Számviteli zárás: a kiegészítő melléklet fogós kérdései

Megosztás Tetszik

Az év végéhez közeledve már készülnek a cégek a számviteli zárásra. Marginálisnak tűnhet, de a kiegészítő melléklet összeállítására is lehet, érdemes felkészülni. Ennek apropóján összegyűjtöttünk néhány érdekes, a gyakorlatban is előforduló esetet.

A számviteli törvény értelmezésében társult vállalkozás az a – konszolidálásba teljeskörűen be nem vont – gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata 20 százalékot meghaladó (jelentős) tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára.

A kiegészítő mellékelt összeállítása során felmerülhet néhány fontos, a fenti előírás gyakorlati értelmezését érintő kérdés:

– melyik üzleti év saját tőkéjét kell bemutatni: a tárgyévre vonatkozót, vagy a már beszámolóval lezárt (tárgyévet megelőző) évben kimutatott tőkét, illetve

– az adózott eredmény kapcsán melyik évet kell a „legutolsó üzleti évnek” tekinteni, továbbá

– az előzőek tükrében, mit kell értenünk a „tartalékai” kifejezés alatt?

A társult vállalkozások konszolidálása kapcsán az Szt. 130. § (8) bekezdése kimondja, hogy összevont (konszolidált) beszámoló készítése esetén a társult vállalkozás részesedésének értékelésekor minden esetben a rendelkezésre álló legutolsó beszámolót kell alapul venni.

Ez a rendelkezés a mérvadó a kiegészítő melléklet – azaz jelen esetben a 89. § (1) bekezdés c) pontját érintően – is: a saját tőkével kapcsolatos adatokat a rendelkezésre álló legutolsó beszámolót figyelembe véve kell szerepeltetni.

Tartalék alatt a társult vállalkozás (és a konszolidált beszámoló) kapcsán is – az előzőek szerinti időpontra megállapított – tőketartalékot, az eredménytartalékot, a lekötött tartalékot, az értékhelyesbítés értékelési tartalékát és a valós értékelés értékelési tartalékát kell érteni.

A kiegészítő mellékletben a társaság által a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszámát is meg kell adni. Ez nem tűnik különösebb kihívásnak, mégis azzá válhat, ha a társaság többféle tevékenységet is folytat úgy, hogy egyes munkavállalók részmunkaidőben több munkakört is betöltenek. Így lesz egy dolgozóból, kettő, esetleg három? Vagy mégsem?

OLVASA TOVÁBB cikkünket, amelyben példán keresztül részletes választ adunk erre a kérdésre, valamint ismertetjük a civilszervezeteknek adott támogatásra, az értékhelyesbítésére vonatkozó előírásokat!