Tévhitek a gyesről: 10 fontos kérdés, amivel jó tisztában lenni

Megosztás Tetszik

Számos félreértés, tévhit övezi a különféle egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokat. Tervezett cikksorozatunk első részében a gyermekgondozást segítő ellátást (gyes) érintő kérdéseket tisztázzuk.

1.) Alanyi jogon jár?

Míg a csecsemőgondozási, illetve a gyermekgondozási díj alapfeltétele meghatározott időtartamú biztosítási jogviszony, addig a gyermekgondozást segítő ellátáshoz erre nincs szükség. Ezért szokták azt mondani, hogy alanyi jogon jár, azonban ez ilyen formán nem teljesen igaz, hiszen ez az ellátás is bizonyos jogosultsági feltételhez kötött, aminek nem mindenki felel meg. Az 1998. évi LXXXIV. törvény [Cst.] 20. paragrafusának (1) bekezdése szerint akkor jár a gyes, ha a gyermeket a kérelmező (erről később részletesebben) a saját háztartásában neveli. Ha például a szülők külön élnek, a gyermek az apával él egy háztartásban, akkor az anyának nem jár gyes. Ez természetesen fordítva is igaz. Erre akkor is figyelni kell, ha már a gyest megigényelték, megkapták, azonban a gyes folyósítása alatt a gyermek kikerül az igénylő háztartásából.

2.) Csak az anyák igényelhetik?

Az a legjellemzőbb, hogy az anya igényli a gyest, mert zömmel ő van otthon a gyermekkel gyermekgondozás céljából. Ez nem jelenti azt, hogy csak az anya igényelheti az ellátást. A jogszabály a szülőre hivatkozik (beleértve a gyámot is), tehát szülői döntés, hogy az apa vagy az anya igényli-e a gyest. Az a szülő igényelheti az ellátást, akivel a gyermek saját háztartásban él. Ha mindkét szülőre igaz ez az állítás, akkor a szülők eldöntik, ki fogja igényelni. Ha az anya otthon van a gyermekkel, az apa pedig dolgozik, akkor mindenképpen az anyának érdemes igényelnie, hiszen emiatt nem kell akkor sem egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, ha egyébként nincs biztosítási jogviszonya. Ha pedig van például munkaviszonya, de még otthon van a gyermekkel, akkor is neki célszerű igényelni, különben fizetés nélküli szabadságon lenne, és fizetnie kellene maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Nem csak a vér szerinti, hanem az örökbefogadó szülő is igényelheti a gyest. Itt speciális szabályokról is beszélhetünk, melyet a 20/B § részletez, mely szerint az örökbefogadó szülő – a házastársi és a rokoni örökbefogadás kivételével – a gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult:

– ha a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésekor a 3. életévét vagy a 10. életévét már betöltötte;

– ha az örökbe fogadni szándékozott gyermek a 3., illetve a 10. életévét az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő 6 hónapon belül tölti be, illetve ikergyermekek esetén az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő 6 hónapon belül a gyermekek tankötelessé válnak, akkor az örökbefogadó szülő gyesre jogosultsága az előbbiekben meghatározott életkor betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számítva hat hónappal meghosszabbodik.

Az örökbe fogadni szándékozó személy – a házastársi vagy rokoni örökbefogadás esetén túlmenően – akkor sem jogosult gyesre, ha a gyermeket már a gondozásba vétel időpontját megelőzően legalább egy éven át folyamatosan a saját háztartásában nevelte, vagy örökbefogadói díjban részesült, vagy részesül a gyermek után.

A szülőkön kívül nagyszülői gyesről is beszélhetünk az alábbiak fennállása esetén:

a) a gyermek az első életévét betöltötte,

b) a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik,

c) a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásról lemondanak, és egyetértenek a gyermekgondozást segítő ellátásnak nagyszülő részéről történő igénylésével – a gyermekkel nem közös háztartásban élő szülő nyilatkozatát a gyámhatóság pótolhatja,

d) a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek, akire tekintettel gyest folyósítanak.

Az ellátásra való jogosultság a fenti feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha a nagyszülő és a szülő esetében is fennállnak a feltételek.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben – egyebek mellett – ismertetjük a gyes melletti munkavégzésre vonatkozó részletszabályokat, az igénylés könnyítését szolgáló törvényváltozást, s hogy mire kell ügyelni testvér születésekor!