Devizahiteles törvények hatálya alá tartozó fogyasztói szerződések – új Magyar Közlöny jelent meg Cikk
2026. június 9-én, a Magyar Közlöny 2026. évi 66. számában egy törvény és egy rendelet jelent meg.
2026. június 9-én, a Magyar Közlöny 2026. évi 66. számában egy törvény és egy rendelet jelent meg.
Az Országgyűlés ismét tárgyalni fogja a devizahitelesek ügyét, így végül az érvénytelenség jogkövetkezményéről is a jogalkotó fog dönteni. Az érintettek szemében csalódást keltő lehet, hogy a helyzetet rendező jogszabály nem most fog megszületni, az minden bizonnyal további időt fog igénybe venni az uniós jognak való megfelelés biztosítása miatt is. A jelenlegi törvényjavaslat azonban mégis fontos lépés az érintett devizahitelesek számára, mivel elfogadása nyomán a vonatkozó peres eljárásokat felfüggesztik, a folyamatban lévő végrehajtásokban pedig nem lesz foganatosítható végrehajtási cselekmény – összegzi a devizahiteles jogalkotás helyzetét a BDO Legal, írja a portfolio.hu.
Az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága szerdai ülésén támogatta azt a módosító javaslatot, hogy az adósok kérésére folytatódhassanak a felfüggesztett devizahiteles perek – tette közzé az MTI.
A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) szerint sérti a jogbiztonságot a devizahiteles végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat – közölte az MTI.
Jogegységi határozatot hozott a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa az Európai Unió Bíróságának legutóbbi, a devizahiteleket érintő C-630/23. számú ítéletének értelmezéséről.
Az Európai Unió Bíróságán (EUB) nemrég született, döntő jelentőségű devizahiteles ítéletre hivatkozva az adósnak adott igazat a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) egy, az MBH Bankkal szembeni perben – értesült a 24.hu.
A negyedik negyedévben a vállalatok hitelállománya 311 milliárd forinttal bővült, ami 14 százalékos visszaesés az egy évvel korábbihoz képest; a lakossági hitelállomány 101 milliárd forintos bővülése pedig éves összevetésben 34 százalékos lassulás – derül ki a Magyar Nemzeti Bank hitelezési folyamatokat bemutató legújabb jelentéséből, amely az MNB honlapjára pénteken került fel.
Az utóbbi időben rengeteget lehetett hallani a hitelkamatok emelkedéséről. A változó kamatozású kölcsönök a leginkább érzékenyek a pénzpiaci hozamok mozgására, hiszen azok kamata a BUBOR értékétől közvetlenül függ. Ezek jó részét a régi devizahitelek adják, melyeket a forintosítás során a 3 havi BUBOR-hoz kötött kamatozású kölcsönné alakították át. A 2020. év eleje óta tartó hozamemelkedés most azonban elért egy újabb szintet, a devizahitelek ugyanis még sosem voltak ilyen drágák forintra váltásuk óta.
Az Európai Bíróság szerint összeegyeztethetőnek tűnik az uniós joggal az a magyar jogszabály, amely megtiltja a devizában nyilvántartott kölcsönszerződés érvénytelenítését arra hivatkozva, hogy az az árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen kikötést tartalmaz.
A magyar költségvetés és az államháztartás finanszírozása stabil, az ország működőképességének, a járványügyi védekezésnek és a gazdaság újraindításának jövőbeli költségeire akkor is megvan a fedezet, ha jövőre Brüsszelből csak az egyedi szabályok szerint járó agrártámogatási összegek érkeznek – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Világgazdaságnak adott, megjelent interjúban.
A Magyar Nemzeti Bank részletes statisztikákat vezet a lakossági hitelállományról. Ezeket az adatokat a Bank360.hu feldolgozta és bemutatja, hogyan változott a lakossági hitelpiac az elmúlt tíz évben.
Elemzi a Kúria elemzi az Európai Unió Bíróságának (EUB) utóbbi hetekben közzétett határozatait – közölte a Kúria Sajtótitkársága.
Könnyíthet a devizahitelesek terhein a Kúria konzultációs testületének legutóbbi állásfoglalása – mondta Simonné Gombos Katalin, a Kúria Polgári Kollégiumának szóvivője, kúriai bíró egy háttérbeszélgetésen.
Az úgynevezett devizahiteles érvénytelenségi perek jogalkalmazói gyakorlatát vizsgáló – a Kúria mellett működő, a különböző szintű bíróságok képviselőiből álló – Konzultációs Testület a 2019. június 19-ei ülésén – többségi álláspontként – újabb, a bíróságokra nem kötelező állásfoglalást fogadott el.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől