Céges skybox adóhatásai

Megosztás Tetszik

A vállalkozások gyakran bérelnek jellemzően üzleti megfontolásból különböző sportkomplexumokban (futballstadionokban) kialakított úgynevezett skybox helyiségeket. Az említett szolgáltatás többnyire komplex, tehát több szolgáltatási elemet takar, így magában foglalja egyrészt magának a helyiségnek a bérleti díját, a szerződésben megállapított létszámra és sporteseményre szóló belépőjegyek ellenértékét, valamint bizonyos mértékű catering, azaz vendéglátás szolgáltatás díját.

Az ellenérték számlázása szolgáltatónként eltérő lehet, azonban jellemzően az említett két szolgáltatáselem – vagyis a belépőjegyek és a vendéglátás – ellenértéke külön is megbontásra kerül az felek által kötött szerződésben és így az ügyletről kiállított számlában is.

Tekintettel az ügylet komplex jellegére, az adózási konzekvenciák helyes alkalmazásához elengedhetetlen annak megfelelő beazonosítása.

A vizsgált ügylet jellegadó tartalmának megragadása érdekében rögzíteni kell, hogy maga a skybox tipikusan egy a stadiontól (üvegfallal) leválasztott, bútorozott, székekkel felszerelt, üzleti megbeszélések, tárgyalások lefolytatására alkalmas helyiség, amelyhez tartozik a lelátón is bizonyos számú ülőhely (amelyek használatára a szerződő fél a helyiség bérleti díja fejében szintén jogosult), ugyanakkor ezek egymástól egyértelműen elszeparáltak, és amelyet illetően megjegyzendő, hogy a skybox területéről a stadionban zajló események (például egy meccs) valójában nem vagy legalábbis élvezeti értéket nyújtó módon nem igazán látható, ahhoz ugyanis a lelátót kell igénybe venni (használati jellegét illetően tehát jelentősen különbözik az úgynevezett sima VIP páholyoktól).

Az említett sajátosságok egyrészt lehetőséget biztosítanak konkrét üzleti tárgyalások lebonyolítására, emellett komoly marketinghatással bír a cég jelenléte (reklámja), ugyanakkor ezekhez vitán felül – bár korlátozott mértékben de – szórakoztató esemény is társul.

Az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlata értelmében a héa tekintetében általában valamennyi szolgáltatásnyújtást/termékértékesítést különállónak és függetlennek kell tekinteni.

Előfordul azonban, hogy egy ügylet több elemből épül fel, mely esetben lehetséges, hogy azt egyetlen, egységes ügyletnek kell tekinteni, nem pedig több, különálló és független szolgáltatásnyújtásnak/termékértékesítésnek.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket a többi fontos tudnivalóért!