További témák

Tiszteletdíj közterhei

  • adozona.hu

Tiszteletdíj esetén mikor merül fel a biztosítási jogviszony, lehet-e a jövedelemből költséghányadot érvényesíteni? Olvasói kérdésekre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.

Kérdés: Közhasznú egyesület elnökének tiszteletdíja havi 50 ezer forint. Mivel ez magasabb, mint a minimálbér 30 százaléka, így biztosítási jogviszonyban áll az egyesületnél. A kérdésem az, hogy ebben az esetben 1041-esen be kell-e jelenteni? Milyen jogcímkóddal, illetve, hogy akkor szja-, és tb-kötelezettség terheli a jövedelmet? 

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az új jogviszonyt a 19T1041-es nyomtatványon 1202 Megbízási jogviszony kódon kell bejelenteni. Jól értelmezi, miszerint a kifizetésre kerülő tiszteletdíj összegéből (nem önálló munkából származó jövedelem) szja-előleget kell vonni. Mivel az összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát létrejön a biztosítási jogviszony, így a kötelezettség is, ezért az egyéni nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot is le kell vonni. A foglalkoztatónak szochót is kell fizetnie, melynek mértéke július 1-jétől 17,5 százalék.

Kérdés: Mivel a tiszteletdíj nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, jól gondolom-e, hogy a 10 százalék költséghányad érvényesítésére sincs lehetőség? Esetemben az alapítvány vezetőjének egyszeri 100 ezer forint kerülne kifizetésre (nem havi rendszerességgel). Ha nem lehet a kifizetést időszakhoz kötni, hogyan lehet a biztosítási jogviszonyt elbírálni? (Az alapítványt januárban jegyezték be, elfogadható-e az indoklás, hogy az elmúlt 7-8 havi tevékenységére tekintettel kapja a díjazást?)

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) alkalmazásában a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő jövedelme nem önálló tevékenységből származó jövedelmek kategóriájába tartozik, és ennek következtében a jövedelem teljes egészében adóköteles. Jól gondolja, ebben az esetben az önálló tevékenységeknél szabályozott 10 százalékos általános költséghányad levonására nincs lehetőség.

A díjazásra vonatkozó kérdésére az alapító okiratban, vagy az azt módosító dokumentumban (határozatban) foglaltakat kell figyelembe venni. Ha úgy rendelkeznek, hogy a vezető tisztségviselőt egyszeri díjazás illeti meg, akkor járulékkötelezettség megállapítása vonatkozásában fontos meghatározni, hogy ez a díjazás milyen időszakra vonatkozik. Ha a személyesen munkát végző vezető tisztségviselő tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítottnak minősül, és köteles járulékokat fizetni. A megbízási díj elszámolására jellemzően havi szinten kerül sor, de ha a megbízási szerződésben egyszeri díjat állapítanak meg, akkor is az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj) alapján, a munkát végző személy biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.

Ezt a szabályt alkalmazni kell abban az esetben is, ha több havi díjazás kifizetésére utólag kerül sor. Abban az esetben, ha a jogviszonyra tekintettel a magánszemélyt díjazás illeti és annak összege nem éri el a minimálbér 30 százalékát, akkor a kifizetendő jövedelemből csak szja-előleget kell megállapítani.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Szervizdíj-számítás alapja

Nagy Norbert

adószakértő

Kisadózó munkaviszony mellett

Szipszer Tamás

adószakértő

Iparűzésiadó-túlfizetés visszaigénylése

Szipszer Tamás

adószakértő

2019 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X