Szja: pontosítások és módosítások

Megosztás Tetszik

A LeitnerLeitner szakemberei összegzik, hogy a személyi jövedelemadót illetően milyen változásokat kell fejben tartani 2013-ban.

1. Adómérték, adóalap-kiegészítés („szuperbruttó”) eltörlése

Kivezették a személyi jövedelemadó rendszeréből az ún. szuperbruttó intézményét. Ez a változás a havi 202.000,- Ft-nál magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti, mert immár az ő esetükben sem kell az adóalapot 27%-kal megnövelni, így a teljes jövedelem egységesen 16%-kal adózik. Az ennél alacsonyabb béreknél már tavaly sem kellett alkalmazni a szuperbruttó adóalapot.

Ebből következően az adóelőleg-megállapítás szabályai is jelentősen egyszerűsödnek, az adóelőlegről szóló munkáltatói/kifizetői igazolás kötelező tartalmi elemei is csökkennek.

2. Pontosító rendelkezések

- Családi kedvezmény

A családi kedvezmény szabályozása csak kis mértékben változott. A közös érvényesítésére illetve megosztására vonatkozó szabályok pontosításra kerültek.

Továbbá egyértelműen megfogalmazásra került, ha a magánszemély valamely külföldi államban családi pótlékra, rokkantsági járadékra vagy más hasonló ellátásra jogosult, magyarországi adóköteles jövedelmének megállapításánál ugyanazon feltételekkel illeti meg a családi kedvezmény, mint a Magyarországon családi pótlékra és a fenti egyéb ellátásokra jogosultakat.

- Külföldi illetőségűek és külföldön is adóztatható jövedelmek kedvezményei

Külföldi adóügyi illetőségű magánszemély kedvezményt az adóalapjából, adójából magyarországi jövedelmeinél csak abban az esetben érvényesíthet, ha az adóévben megszerzett összes jövedelmének legalább 75%-a Magyarországon adóköteles és csak arra az időszakra, amelyben azonos vagy hasonló kedvezményre a másik államban nem jogosult.

Ugyanígy az egyenlő elbánás elve alapján, belföldi adóügyi illetőségű magánszemély esetében is érvényes a fenti szabály, amennyiben olyan jövedelmet szerez, amely külföldön is adóköteles.

- Adó megállapítása, bevallása külföldről származó jövedelmek esetén

Változnak a külföldről kapott osztalék utáni adófizetési szabályok. Azaz a külföldi osztalék utáni adót évente egyszer, az éves adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetni, szemben a jelenlegi negyedéves fizetési kötelezettséggel.

Nemzetközi szerződés alapján mentesített azon jövedelem összegét, amelyet egyébként az összevont adóalapba kellene beszámítani, tájékoztató adatként fel kell tüntetni az éves adóbevallásban, de csak abban az esetben, ha a magánszemély más okból kifolyólag köteles bevallás benyújtására.

3. Adómentes jövedelmek

- Kulturális szolgáltatás

A munkáltató, kifizető sporteseményre vagy kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegyet, bérletet, könyvtári beiratkozási díjat 50.000,- Ft éves keret erejéig adómentesen adhat.

Korábban ez a szabály csak a sporteseményre vonatkozott. Az Szja tv. tételesen felsorolja az adómentesség körébe tartozó kulturális szolgáltatások körét (pl. múzeumi, színházi belépő).

Az előbbiekkel ellentétben nem minősül adómentesnek az a juttatás, amely a SZÉP-kártya szabadidő alszámlájára kerül átutalásra.

- Nyugdíjszolgáltatások adómentessége

2013-ig, ha a magánszemély valamely nyugdíj-előtakarékossági formából (mint önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)) történő kifizetésben részesült, már 3 évi tagsági viszony megléte is elegendő volt ahhoz, hogy a kapott jövedelem adómentesnek minősüljön. 2013. január 1-jét követően megkötött szerződések esetében az adómentességgel akkor lehet élni, ha a nyugdíjszolgáltatónál a tagsági jogviszony a teljesítést megelőző 10. évben keletkezett. Az adómentesség feltétele továbbra is, hogy a jogosultnak a kifizetés időpontjában nyugdíjasnak kell lennie.

4. Természetbeni juttatások köre 2013-ban

- Béren kívüli juttatásra jutó adómérték és eho

Béren kívüli juttatások esetén (mint pl. Erzsébet-utalvány, SZÉP-kártya, helyi bérlet stb.) az adó-, illetve járulékalap továbbra is a juttatás értékének 19%-kal növelt összege. A kifizetőt terhelő szja változatlanul 16%, a fizetendő egészségügyi hozzájárulás (eho) ugyanakkor 10%-ról 14%-ra emelkedik, ebből következően a béren kívüli juttatások teljes adó- és járulékterhe 30,94%-ról 35,70 %-re (4,76%-kal) nőtt.

- Béren kívüli juttatások körét érintő változások

A munkahelyi étkeztetésként adható juttatás változatlanul a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyre vonatkozik, ugyanakkor amennyiben a juttatást utalvány vagy elektronikus adathordozó formájában bocsátják a jogosult rendelkezésére, már nem feltétele az igénybevételnek, hogy az étkezőhely csak a munkáltató munkavállalói számára nyújtsa szolgáltatását.

Az Erzsébet-utalvány maximális adható havi keretösszege 5.000,- Ft-ról 8.000,- Ft-ra emelkedik. Továbbra is felhasználható lesz melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás igénybevételére.

Az iskolakezdési támogatás már csak utalvány (papír alapú vagy elektronikus) formájában nyújtható, a számlával történő elszámolás lehetősége megszűnt.

- Béren kívüli egyes meghatározott juttatások

További változás, hogy a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító (ún. hideg) utalvány már nem adható béren kívüli egyes meghatározott juttatásként. Ilyen típusú utalvány munkavállalónak történő nyújtása bérjövedelemnek minősül, és az általános szabályok szerint adózik.

5. Biztosításokat érintő változások

A biztosítások adózásának szabályozása gyökeresen átalakult.

A csoportos biztosításon kívül a magánszemély javára fizetett biztosítási díj is rész „béren kívüli egyes meghatározott juttatásnak” minősül 2013-tól. A módosítás indoka, hogy a korábbi szabályok szerint, a munkáltató, kifizető által magánszemély javára kötött és fizetett biztosítási díj jogviszonyos jövedelemnek minősült. Figyelembe véve, hogy e juttatás a munkavállaló nettó jövedelmét terhelte [ennek oka, hogy a biztosítási díjból adóelőleg (és járulék) levonására nincs mód, ezért a munkáltató az általa – a munkavállaló helyett – megfizetett adóelőleget (és járulékot) a munkavállalóval szembeni követelésként volt köteles nyilvántartásba venni, és e követelését a magánszeméllyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe beszámítani], ezért a kifizetők a magánszemélyek javára adóköteles díjú biztosításokat jellemzően nem kötöttek. Így a jövőben ezen biztosítások után azonban már a kifizetőt terheli az szja és eho fizetési kötelezettség.

Az új rendszerben a törvény 2 fő biztosítási típust különböztet meg: kockázati (sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs) és nem kockázati biztosítások (lejárattal és visszavásárlási értékkel rendelkeznek).

- Kockázati biztosítások (élet-, baleset-, betegbiztosítások)

A kifizető által a magánszemély javára fizetett havi biztosítási díj a minimálbér 30%-ig (29.400,- Ft) adómentes, az ezt meghaladó rész „béren kívüli egyes meghatározott juttatásnak” minősül, és 51,17%-os adókötelezettség terheli.

A biztosító kifizetései, szolgáltatásai után a magánszemélyt terhelő adót és járulékot a biztosító vonja le. Az egyes biztosítási formákra vonatkozó adóterhek eltérően kerültek megállapításra.

Az életbiztosítások teljes mértékben adómentesnek minősülnek, míg balesetbiztosítás esetén az adómentesség csak havonta 15.000,- Ft-ig terjedő kifizetésekre érvényes, az ezt meghaladó rész a magánszemély összevont adóalapjába tartozik és 16%-os szja-t, valamint 27% eho-t kell utána fizetni.

- Nem kockázati biztosítások

Nem kockázati biztosításnak minősül:
¬ határozott idejű (tartamos) vegyes életbiztosítás
¬ határozott idejű befektetési egységhez kötött életbiztosítás (unit linked)
¬ nyugdíjbiztosítás
¬ járadékbiztosítás
¬ határozatlan idejű (egész életre szóló) unit linked biztosítás

A cégek, szervezetek által a magánszemély javára fizetett biztosítási díj béren kívüli egyes egyes meghatározott juttatásnak minősül és az adó-, illetve járulékteher egységesen 51,17%.

Kivételt jelent és adómentes a határozatlan idejű életbiztosítások azon esete, amikor a díjbefizetés rendszeresen történik.  Továbbá adómentes a biztosítási díj, ha a biztosító teljesítésére korlátozások nélkül kizárólag a díjat fizető jogosult.

A kockázati biztosításokhoz hasonlóan a biztosító kifizetései, szolgáltatásai itt is adókötelesek, mely után a biztosító levonja az adót a magánszemélytől. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adókötelezettség mértéke illetve a mentességi feltételek biztosítási fajtánként eltérően alakulnak.