68 találat a(z) devizahitel cimkére
MNB: a vállalati és a lakossági hitelezés is lassult az utolsó negyedévben
Cikk
A negyedik negyedévben a vállalatok hitelállománya 311 milliárd forinttal bővült, ami 14 százalékos visszaesés az egy évvel korábbihoz képest; a lakossági hitelállomány 101 milliárd forintos bővülése pedig éves összevetésben 34 százalékos lassulás – derül ki a Magyar Nemzeti Bank hitelezési folyamatokat bemutató legújabb jelentéséből, amely az MNB honlapjára pénteken került fel.
Sosem voltak ilyen drágák a forintra váltott devizahitelek
Cikk
Az utóbbi időben rengeteget lehetett hallani a hitelkamatok emelkedéséről. A változó kamatozású kölcsönök a leginkább érzékenyek a pénzpiaci hozamok mozgására, hiszen azok kamata a BUBOR értékétől közvetlenül függ. Ezek jó részét a régi devizahitelek adják, melyeket a forintosítás során a 3 havi BUBOR-hoz kötött kamatozású kölcsönné alakították át. A 2020. év eleje óta tartó hozamemelkedés most azonban elért egy újabb szintet, a devizahitelek ugyanis még sosem voltak ilyen drágák forintra váltásuk óta.
Devizahitelek: a tisztességtelen kikötés nem érvényteleníti szerződést, mondta ki az Európai Bíróság
Cikk
Az Európai Bíróság szerint összeegyeztethetőnek tűnik az uniós joggal az a magyar jogszabály, amely megtiltja a devizában nyilvántartott kölcsönszerződés érvénytelenítését arra hivatkozva, hogy az az árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen kikötést tartalmaz.
Varga Mihály a gazdasági kilátásokról, lehetőségekről, fordulópontról
Cikk
A magyar költségvetés és az államháztartás finanszírozása stabil, az ország működőképességének, a járványügyi védekezésnek és a gazdaság újraindításának jövőbeli költségeire akkor is megvan a fedezet, ha jövőre Brüsszelből csak az egyedi szabályok szerint járó agrártámogatási összegek érkeznek – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Világgazdaságnak adott, megjelent interjúban.
Így változott a lakossági hitelek piaca az elmúlt tíz évben
Cikk
A Magyar Nemzeti Bank részletes statisztikákat vezet a lakossági hitelállományról. Ezeket az adatokat a Bank360.hu feldolgozta és bemutatja, hogyan változott a lakossági hitelpiac az elmúlt tíz évben.
Devizahiteles perek: a Kúria az európai bíróság által megadott szempontok alapján dönt
Cikk
Elemzi a Kúria elemzi az Európai Unió Bíróságának (EUB) utóbbi hetekben közzétett határozatait – közölte a Kúria Sajtótitkársága.
Kúria: könnyíthet a devizahitelesek terhein a konzultációs testület állásfoglalása
Cikk
Könnyíthet a devizahitelesek terhein a Kúria konzultációs testületének legutóbbi állásfoglalása – mondta Simonné Gombos Katalin, a Kúria Polgári Kollégiumának szóvivője, kúriai bíró egy háttérbeszélgetésen.
Devizahitelek érvénytelenségi perei: állásfoglalást fogadott el a Kúria Konzultációs Testülete
Cikk
Az úgynevezett devizahiteles érvénytelenségi perek jogalkalmazói gyakorlatát vizsgáló – a Kúria mellett működő, a különböző szintű bíróságok képviselőiből álló – Konzultációs Testület a 2019. június 19-ei ülésén – többségi álláspontként – újabb, a bíróságokra nem kötelező állásfoglalást fogadott el.
Devizahitel-károsultak: tízből kilencen visszavásárolnák lakásukat
Cikk
A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET Zrt.) 32 500 ügyfeléből 27 500 család jelezte május végéig, hogy újra tulajdonosává kíván válni korábbi ingatlanjának; összesen közel 31 ezren jeleztek vissza az eszközkezelő felhívására – közölte a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter hivatala.
Devizahitel átváltásának könyvelése
Kérdés
Kft.-nek 2018 májusában a főkönyvében 35 000 svájci frank devizanemben volt hitelkötelezettsége a bank felé, 99 400 000 forint értékben. A kft. 2018. novemberben forintosította a hitelt, így a tartozás 150 millió forint, amit a bank kettébontott, így két szerződés jött létre, külön a kamatról (20 millió forint), illetve külön a tőkéről (130 millió forint). Az” új” tőkeösszeg (130 millió forint) jelentősen eltér a főkönyvben szereplő 99 400 000 forint tőkeösszegtől. Hogyan kell könyvelni a fenti gazdasági eseményeket? A különbözetet, 30 600 000 forintot 2018-ban pénzügyi műveletek ráfordításaként kell elszámolni egy összegben (árfolyam-különbözetként), vagy elhatárolható? De akkor hogyan oldom fel visszafizetéskor, mivel itt a teljes (régi+új) tartozás részletét fizetem havonta? A kamattartozást el kell határolni, és az évenként megfizetett tényleges kamat kerül év végén feloldásra? Segítségüket előre is köszönjük.
Devizahitelezés: vizsgálja a Kúria az uniós bírósági döntés jogkövetkezményeit
Cikk
A devizahiteles érvénytelenségi perek jogalkalmazási gyakorlatának vizsgálatára felállított Konzultációs Testület tovább vizsgálja, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel járhat, és annak alapján a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történik – közölte a Kúria, az Európai Unió Bíróságának (EUB) múlt heti határozatára reagálva. A Konzultációs Testület április közepén és május első felében is ülésezik, álláspontjának közzététele azt követően várható.
Devizahitelek: ellentétesek az uniós joggal a magyar jogszabályok
Cikk
Az uniós joggal ellentétesek azok a magyar jogszabályok, amelyek nem teszik lehetővé, hogy visszamenőleges hatállyal megsemmisítsék az árfolyamkockázattal kapcsolatos tisztességtelen szerződési feltételt tartalmazó devizaalapú kölcsönszerződéseket – közölte döntését az Európai Unió Bírósága csütörtökön.
Devizahiteles per: korábban nyert, most veszített az adós a bankkal szemben
Cikk
A Kúria elutasította egy adós felülvizsgálati kérelmét, amelyet az ügyfél devizahitel-szerződése érvénytelenségének – ismételt – megállapítása érdekében indított.
Devizahitelesek: visszakaphatják lakásukat a nemzeti eszközkezelő program résztvevői
Cikk
A bérleti díjat rendszeresen megfizető bérlők kedvező feltételek mellett ismét tulajdonosaivá válhatnak korábbi ingatlanjaiknak a kedden benyújtott törvényjavaslat értelmében – közölte a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter.
Felelősek-e a bankok a devizahitelezésben kialakult helyzetért?
Cikk
Van-e felelősségük a bankoknak az egykori devizahitelek körül kialakult helyzetért? A jegybank szerint tisztességesen jártak-e el a pénzintézetek? Vizsgálta-e az MNB a bankok felelősségét a tájékoztatásban, például azt, hogy átverésen alapultak-e a reklámjaik? – kérdezte a parlamentben Mesterházy Attila MSZP-s országgyűlési képviselő a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alenökétől.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
