Új EU-s ítéletek: több oldalról is támadható a dömpingvám kiszabásakor megállapított importár

  • adozona.hu

Négy friss uniós ítélet azt mutatja be, hogy a költségek, az árfolyam, a kapcsolt vállalkozások szerepe és a benyújtott adatok minősége is befolyásolhatja a dömpingkülönbözetet, így végső soron az alkalmazandó vám mértékét – ismertetik írásukban az EY szakértői.

Az Európai Unió kereskedelempolitikai védelmi eszközökkel léphet fel, ha egy vizsgálat szerint valamely, EU-n kívülről érkező terméket a származási országban alkalmazott normál értéknél alacsonyabb áron hoznak forgalomba az uniós piacon, és az import kárt okoz az uniós iparnak. Az Európai Bizottság ilyen esetben dömpingellenes vámot vethet ki, amely az importőr számára közvetlen többletköltséget, az exportőr számára pedig piacra jutási és versenyképességi kockázatot jelenthet.

A vám alapjául szolgáló dömpingkülönbözet meghatározása azonban nem egyszerűen két ár összevetése. A Bizottságnak az exportárat és az exportáló országra meghatározott normál értéket összehasonlítható szintre kell hoznia, ezért különböző korrekciókat alkalmazhat, illetve költség-, nyereség- és referenciaadatokat is figyelembe vehet.

A 2026 szeptemberében meghozott négy uniós bírósági ítélet ezeknek a korrekcióknak és bizonyítási kérdéseknek a határait pontosítja. Az alábbiakban az egyes döntések gyakorlati üzeneteit, a számlázott áron túl vizsgálható tényezőket, valamint az importőrök és exportőrök legfontosabb felkészülési szempontjait foglaljuk össze.

Négy ítélet, négy üzenet

1. C-319/24 P, Sinopec: a Bizottság többek között más exportőrök rendelkezésre álló adataira, gyártelepi költséglevonásokra és HÉA-korrekcióra is jogszerűen támaszkodhatott. A jutalékkorrekcióra vonatkozó megállapítást ugyanakkor a Bíróság nem fogadta el, mert az ügynöki jelleg bizonyítása nem volt megfelelő.

2. C-498/24 P, Çolakoğlu: itt viszont elfogadható volt a kapcsolt kereskedő ügynöki minősítése, a jutalék piaci alapú meghatározása, a fedezeti ügylet figyelmen kívül hagyása és az éves számítási módszer.

3. C-499/24 P, Erdemir/Isdemir: a Bizottság eltérhetett a számviteli pénznemtől, mellőzhette a nem megfelelő devizapárra kötött fedezeti ügyletet, és ellenőrizhetetlen csoportadatok esetén korrigálhatta az SG&A-(adminisztratív) költségeket.

4. T-175/24, Özkan: az árfolyam meghatározásánál a megrendelés napja is releváns lehetett; a negyedéves módszer alkalmazásához pedig nem volt elegendő annak állítása, hogy az pontosabb eredményt adna.

Arról, hogy mit nézhet még a Bizottság a számlázott áron túl, hogyan érdemes felkészülni, miért kell már a vizsgálat elején lépni, az EY írásából tájékozódhat.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

HR portál használata

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

1 év táppénz alatt jár szabadság

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Díjbekérő – előlegszámla II.

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4

Együttműködő partnereink