hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Hamarosan itt a tao, hipa és innovációs járulék bevallásának határideje: itt vannak a leggyakoribb buktatók

  • adozona.hu

Rohamosan közeledik a 2021. évi tao, hipa és innovációs járulék bevallásának május 31-i határideje A társaságok többsége már valószínűleg elkészítette az éves társasági adó, iparűzési adó és innovációs járulék kalkulációit. Ugyanakkor érdemes még egyszer átgondolni, hogy mindent figyelembe vettünk-e. Az éves adók összege ugyanis akár jelentős mértékben csökkenhet, ha a társaság ismeri és él is a különböző adóalap-korrekciós lehetőségekkel és nem csak az előző évi rutin alapján állítja össze az adóbevallásait. Egy gondosan elkészített adókalkuláció a felmerülő esetleges adókockázatokat is kezeli, míg a hibás gyakorlat hosszú távon jelentős többletköltséget eredményezhet. Ezzel kapcsolatban a Mazars egy csokorba gyűjtötte legfontosabbaknak vélt témákat.

Társasági adó (tao)

Tudja-e például, hogy akár az adózás előtti nyereséggel megegyező mértékben is lehet fejlesztési tartalékot képezni? A fejlesztési tartalék címén az adóalap tehát akár nullára is csökkenthető. Jóllehet ez nem végleges, hanem csak átmeneti kedvezmény, hiszen a későbbiekben már nem számolható el értékcsökkenés a fejlesztési tartalék terhére beszerzett eszközök vonatkozásában (ún. előrehozott értékcsökkenés elszámolásként működik), a cash flow-előny azonban még így is jelentős lehet.

Átgondolta-e, hogy a korábban alkalmazott társasági adó szerinti értékcsökkenés elszámolásánál lehet-e kedvezőbb az értékcsökkenési leírás? A társasági adóban több eszköz esetében is lehetőség van gyorsított leírásra (pl. a korábban még használatba nem vett, egyébként 33 vagy 14,5 százalékos kulcs alá tartozó eszközök esetében alkalmazható 50 százalékos értékcsökkenési leírás).

Módosította-e a tao-alapot immateriális jószág vagy tárgyi eszköz kivezetése kapcsán?

Amennyiben rendelkezik elhatárolt veszteséggel és azzal csökkenteni kívánja a tao alapját, rendelkezik-e ennek alátámasztására elhatárolt veszteség analitikával? A társaságok veszteségállománya ugyanis a főkönyvi adatokból közvetlenül nem követhető nyomon, a csökkentés jogosságát csak megfelelő analitika bemutatásával igazolhatjuk egy esetleges adóellenőrzés során.

Tudja-e, hogy a fizetési határidőt követő 365 napon belül ki nem egyenlített követelésekre vonatkozóan a követelés bekerülési értékének 20 százaléka levonható az adóalapból – megfelelő nyilvántartás vezetése mellett – akkor is, ha még nem igazolható azok társasági adó szempontú teljes levonásához szükséges behajthatatlanság ténye? Ezzel évek alatt elszámolhatóvá válnak a kétes követelések, már a számviteli leírást megelőzően, hangsúlyozzák a Mazars szakemberei.

Ne felejtsük el, hogy a kapott osztalék az esetek zömében szintén kivehető az adóalapból! A kalkuláció rutinszerű előkészítése esetében – ha például az osztalék bevétel elszámolás nem rendszeres a társaság életében – az osztalék összegével való csökkentés esetleg kimaradhat.

Ismeri-e, alkalmazza-e a különböző adóalap-csökkentő kedvezményeket? A tao-törvény több, kisebb vagy jelentősebb adóalap-kedvezményt tartalmaz, úgymint a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó kedvezmények; jogdíjból származó nyereséghez, illetve start-up vállalkozásokba történő befektetésekhez kapcsolódó kedvezmények; megváltozott munkaképességűek és/vagy szakmunkástanulók foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmények, elektromos töltőállomáshoz kapcsolódó kedvezmények, műemléki ingatlan karbantartásához kapcsolódó adóalap-csökkentés, stb.

Megfelelően kezelte-e az ingyenes juttatásokat a kalkulációban? Megfelel-e a juttatás a tao-törvény szerinti adomány fogalomnak? Rendelkezésre állnak-e a kapcsolódó igazolások és szerződések? Megfelelő dokumentáció hiányában a tao-alap nem csökkenthető, sőt bizonyos esetekben felmerülhet adóalap-növelési kötelezettség is, figyelmeztet a Mazars.

Minden dokumentációköteles kapcsolt ügylet esetében elkészültek-e a transzferár-dokumentációk? Megtörténtek-e a transzferár miatti korrekciók?

Tudja-e, hogy a bírság jellegű tételekkel nem minden esetben kell növelnie az adóalapot? Üzleti partnerek esetében a felmerülő kötbér, kártérítés összege levonható az adóalapból, még akkor is, ha ugyanazon az „Egyéb ráfordítások” főkönyvi számlán is szerepelnek, mint az adóalap-növelő bírságok. Az önellenőrzési pótlék szintén elismert költség, így érdemes a főkönyvi kartont ilyen szemmel is átnézni.

Tudja-e, hogy az elengedett követelések összege sem minden esetben növeli az adóalapot? A társaságiadó-alap növelésére csak abban az esetben van szükség, ha az elengedés belföldi kapcsolt vállalkozásunk felé történt.

Ha a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályai szerint fizet társasági adót, mérlegelte-e, hogy mennyi adómegtakarítást eredményez, ha tényleges adóalap szerint adná be a bevallást? Tudja-e, hogy amennyiben a veszteség elszámolása gazdaságilag és számvitelileg indokolt, a költségelszámolás megfelelő, valamint a transzferárazás is rendben van, ennek kockázata egyáltalán nem magas? A jövedelem-(nyereség-)minimum szerinti adófizetés nem kötelezettség, hanem választás kérdése, és 2018 óta nem is vonz automatikus adóellenőrzést maga után.

A 2021-es üzleti évet közel 361 forintos euró árfolyammal kezdtük és 369 forinttal zártuk, ami jelentős árfolyam-különbözetet eredményez. Sok társaság éppen azért kerül a 2021-es üzleti évben – a Covid üzleti hatásain túl – olyan helyzetbe, hogy a minimadó alkalmazása felmerül, mert a pénzügyi eredmény elviszi a megtermelt üzemi szintű eredményt. Ebben az esetben még fontosabb, hogy körültekintően döntsön, és ne fizessen több adót, ha az nem szükséges! – figyelmeztetnek a Mazars szakemberei.

A jelentős árfolyamváltozás előtérbe helyezheti a nem realizált árfolyamnyereséghez kapcsolódó kedvezményeket. A forint leértékelődése számottevő mértékű árfolyamnyereséget is eredményezhet azon üzleti vállalkozások esetében, melyeknél a devizás befektetett pénzügyi eszköz vagy devizás követelés jelentős értéket képvisel. Akiket ez érint, jó, ha tudják, hogy bizonyos esetekben, az adózó döntése alapján kivehető az adóalapból a nem realizált árfolyamnyereség. Fontos persze tudni, hogy – ha e mellett dönt a társaság, akkor – a módosító tételt minden érintett eszköz esetében alkalmaznia kell, azaz az ellentétes előjelű változásokat is (amelyek az adóalapot növelik). Emiatt az adóalap-csökkentő tétel alkalmazása különös körültekintést igényel.

Érdemes tisztában lenni az adókedvezményeket érintő változásokkal is. Például, hogy a fejlesztési adókedvezmény kis- és középvállalkozásokra vonatkozó beruházási értékhatára 2021-től kisvállalkozás esetén 200 millió forintra, illetve középvállalkozás esetén 300 millió forintra csökkent, illetve a látvány-csapatsport támogatásának adókedvezménye keretében 2021-től elszámolhatóak olyan támogatások is, melyek a koronavírus-járvány kapcsán, a támogatott szervezetnél felmerült bizonyos költségek (pl. lázmérő, maszk stb.) fedezetét célozzák. Ugyanakkor kedvezőtlen változásnak számít, hogy nem lehet már az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházással, felújítással összefüggésben adókedvezményt érvényesíteni személygépkocsi vásárlása kapcsán (kivételt képez ez alól a nagy rakodóterű személygépkocsi beszerzése).

Az éves zárás kiváló alkalom arra is, hogy átnézzük a társaságnak a NAV törzsadat-nyilvántartásában szereplő adatai helyességét is. Kapcsolt vállalkozások vonatkozásában is többféle bejelentési kötelezettségünk van. Amennyiben pl. kapcsolt vállalkozásunkkal lépünk szerződéses viszonyba, az első szerződéskötéstől számított 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak a másik fél adatait, illetve a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnéséről sem szabad elfeledkezni a megszűnést követő 15 napon belül (erre a 22T201-es nyomtatvány szolgál).

Helyi iparűzési adó (hipa) és innovációs járulék

Számos kérdést vet fel a közvetített szolgáltatások és alvállalkozói teljesítések érvényesíthetősége is a hipaalapban. Már eleve gondot okozhat az ilyen jellegű szolgáltatások azonosítása is. Az adóhatóság pedig egy ellenőrzés során a tartalmi követelmények ellenőrzése mellett, szigorúan górcső alá veszi a formai előírásoknak való megfelelést is.

Amennyiben az éves nettó árbevétel az 500 millió forintot meghaladta, figyelembe vették-e az ún. sávos levonhatósági szabályt? Ennek értelmében ugyanis az elábé és a közvetített szolgáltatások együttes értéke, mint csökkentő tételek, csak korlátozottan érvényesíthetőek az iparűzés adó alapjában.

Számításba vettek-e minden telephelyet a hipaalap megosztása során? Összhangban van-e a cégkivonat és a telephelyek száma?

Gyakori hiba – ezért a Mazars szakértői szerint érdemes rá odafigyelni –, hogy az adózók az eszközérték számítása során nem a tárgyi eszközökre jutó tao szerinti értékcsökkenésből indulnak ki, hanem a számviteli értékcsökkenésből. Szintén gyakran előfordul, hogy az adózók kihagyják a kalkulációból a bérleti díjakat.

2018-ig az innovációsjárulék-alanyiságot a vállalkozás szintjén kellett vizsgálni. A vonatkozó törvényi rendelkezések 2019-től azonban megváltoztak, így a besorolásnál már a kapcsolódó-és partnervállalkozások adatait is figyelembe kell venni, vagyis a kkv szerinti besorolás az összesített (konszolidált) adatok alapján történik. Ennek során sok fejtörést okoz a kapcsolódó- és partnervállalkozások, továbbá a kétéves szabály értelmezése, mutat rá a Mazars elemzése.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Üzleti ajándék – ékszer

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Melyik átalányadó-kategóriába tartozik a tevékenységem?

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Átalányadózás, teszorszám

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetÉs