Osztalékelőleg: kifizetési és adózási szabályok

Megosztás Tetszik

Az osztalékelőleg fizetésére nemcsak cégjogilag, hanem személyi jövedelemadózás szempontjából is speciális szabályok vonatkoznak, amelyek eltérőek attól függően, hogy az osztalékelőleg a későbbiekben osztalékká válik-e vagy sem. Amennyiben nem válik osztalékká, akkor úgy kell tekinteni, hogy a magánszemély a részére korábban kifizetett osztalékelőleg összegét kvázi kölcsönként, kamatmentesen használhatta.

Mikor lehet osztalékelőleg kifizetéséről dönteni?

A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 3:186. paragrafusának (1) bekezdése alapján a taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha

– közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;

– a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét; és

– a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá.

– osztalékelőleg fizetésére az ügyvezető tesz javaslatot. Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, az ügyvezető javaslatához a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges. Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni.

CIKKÜNK FOLYTATÁSÁBAN ismertetjük az szja-kötelezettségre vonatkozó tudnivalókat arra az esetre,

• ha az osztalékelőleg osztalékká válik, illetve,
• ha nem válik osztalékká.