Bizalmi vagyonkezelés: mutatjuk a személyi jövedelemadót érintő szabályokat

Megosztás Tetszik

Jelen cikkünkben a bizalmivagyon-kezelési struktúra személyi jövedelemadót érintő legfontosabb szabályait foglaltuk össze.

Általános rendelkezések

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) a bizalmi vagyonkezeléssel összefüggésben tartalmaz pár általános érvényű szabályt.

Az egyik ilyen általános érvényű szabály, hogy amennyiben a magánszemély a kedvezményezetti pozícióját valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte, akkor a bizalmi vagyonkezelésből származó bevétel jogcímét és a jövedelem összegét tevékenységre, átruházásra, szolgáltatásnyújtásra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. Ha a jogcímet nem lehet megállapítani a nyilvántartások alapján, úgy a bevétel egészét egyéb jövedelemnek kell tekinteni.

E szabály alapján jól látható a kedvezményezetti pozíció magánszemély általi megszerzését minden esetben vizsgálni szükséges, és e vizsgálat eredményeképpen kell meghatározni, hogy a realizált bevétel után kell-e szja-t fizetni és ha kell, akkor milyen jogcímen (pl. osztalékjövedelemként, nem önálló tevékenységből származó jövedelemként, egyéb jövedelemként).

Szintén általános szabály, hogy nem minősül a vagyonrendelő magánszemély vonatkozásában a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötése a rendelkezési jog gyakorlása, így azon aktus, amelynek keretében a vagyonrendelő átruházza a vagyonát a vagyonkezelőre nem jár szja-fizetési kötelezettséggel.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja a kezelt vagyon hozamai terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére jutatott vagyoni érték miként adózik, illetve a tőkekifizetést terheli-e szja-fizetési kötelezettség!