hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Bérek átláthatósága: messiásként várják sokan az új szabályozást, azonos neműek bérezésébe is bele lehet majd látni

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő

Habár a bértranszparencia-irányelv átültetése még folyamatban van, a vállalkozások már megkezdték az előkészületeket. Ennek során gyakran felmerülő kérdés, hogy az irányelv azonos nemű személyek között is orvosolhatja-e az indokolatlan bérkülönbségeket. Cikkünkben ezt a kérdéskört járjuk körbe.

Az (EU) 2023/970 bértranszparencia-irányelv célja, hogy ténylegesen érvényesüljön a nők és férfiak egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazásának elve, elsősorban a bérezés átláthatóbbá tételével. A munkáltatóknak olyan bérezési struktúrát kell kialakítaniuk, amely objektív és nemileg semleges szempontokon – így különösen a készségeken, erőfeszítésen, felelősségen és munkakörülményeken – alapul, és lehetővé teszi az egyenlő értékű munkák összehasonlítását.
bérkülönbség, nemi megkülönböztetés, bértranszparencia, átláthatóság, munkabér
A munkavállaló jogosult információt kérni saját, valamint az azonos vagy egyenlő értékű munkát végző munkavállalói kategória nemek szerint bontott átlagos díjazási szintjéről
Forrás: Shutterstock

 

Az állásra jelentkezőnek már a felvételi eljárás során joga van megismerni a munkakör kezdő díjazását vagy annak sávját, a munkáltató pedig nem kérdezheti meg a pályázó korábbi fizetését. A munkavállalók számára hozzáférhetővé kell tenni a díjazás és – főszabály szerint – a bérfejlődés meghatározásának objektív, nemileg semleges kritériumait. A munkavállaló jogosult információt kérni saját díjazási szintjéről, valamint az azonos vagy egyenlő értékű munkát végző munkavállalói kategória nemek szerint bontott átlagos díjazási szintjéről, amelyre a munkáltatónak legfeljebb két hónapon belül válaszolnia kell.

A legalább 100 munkavállalót foglalkoztató munkáltatók számára fokozatosan gender pay gap jelentéstételi kötelezettség lép életbe: a legalább 250 főt, illetve 150–249 főt foglalkoztatóknál az első jelentés határideje 2027. június 7., míg a 100–149 fős munkáltatóknál 2031. június 7.

CIKKÜNK FOLYTATÁSÁBAN részletesen ismertetjük azokat a szabályokat, amelyekből kiderül, hogy

  • az azonos neműek bérezése is transzparens lesz-e, illetve
  • segíthet-e az egyenlő bánásmódról szóló törvény.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Reprezentáció és a kiva

Lucz Zoltánné

adószakértő

Idegen pénztárgép használata

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Befektetési jegyek értékesítése/visszaváltása

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 november
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink