Munkába járás, hazautazás költségtérítése: külföldi munkavállalók, külföldről távmunka – érdekes példákkal

  • Horváthné Szabó Beáta adószakértő

A távmunkában dolgozók költségeinek elszámolása világított rá arra, hogy nem minden esetben egyértelmű, a munkáltatónak mikor, és milyen mértékű fizetési kötelezettsége keletkezik a munkába járás utazási költségtérítésére vonatkozó 39/2010. kormányrendelet alapján. Cikkünkben a magyar munkaviszonyban foglalkoztatott külföldi munkavállalókra érvényes szabályokat is körbejárjuk.

A munkába járásra fordított kiadás – függetlenül attól, hogy annak megtérítése készpénzben, vagy jegy, bérlet ellenében történik – munkaviszonyra tekintettel adott jövedelemnek minősül, kivéve, ha a juttatást a munkába járásról szóló 39/2010. kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni.

A kormányrendelet hatálya alapvetően az Mt., valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és munkavállalóra terjed ki [1. § (1) bekezdés].

Munkába járásnak minősül

– a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá

– a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették, vagy módosították.

A munkába járás fogalmából is következik, hogy a térítési kötelezettség megítélése és az adókötelezettség megállapítása szempontjából kiemelkedő szerepet tölt be a lakóhely és a tartózkodási hely meghatározása. Ezért is mondja ki a kormányrendelet, hogy a munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozzon a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról is, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik [kormányrendelet 7. §].

Vegyen részt az Adózóna "Az Mt. új szabályai – változások a munkajogban 2023. január 1-jétől" című rendezvényén, hogy megismerje az új rendelkezéseket és a gyakorlati teendőket!

A nyilatkozatban foglalt települések és a munkahely közötti távolságtól függ, hogy a munkáltató mekkora költséget vállal magára, különösen akkor, amikor külföldi munkavállalót alkalmaz.

Lakóhely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen tartózkodik. Ez a hely nem biztos, hogy egybeesik a lakcímkártyán szereplő bejelentett lakóhellyel. Tartózkodási hely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik. A jogszabály nem határozza meg, hogy az ideiglenes tartózkodás mennyi ideig állhat fenn, így az akár több év is lehet.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben példákon keresztül mutatjuk be, miért kiemelten fontos a tényleges tartózkodás helyének meghatározása mely esetekben, milyen mértékben kötelesek megtéríteni a munkáltatók a munkába járási, illetve hazautazási költségeket!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Végelszámolás utáni adózás

Szipszer Tamás

adószakértő

Áfabevallás gyakorisága év közben

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 december
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetÉs