik munkaszerződéssel, és díjazást sem kap, a jogviszonya értelemszerűen megbízási jogviszonynak minősül. (A Ptk. 6: 280 § lehetővé teszi az ingyenes megbízási jogviszonyt.)
Megbízási jogviszonya alapján azonban a Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) 4. paragrafusának 21.5. pontja értelmében társas vállalkozónak minősül, akit – ha csak többes jogviszony miatt nem mentesül ez alól – havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel. Abban az esetben, ha a későbbiekben – nem munkaviszony és nem megbízási jogviszony – keretében személyesen is közreműködik a társaságban, ezen személyes közreműködése alapozza meg a társas vállalkozói jogviszonyát, és az ügyvezetői jogállását a megbízás szabályai alapján kell értékelni, hiszen „kétszeresen” nem lehet társas vállalkozó ugyanazon kft.-ben.
Így, ha az ügyvezetésért díjazást kap, akkor az megbízási díjnak tekintendő, és a Tbj. 6. paragrafus (1) bekezdésének f) pontja szerint – a havi járulékalapot képező jövedelmét a minimálbér 30 százalékával összevetve – kell a biztosítási kötelezettségét értékelni.
OLVASSA EL kapcsolódó cikkünket is!
Ügyvezetők, társas vállalkozók minimum járulékfizetési kötelezettsége – 8 kérdés, 8 válasz
A járulékalapot képező jövedelem meghatározása során azonban figyelemmel kell lenni az szja-törvény 24. paragrafus (1) bekezdésének d) pontjára, miszerint a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége nem önálló tevékenységnek minősül. Ebben az esetben tehát nincs lehetőség a 10 százalékos költséghányaddal számolni.
A minimum járulékfizetés elkerülése érdekében célszerűbb a személyes közreműködéssel nem érintett ügyvezetőt munkaviszonyban, részmunkaidős munkaviszonyban alkalmazni.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, miért van ez így, és mire kell ügyelni munkaviszony esetén!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel
Hozzászólások (1)
Köszönöm, hogy végre a tag+ügyvezető esetén nem kell többes jogviszonytól zsongani a fejemnek, mert az egyetlen munkaviszonnyal lefedhető.
Tisztelettel jelzem, hogy hiányzik a cikkből az az eset, ha ebben a munkaviszonyban a tag+ügyvezető fizetés nélküli szabadságra megy. Ez főleg az üres cégeknél fordulhat elő és a NAV szerint is lehetséges (e-809680(77)), bár ők ezt úgy képzelik, hogy van egy másik ügyvezető.
Szerintem meg ilyen szabály nincs.
Így a munkaviszonyban álló, fizetés nélküli szabadságon lévő tag+ügyvezető esetén nincs biztosítási jogviszony (Tbj. 16.§) és alsó járulékminimum se merül fel (Tbj. 27.§ (2) b)). Ilyenkor nem merül fel egyáltalán járulékfizetési kötelezettség és bár van a 08-ason M lap, de ott kieső időt kell jelenteni.
Megjegyzem, hogy a munka nélküli kötelező TB alkotmányellenes lett volna, azonban a 2013-ban alkotmánybíróság ahelyett, hogy kihajította volna a jogosulatlan alkotmányozás okán az alaptörvényt a magyar jogrendből, felesküdtek rá. Ez történelmi hiba volt! Innentől kezdve az adó- és járulékszabályok arányossági szabálya és alkotmányossági felülvizsgálati joga is megszűnt. Márpedig egy üres Kft esetében nem lehetne kötelező járulékokat szedni, de alsó járulékminimummal se lehetne senkit se fenyegetni.