Spórol, tőzsdézik? Sokat bukhat, ha nem figyel erre az szja-bevallásban

Megosztás Tetszik

A tőkejövedelmek után jellemzően személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást kell fizetni; de mértékük és a kapcsolódó bevallási, önadózási kötelezettség jelentősen eltérhet az egyes kategóriákban és különböző feltételek teljesülése esetén.

A legkedvezőbb adózást a hosszú távú célbefektetésekkel, vagyis a tartós befektetési (TBSZ) és a nyugdíj-előtakarékossági számlákon (NYESZ) lehet elérni, hiszen meghatározott tartási időszak és a NYESZ esetében kötött felhasználási cél teljesítése mellett teljes adómentesség érhető el – emlékeztet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.

Adózási szempontból a második legkedvezőbb kategóriát az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek (ETPÜ) kínálják, hétköznapi néven a tőzsdei kereskedelem. Az ilyen jövedelmek után 16 százalék szja-t kell fizetni, nincs viszont ehofizetési kötelezettség. Ebben a jövedelemkategóriában az adót a magánszemély adózónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.

Ugyanakkor a befektetési szolgáltatónak kötelessége ügyletenként részletezett igazolást készítenie. Az adózónak nyilvántartást kell vezetnie az ügyletenként felmerülő pénzbevételekről, járulékos költségekről, a megszerzésre fordított kiadásról, az ügyletek nyereségességéről vagy veszteségességéről. E jövedelmek adózásának különlegessége, hogy esetükben alkalmazható az úgynevezett adókiegyenlítés szabálya, amelynek keretében a megelőző két adóévben az adóbevallásban veszteségként kimutatott összeggel csökkenthető az adott évi nyereség.

A harmadik csoportba a kamatjövedelmek tartoznak. Ilyennek minősülnek a személyi jövedelemadózásban például a bankbetétek, takarékbetétek kamata, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hozamai, a befektetési jegyek kereskedelméből származó árfolyamnyereség. A kamatjövedelmek után 16 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni.

Az EGT-államok által kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hozama és az adásvételükből származó árfolyamnyereség esetében nincs is más adókötelezettség, nem kell utánuk ehót fizetni. Minden más kamatjövedelem esetében a 16 százalékos személyi jövedelemadó mellett 2013. augusztus 1-je óta 6 százalékos ehót is le kell róni.

Amennyiben a kamatjövedelem kifizetőtől származik, az adót a kifizető vonja le, ezért azt az adózónak nem kell a bevallásában feltüntetnie, és további adófizetési kötelezettsége sincs. Ha azonban nem így van, akkor az adót be is kell vallania és meg is kell fizetnie az éves személyi jövedelemadó bevallással egy időben.

A kamatjövedelmeknél érdemes felhívni még a figyelmet arra, hogy a tagi kölcsönök kamata adózási szempontból nem minősül klasszikus kamatjövedelemnek, hanem az az összevont adóalap részeként egyéb jövedelemként, jóval magasabb adóteherrel adózik, azaz a jövedelem 78 százalékára, mint adóalapra kell felszámítani a 16 százalékos szja-t és a 27 százalékos ehót.

A negyedik kategóriába az osztalék, a vállalkozásból kivont jövedelem és azok az árfolyamnyereségek tartoznak, amelyeket az előző két kategóriába még nem soroltunk be. Esetükben 16 százalékos személyi jövedelemadót és 14 százalékos ehót kell fizetni, azonban ez utóbbit csak évi 450 000 forintos határig.

Vagyis az, aki más jövedelme – például munkabér – után is fizet egészségbiztosítási járulékot (4+3 százalék), ezzel csökkentheti a tőkepiaci jövedelmek után felmerülő ehofizetési kötelezettségét. Magas munkabérből származó jövedelem esetén akár az is elképzelhető, hogy a tőkejövedelem után már egyáltalán nem kell ehót fizetni.

Ha az érintett magánszemély előre ezt tudja, akkor a kifizetőt egy nyilatkozattal értesítheti arról, hogy nem kell tőle levonnia az ehót. Érdemes azonban óvatosnak lenni, mert ha valaki úgy nyilatkozik, hogy a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia, de végül mégsem éri el a többi jövedelemből levont járulék a 450 ezer forintot, akkor év végén 6 százalékos büntetőkamattal kell számolnia.

Az adózónak a bevallásban nyilatkoznia kell ezekről a jövedelmekről akkor is, ha a kifizető már levonta az adóelőleget tőle. Ha a jövedelem nem kifizetőtől, azaz jellemzően külföldről származik, akkor ezt az adózónak az éves bevallásával egy időben kell rendeznie.