EUB-döntés: az indulási időpontot a légi fuvarozó elhalasztotta, a felszállásra ehhez képest is később került sor – a késés időtartama megállapításának jelentősége a kártalanítási kötelezettségre

Megosztás Tetszik

A légi járat indulási és érkezési időpontjának a légi fuvarozó által előzetesen bejelentett és az érintett utasoknak szóló új foglalási visszaigazolás kiállításával történő elhalasztása esetén az ezen utasok által az érkezésükkor elszenvedett késés időtartamát a menetrend szerinti eredeti érkezési időpont figyelembevételével kell meghatározni.

C-558/24 Corendon Airlines ügy

A kérdést előterjesztő bíróság

Landgericht Landshut

Az alapeljárás felei

Felperes: Corendon Airlines Turistik Hava Tasimacilik AS légi fuvarozó (Corendon Airlines)

Alperes: Myflyright GmbH, egy légi utasoknak jogi segítséget nyújtó társaság

Az alapeljárás

Négy légi utas, akik a Corendon Airlines‑nál megerősített helyfoglalással rendelkeztek egy Münchenből (Németország) (helyi idő szerint) 10 óra 20 perckor induló, és 2022. augusztus 2‑án Antalyába (Törökország) (helyi idő szerint) 14 óra 20 perckor érkező járatra, az indulást megelőző napon az érintett utazásszervező által kibocsátott, e járatra vonatkozó foglalási visszaigazolást kaptak, amely szerint az említett járat menetrend szerinti indulási idejét (helyi idő szerint) 11 óra 20 percre halasztották, ami a járat érkezési időpontjának (helyi idő szerint) 15 óra 20 percre történő elhalasztását eredményezte.

2022. augusztus 2‑án azonban a felszállásra (helyi idő szerint) csak 14 óra 37 perckor került sor, így ezek az utasok végül (helyi idő szerint) 18 óra 16 perckor érkeztek meg a célállomásra.

A Myflyright, amelyre az említett utasok a kártalanításhoz való jogukat engedményezték, keresetet nyújtott be az Amtsgericht Erdinghez (erdingi helyi bíróság, Németország) utasonként 400 euró, összesen 1600 euró összegű kártalanítás iránt.

2023. augusztus 30‑ai ítéletével e bíróság helyt adott e keresetnek, megállapítva, hogy a menetrendek egy órával történő elhalasztása nem „törlésnek”, hanem olyan késésnek minősül, amelynek időtartamát az eredeti repülési időpontok alapján kell meghatározni.

A Corendon Airlines fellebbezést nyújtott be ezen ítélettel szemben arra hivatkozva, hogy a jelen ügyben e késés időtartamát az új foglalási visszaigazolásban szereplő repülési időpontok, nem pedig az eredeti menetrendek figyelembevételével kell meghatározni.

Ezzel szemben a kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy az alapügyben szóban forgó késés időtartamát a menetrend szerinti eredeti érkezési időpont figyelembevételével kell meghatározni, mivel az érintett utasok számára kizárólag annak van jelentősége, hogy a légi járat ezen időponthoz képest késve érkezett‑e. Álláspontja szerint a járat új foglalási visszaigazolásban feltüntetett érkezési időpontjának figyelembevétele a késés időtartamának meghatározása céljából – azonkívül, hogy az „tisztán formális megközelítés” körébe tartozik –, ellentétes a 261/2004 rendelet céljával, amely többek között a járatuk törlése vagy jelentős késése által érintett utasok magas szintű védelmének biztosítására irányul. Az ilyen megközelítés lehetővé tenné a légi fuvarozó számára, hogy anélkül késleltesse a járat érkezési időpontját, hogy felelőssé lehetne őt ezért tenni, azáltal, hogy az utolsó pillanatban új foglalási visszaigazolásokat bocsát ki a járat elhalasztásának feltüntetésével.

A Landgericht Landshut (landshuti regionális bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából kérdéseket terjeszt az Európai Unió Bírósága (EUB) elé.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.) Egy járat halasztása és erről új utalvány kiállítása esetén a menetrend szerinti eredeti érkezési időt vagy az új foglalási visszaigazolásban megadott érkezési időt kell-e figyelembe venni a végső célállomásra való »jelentős« érkezési késés vizsgálatánál?

2.) Ha a módosított érkezési időt kell figyelembe venni:

• a) Jelentőséggel bír‑e, hogy az utas az eredeti indulási időpont előtt mennyi idővel értesül a járat elhalasztásáról? Különösen az bír‑e jelentőséggel, hogy ténylegesen betartják‑e az új érkezési időre vonatkozó határidőket annak érdekében, hogy az üzemeltető légifuvarozó mentesülhessen a kártalanítási kötelezettség alól?
• b) Ha igen: jogosult-e az utas – és adott esetben milyen feltétek mellett – kártalanításra, ha az eredeti érkezési időhöz képest jelentős az érkezési késés?

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

– Az első kérdésről

Az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 261/2004 rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontját és 7. cikk (1) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy a légi járat indulási és érkezési időpontjának a légi fuvarozó által előzetesen bejelentett és az érintett utasoknak szóló új foglalási visszaigazolással kísért elhalasztása esetén az ez utóbbiak által az érkezésükkor elszenvedett késés időtartamát a menetrend szerinti eredeti érkezési időpont vagy az ezen új foglalási visszaigazolásban szereplő időpont figyelembevételével kell meghatározni.

Először is meg kell állapítani, hogy a 261/2004 rendelet nem határozza meg a „késés” fogalmát, ellentétben a „járat törlésének” fogalmával, amelyet a rendelet úgy határoz meg, mint „egy korábban tervezett légi járat nem közlekedése, amelyre legalább egy helyet lefoglaltak”.

A légi járat „késésének” fogalmát illetően a Bíróság pontosította egyrészt, hogy a „késés” akkor áll fenn, ha e légi járat az eredeti repülési tervnek megfelelően közlekedik, és ha tényleges indulási idejét későbbre tolják a menetrend szerinti eredeti indulási időhöz képest.

A jelen ügyben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az érintett utasokat az indulást megelőző napon tájékoztatták a járatuk indulási időpontjának elhalasztásáról, és új foglalási visszaigazolást küldtek nekik, amely új menetrendeket tartalmaz, anélkül hogy az indulási vagy érkezési repülőtér, illetve az utasokat szállító járat száma megváltozott volna.

• A késéssel érintett járatok utasai egyrészt a kártalanításhoz való jog alkalmazása szempontjából a törölt járatok utasaihoz hasonlónak tekinthetők.
• Másrészt ezen utasok hivatkozhatnak erre a kártalanításhoz való jogra, amennyiben a légi járat késése következtében visszafordíthatatlanul legalább háromórás időveszteséget szenvednek, vagyis ha végső célállomásukat a légi fuvarozó által eredetileg tervezetthez képest háromórás vagy azt meghaladó késéssel érik el. Ezt a háromórás késést, mint a kártalanítás megszerzésének feltételét, annak figyelembevételével határozták meg, hogy a 261/2004 rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pont iii. alpontja lehetővé teszi a légi fuvarozók számára, hogy a légi járatok utolsó pillanatban történő törlését követően az utasok átfoglalásának sajátos keretében legfeljebb egy órával előrehozzák az utasok indulási idejét, és érkezési idejüket kevesebb mint két órával késleltessék.

Ha a légi járat érkezésekor elszenvedett késés legalább három óra, azokhoz az utasokhoz hasonlóan, akiknek az eredeti járatát törölték, és akiknek a légi fuvarozó nem tud átfoglalást ajánlani a 261/2004 rendelet 5. cikke (1) bekezdése c) pontjának iii. alpontjában előírt feltételek mellett, a rendelet 7. cikke alapján kártalanításra jogosultak, mivel visszafordíthatatlan időveszteséget is elszenvednek.

• A jelen ügyben meg kell állapítani, hogy amennyiben az érintett utasok által a célállomásukra való érkezéskor elszenvedett késés időtartamát a menetrend szerinti eredeti érkezési időpont figyelembevételével határozzák meg, ezen utasok hivatkozhatnak a kártalanításhoz való jogra, mivel – amint az az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik – a menetrend szerinti eredeti érkezési időponttól kezdődően három órát meghaladó késést szenvedtek.
• Ezzel szemben, ha e késés időtartamát az új foglalási visszaigazolásban megjelölt érkezési időpont alapján kellene meghatározni, az említett utasok nem igényelhetnének ilyen kártalanítást, mivel ebben az esetben az érkezési késés kevesebb mint három óra lenne.

A Corendon Airlines állításával ellentétben az érintett utasoknak a légi fuvarozó által a járatot megelőző napon e‑mailben küldött, a járat indulási és érkezési időpontjának elhalasztásáról szóló előzetes értesítése nem kérdőjelezheti meg e halasztás késésként minősítését, miközben nem zárható ki, hogy az ilyen értesítés adott esetben korlátozhatja az érintett utasok által elszenvedett kényelmetlenségek mértékét.

A fenti indokok összességére tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy az ezen utasok által az érkezésükkor elszenvedett késés időtartamát a menetrend szerinti eredeti érkezési időpont figyelembevételével kell meghatározni.

– A második kérdésről

Az első kérdésre adott válaszra tekintettel a második kérdést nem szükséges megválaszolni.

Az EUB C-558/24 Corendon Airlines ügyben 2025. október 30-án hozott ítélete (ECLI:EU:C:2025:847)

A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke (1) bekezdés c) pontját és 7. cikk (1) bekezdését a következőképpen kell értelmezni:

a légi járat indulási és érkezési időpontjának a légi fuvarozó által előzetesen bejelentett és az érintett utasoknak szóló új foglalási visszaigazolás kiállításával történő elhalasztása esetén az ezen utasok által az érkezésükkor elszenvedett késés időtartamát a menetrend szerinti eredeti érkezési időpont figyelembevételével kell meghatározni – olvasható a Kúriai döntések 2026. évi 1. számában a kuria-birosag.hu-n.