Cafeteria: trükk vagy bumeráng?

Megosztás Tetszik

Az interneten kering egy tévhit, mely szerint az úgynevezett „cafeteria-trükkel” könnyen kikerülhető a munkabér vagy más járandóság közterheinek egy része vagy akár egésze. Az ötletgazda szerint a megoldás a magánszemélynek adott olyan kedvezményes vagy adómentes adózású utalvány-juttatás, amelyet az utalvány forgalmazója némi jutalék ellenében közvetlenül a magánszemélytől vált pénzre. Bizonyos cégek már hirdetnek is ilyen konstrukciókat, sőt „utalványtőzsde” is létezik. Úgy tűnik, a „trükk” még nem érte el a hatóságok ingerküszöbét, de csak idő kérdése, hogy a NAV ellenőrzési kampányt indítson, akkor pedig pórul járhatnak azok, akik felülnek az effajta adókímélő buzdításnak.

Egyes vélemények szerint a „cafeteria-trükk” papíron teljesen szabályos, egy kiskapu a rendszerben, ugyanakkor etikai kérdéseket természetesen felvet. Ám ez – más vélemények szerint – nem csak etikai kérdés.

Valóban igaz, hogy a juttatónak (munkáltatónak, kifizetőnek) amiatt, hogy a tőle kapott utalványt (tudta nélkül) a magánszemély visszaváltja vagy eladja, nem keletkezik közteherfizetési-kötelezettsége. Figyelembe kell venni azonban, hogy az utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősülhet kedvezményes vagy adómentes nem pénzben adott juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek a kedvezményre, adómentességre vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételeknek [Szja törvény 69. § (3) bekezdés; 1. számú melléklet 9.1. pont].