Magántőkealapok: jogi háttér és adózási rendszer

Megosztás Tetszik

A magántőkealapokról szóló vitákban általában a tulajdonosi kör, a diszkréció vagy a nagyvállalati felvásárlások kerülnek reflektorfénybe. Arról azonban jóval kevesebb szó esik, hogy ezek a konstrukciók adójogi szempontból hogyan működnek valójában. Pedig a magántőkealapok népszerűségének egyik legfontosabb oka éppen az, hogy rendkívül sajátos adózási logikával működnek. Cikkünkben a magántőkealapok jogi hátterére és adózási rendszerére vonatkozó legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.

A magántőkealapokról röviden

A magántőkealap önálló jogi személynek minősülű zártvégű alternatív befektetési alap, amelynek elsődleges célja vállalatokba, illetve vállalatrészekbe történő befektetés és azok finanszírozása.

A klasszikus befektetési alapokkal ellentétben itt nem elsősorban tőzsdei részvények vagy kötvények adásvétele áll a középpontban, hanem konkrét gazdasági társaságok megszerzése, fejlesztése és értékének növelése. A konstrukció lényege, hogy több befektető tőkéjét egyetlen vagyontömegben koncentrálják, amelyet egy professzionális befektetési alapkezelő kezel előre meghatározott befektetési stratégia alapján.

A magántőkealap saját szervezettel és ügyvezetéssel nem rendelkezik, így önálló működésre nem képes.

Az alap teljes működését az alapkezelő biztosítja, amely a befektetési döntéseket meghozza, képviseli az alapot harmadik személyek felé, és irányítja a felvásárolt vagy alapított cégekhez kapcsolódó tranzakciókat is. A magyar szabályozás szerint maga a magántőkealap legalább 250 millió forint induló tőkével hozható létre, és a jegyzés során ennek minimum 10 százalékát már az induláskor be kell fizetni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből a jogi háttér ismertetésén túl megismerheti a magántőkealapok működésével, valamint

• vagyonátadásával,
• vagyonkezelésével,
• vagyonkiadásával

kapcsolatos főbb adózási szabályokat.