adozona.hu
Jóváhagyott osztalékelőleg 6 hónapon belül ki nem fizetett része később is kifizethető?
//adozona.hu/szamvitel/Jovahagyott_osztalekeloleg_kifizetesere_med_H4ECK5
Jóváhagyott osztalékelőleg 6 hónapon belül ki nem fizetett része később is kifizethető?
Tetszik
Egy társaság osztalékelőleg fizetéséhez közbenső mérleget készített, a kifizetendő osztalékelőlegről a taggyűlés 6 hónapon belül döntést hozott. A jóváhagyott összegből még ki nem fizetett különbözet osztalékelőlegként 6 hónapon túl is kifizethető-e? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
A kérdés részletesen így hangzik: egy társaság 2025. 08. 31-ei fordulónappal osztalékelőleg fizetéséhez közbenső mérleget készített. A közbenső mérleg alapján a kifizetendő osztalékelőlegről a taggyűlés 6 hónapon belül döntést hozott, azonban a jóváhagyott osztalékelőleg összegét likviditási gondok miatt nem tudta 6 hónapon belül teljes összegben kifizetni. A jóváhagyott összegből még ki nem fizetett különbözet osztalékelőlegként 6 hónapon túl is kifizethető-e?
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
Igen, a 6 hónapos határidő nem a kifizetésre, hanem az osztalékelőleg jóváhagyásáról szóló döntés meghozatalára vonatkozik [a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 39. § (4) bekezdés].
Szt. 39. § (4) „Osztalékelőlegként – a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett – csak akkor fizethető ki a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett – a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott – saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá”.
Tehát a jóváhagyott, de technikai vagy likviditási okok miatt 6 hónapon belül ki nem fizetett rész később is kifizethető osztalékelőlegként – feltéve, hogy a döntés a jogszabályi határidőn belül megszületett, és a közbenső mérleg továbbra is alátámasztja az osztalékelőleg fedezetét.
| Az Adózóna további osztalékelőleggel kapcsolatos írásait itt olvashatja el. Tartson velünk online rendezvényünkön! Házipénztár-ellenőrzések és NAV-fókusz 2026-ban – valós kockázatok, valós megoldások – webinárium |
Érdemes lehet azonban ilyenkor a likviditás alátámasztására újabb közbenső mérleget készíteni.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (2)
Kedves Olvasó! Köszönjük észrevételét. Önnek igaza van, a kérdés nagyon általános, s így az arra adott válasz sem lehet más. Sajnos olvasóink sokszor túl általánosan, tény-hiányosan fogalmazzák meg a kérdéseiket, s nekünk -már csak helyhiány miatt is-, “feltételeznünk kell” a válaszadás során, nem térhetünk ki minden “mi van ha..” eshetőségre.
Így pl. feltételeztük, hogy nem jött közbe egy évzárás, amit nyilván a kérdező is jelzett volna. A közbenső mérleggel pedig igen, pontosan arra gondoltunk -lehet, pontatlan fogalmazásban-, hogy az idő múlása miatt a kifizetéskori -új- közbenső mérlegnek is alá kell támasztani a st/jt megfelelőséget.
Tisztelt Adózóna!
Röviden: ez egy "nem világos" kérdésre adott "nem világos" válasz!
Mikor lett jóváhagyva az osztalékelőleg, amelytől már eltelt a 6 hónap kifizetés nélkül (vagy csak részbeni kifizetéssel???
Mert így valószínűleg beleesik egy üzleti évzárás is, amikor már osztalékról (és nem előlegről) lehet dönteni!
Az meg végképp érthetetlen a válaszban, hogy a "a közbenső mérleg továbbra is alátámasztja az osztalékelőleg fedezetét." ???
Hiszen ha már egyszer alátámasztotta, akkor fizethető (a likviditás függvényében), ha meg 6 hónap már eltelt, akkor zárul a következő üzleti év, és lehet (ill. célszerű) az osztalékról dönteni.
Vagy egy újabb közbenső mérlegre gondoltak a "..továbbra is alátámasztja .." fordulattal??? De ezt meg nem írták a válaszban!!
Mert ha szó szerint értjük a Szt.39.§.(4)bek. szövegét, akkor a kifizetés napjára is kellene közbenső mérleget készíteni, hogy megállapíthassuk, hogy nem csökken a ST a JT alá (a kifizetés napján).
Szóval ez így pontatlan, ezért érthetetlen.
Megjegyzem, szerintem nem kötelező kifizetni az előleget (sőt, ha veszélyezteti a likviditást nem is lehet), így ezt nem is kellene erőltetni (a korábbi döntés ellenére sem), így nyilván kevesebb előleggel (vagy nullával) kell elszámolni a következő osztalékdöntés pénzügyi elszámolásakor.
Üdv: Hollós András (20/400-5666)
bejegyzett könyvvizsgáló
nemzetközi adószakértő