Így kaphatnak a szegények valóban ingyen segítséget

Megosztás Tetszik

Milyen adókat, illetve járulékokat kell fizetni, ha egy alapítvány céljának megfelelően nagyobb összeggel (minimálbér 50 százalékát meghaladó), illetve ingó, vagy ingatlan végleges átadásával támogatna egy adományozottat? – kérdezte olvasónk. A kérdésre Sinka Júlia szakértőnk válaszolt.

A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény 1. számú mellékletének 3. pontja, illetve annak alpontjai részletezik azokat az úgynevezett közcélú juttatásokat, amelyeket a közhasznú és egyes más szervezetek adómentesen adhatnak magánszemélyeknek.

Az adótörvény idézett pontja – annak 3.3 alpontja – szerint adómentes a közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezetből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek, valamint munkavállalói-érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek:

• nem pénzben adott juttatás értéke (erre vonatkozóan értékhatárt az adótörvény nem állapít meg, így az – mondjuk egy nagycsaládosokat, hajléktalanokat támogató alapítvány esetében akár lakás is lehet), míg
• a pénzben történő juttatás esetén már érvényesül értékhatár, ez a minimálbér 50 százalékát  meg nem haladó összegben havonta adott támogatást jelent.

Fontos, hogy a juttatást – a fenti feltételeknek való megfelelés esetén sem – kaphatja adómentesen

– az alapítvány alapítója, az adományozója, a támogatója (kivéve az orvosi javaslat alapján fogyatékosságával, gyógyításával összefüggő termék, szolgáltatás formájában nem pénzben megszerzett bevételt), vagy
– olyan személy, aki a kifizetővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más, a Ptk. szerinti olyan szerződéses jogviszonyban áll, amelynek alapján a kifizetés (juttatás) a magánszemélyt

• az általa végzett tevékenység mennyiségi és/vagy minőségi jellemzőire tekintettel,
• termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának ellenértékeként,
• jog alapításának, joggyakorlás átengedésének, jogról való lemondásnak ellenértékeként illeti meg.

Így például abban az esetben, ha az alapítvány szociális segély címén tartósan támogat egy magánszemélyt, aki ugyanennek az alapítványnak, vagy az azt támogató vállalkozásnak az alkalmazottja, akkor a segély nem adómentes. A szociális segély adómentességének feltételeként ugyanis vizsgálni kell a tényleges rászorultságot is.

Amennyiben tehát az eset körülményeinek vizsgálata alapján az érintett alapítvány, közalapítvány céljának megfelelő támogatási forma lehet az ingóság vagy az ingatlan átadása, illetve az adományozott a hivatkozott cél szempontjából rászorulónak tekinthető, úgy a juttatás adó- és járulékmentes.

Amennyiben a juttatást pénz formájában adják, és az meghaladja a minimálbér 50 százalékát, az adókötelezettség a felek közötti jogviszonynak megfelelő. Azaz – jelen esetben – az szja-törvény 28. paragrafusában részletezettek szerint, az egyéb jövedelmek szerint adózik.