73 találat a(z) ehofizetés cimkére
Családi gazdálkodó ehofizetési kötelezettsége Kérdés
Családi gazdálkodó őstermelői tevékenysége keretében szolgáltatásból is ért el bevételt. Ezen bevételével az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint számolt el, és az szja-bevallás A lapján a 7. sorban tüntette fel. A jövedelem után 19,5%-os eho is terheli. Az őstermelő biztosított főállású őstermelőnek minősül, tehát negyedévente megfizette a 4%-os és 10%-os járulékot. Az önálló tevékenységből származó jövedelem után fizetendő eho alapjából levonhatja-e a fizetett járulékok alapját? Válaszukat előre is köszönöm. Timi
Osztalékelőleg utáni ehofizetés határideje Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az "Osztalékelőleg utáni terhek bevallásának és fizetésének rendje" című olvasói kérdésre adott válaszukban a következő olvasható: "Mivel az osztalékelőleg kifizetésekor egészségügyi hozzájárulást nem kellett levonni, a magánszemélynek lesz a feladata, hogy a beszámoló jóváhagyását követő negyedév 12-éig megállapítsa és befizesse az osztalékelőleget terhelő 14 százalékos ehót." Az adóhatósággal egyeztetve a törvény (1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról 11. § (8) alapján a helyes megoldás véleményünk szerint a következő lenne: "Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg." Az lenne a kérdésem, hogy Önök szerint melyik a helyes a két válasz közül? Köszönettel: Nagy Szabolcs
Erdőgazdálkodó: eho Kérdés
Megbízott erdőgazdálkodó, nem tulajdonos, külső személy, egyébként őstermelő, de az erdőgazdálkodói tevékenységét nem őstermelőként végzi. A fakitermelést, -értékesítést önállóan végzi. A bevételek nagyobb százalékát kifizeti a tulajdonosok részére, mely összeg nála költségként jelenik meg. A bevételek és költségek különbözete lesz a megbízott erdőgazdálkodó – e tevékenységéből származó – jövedelme. A megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemként – bevallás 7. sor – kerül bevallásra. Kérdésünk, hogy az így megállapított jövedelem után ehofizetési kötelezettség keletkezik-e? Ha igen, mennyi, a törvény mely előírásai alapján?
Eho Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó adott évben (2016) az osztalékalap után megfizette az eho-t az előző évre (2015. évre vonatkozó bevallással egyidejűleg) és az aktuális évre (2016) vonatkozóan is előre (2016 végén). A 2017-es bevallásban mindkét ehobefizetést elszámolhatja költségként?
Külföldi magánszemély ehofizetése ingatlan-bérbeadás után Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy olasz állampolgárságú magánszemély, akinek Magyarországon kiadó ingatlanja van. A jövedelem egy tárgyévben meghaladja az 1 millió forintot. A jövedelem az ehotörvény 5. paragrafusának (3) bekezdése szerint mentes az egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól, mivel az adózó más tagállamban biztosított. A magánszemély kérte a magyarországi tartózkodási engedélyének kiállítását, lakcíme viszont még nincs. A tartózkodási engedély miatt ehofizetési kötelezettsége keletkezik abban az esetben, ha a tartózkodása nem éri el a 183 napot, miközben a biztosítása másik tagállamban továbbra is fennáll? Továbbá, ha magyarországi lakcíme lesz ugyanezen feltételek esetén akkor sem lesz fizetési kötelezettsége? Tehát a tartózkodási engedély önállóan megállapítja a ehofizetési kötelezettséget, vagy lakcímkártya szükséges hozzá? Munkáját és válaszát előre is köszönöm szépen!
Ehofizetési felső határ Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról 3. § (3) bekezdése alapján fizetendő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás esetén a négyszázötvenezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határ vizsgálatakor, a társas vállalkozó magánszemély szempontjából megfizetettnek számít-e az a Tbj. 19. § (3) bekezdés alapján fizetett egészségbiztosítási járulék, melyet jövedelemkivét hiányában a Tbj 52. § (4) bekezdése alapján a társas vállalkozás megelőlegezett a társas vállalkozó részére, azt a 1508. számú bevallásban a magánszemélyt érintően bevallotta, majd azt követően meg is fizette az esedékesség időpontjáig, de a vállalkozóval szemben a cég jelenleg is követelésként tart nyilván, mivel azt a társas vállalkozó még nem térítette meg a vállalkozás részére?
Felhasználási szerződés adózása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély felhasználási szerződés alapján – nem kapcsolódik hozzá munkavégzés – egy kft.-től felhasználási díjat kap. A díjból a kft. 2011. és 2012. években nem vonta le a személyi jövedelemadót, azt a magánszemély a saját bevallásába beállította. A 27 százalékos ehofizetési kötelezettséggel mi a helyzet? Ha nincs igazolása a magánszemélynek, hogy a kft. megfizette az ehót, akkor az is őt terheli, vagy az minden esetben a kifizető kötelezettsége? Köszönettel.
Ingatlan-bérbeadás II. Kérdés
Kedves Lea! Fenti kérdésemmel kapcsolatban még egy kérdésem lenne: a kifizetőt terheli 27 százalékos ehofizetési kötelezettség is? Előre is megköszönve válaszát.
Béren kívüli juttatás adózása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság munkavállalóinak cafetériaszabályzata alapján biztosít béren kívüli juttatásokat (SZÉP-kártya, Erzsébet utalvány, önkéntes kölcsönös pénztári befizetés stb.) Néhány dolgozónál ezek a juttatások 2015 novemberében meghaladták a törvény által biztosított éves keretösszeget. A többletjuttatások utáni közterhet, az eho 27 és 14 százalék közötti különbözetét mely hónap kötelezettségeként kell bevallani, és megfizetni?
Eho fizetése Kérdés
Tisztelt Surányi Imréné! Köszönöm a válaszát "Szellemi alkotásból származó jövedelem" című kérdésemre, de ha jól értelmezem, ha van munkaviszonya és jövedelme a magánszemélynek (40 órás munkaviszonya van), akkor nem kell ehót fizetnie a külföldi jövedelem után, csak a 16 százalék szja-t? Ebben az esetben a jövedelem 90 százaléka az alap és nem a 78 százaléka? Tehát az szja-bevallás 7. sorában beírom a bevétele 90 százalékát, befizeti a 16 százalék szja-t, és más teendője nincsen? Előre is köszönöm a válaszát.
Szellemi alkotásból származó jövedelem Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar magánszemély weblapot készített angol nyelven, amely egy amerikai hoszting cég szolgáltatásait reklámozza, és minden sikeres üzletkötésből a magánszemély jutalékot kap USD-ben. Kérdés, hogy ezt Magyarországon az szja-bevallásban melyik sorba kell beírni, illetve mekkora szja- és ehobefizetési kötelezettsége van?
Ehomentesség bérbeadásnál Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ingatlan-bérbeadással kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. Ausztriában rendelkezem munkaviszonnyal, viszont csak az év egy részében, februártól december közepéig. Bérbeadásból származó jövedelmem meghaladja az egymillió forintot. A1-es igazolással rendelkezem. Attól tartok, nem mentesülök így az ehofizetés alól, vagy amely hónap egészében biztosított voltam külföldön, abban a hónapban szerzett jövdelemre vonatkozik a mentesség? Segítségét köszönöm.
Dolgozói részvény utáni adózás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkáltatóm, egy amerikai cég 2010-ben 1000 dollárnyi részvényt ajándékozott minden dolgozójának azzal a feltétellel, hogy akkor kerül ténylegesen a dolgozó birtokába a részvény, ha 2015. december 1-jén még az adott cég aktív dolgozója. A munkáltatóm – tehát akitől a részvényt ajándékba kaptam – tájékoztatása szerint – mivel 2015. december 1-jén kerül ténylegesen a birtokomba a 2010-ben ajándékba kapott részvény –, a jelenlegi értéke után fizetnem kell ehót és szja-t, függetlenül attól, hogy a részvényt még nem értékesítettem. Munkáltatóm tájékoztatása szerint ezen adókötelezettségek befizetésére 2016. január 12-e a határidő. Próbáltam minderről az interneten tájékozódni: azt olvastam, hogy jelen esetben két év után adómentesnek minősül az ajándékba kapott részvény. Kérem, legyen szíves segíteni, hogy pillanatnyilag van-e bármilyen adófizetési kötelezettségem? Ha jelenleg nincsen, akkor milyen esetben (például a részvény továbbértékesítésekor) keletkezne? Köszönettel: Ivett
Ingyenes szolgáltatásnyújtás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Újonnan alakult szépségszalonb a bevezetés, illetve a későbbiekben az új kezelések népszerűsítése céljából ingyenes szolgáltatásra (például arckezelés) jogosító kuponokat adna magánszemélyeknek. Nem egyéb, fizetett szolgáltatásokhoz kapcsolódna, hanem csak ezt venné igénybe a magánszemély. Illetve mi változna, ha például egy másik szolgáltatás igénybevétele esetén kapná meg az ingyen kezelést, mint kvázi árengedményt vagy hozzáadott értéket? Hogyan kellene az ingyenes szolgáltatásokat nyilvántartani, papírozni, és milyen egyéb adófizetési kötelezettsége keletkezne a cégnek (áfa, szja – az anyagok után levonta az áfát)? Ha az ingyenes szolgáltatásról nyugta, számla kerül kiállításra például a felmerült költségek összegében, akkor ez hogyan történik a gyakorlatban? Ha kiállítok ingyenes szolgáltatásról egy nyugtát a kezelés végén, például a felmerült költség legyen 10 000+2700= 12 700 Ft Ekkor ennek a könyvelése T 3811 Pénztár/K 911 árbevétel. De ez az összeg nem folyik be ténylegesen, így "pénztárhiány" keletkezik. Hogyan kell kezelni a gyakorlatban, hogy egyezzen a pénzkészlet és a könyvelésben szereplő pénztár összege? A cég nem tartja nyilván az anyagokat, készleteket folyamatosan, csak év végén leltároz. A magánszemélyek által igénybe vett ingyenes szolgáltatás után keletkezik-e eho- és szja-fizetési kötelezettség? Mikor keletkezik, és mikor nem? Köszönettel.
Cég vásárolna gyógyászati segédeszközt Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég ügyvezetője gerincnyújtó padot (gyógyászati segédeszközt) vásárolna a kft. részére. Az eszközt minden dolgozó használhatná. Kérdésem az volna, hogy elszámolható-e a kft.-ben, illetve kell-e az 1,19-szerese után szja-t és ehót fizetni, mint természetbeni juttatás után?