hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Számviteli zárás: a kiegészítő melléklet fogós kérdései

  • Sinka Júlia okleveles adószakértő, számviteli tanácsadó
2

Az év végéhez közeledve már készülnek a cégek a számviteli zárásra. Marginálisnak tűnhet, de a kiegészítő melléklet összeállítására is lehet, érdemes felkészülni. Ennek apropóján összegyűjtöttünk néhány érdekes, a gyakorlatban is előforduló esetet.

A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak társult vállalkozása, bemutatva külön-külön azok saját tőkéjét, jegyzett tőkéjét, tartalékait, a birtokolt részesedés arányát, a legutolsó üzleti év adózott eredményét (a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 89. § (1) bekezdése c) pont).

A számviteli törvény értelmezésében társult vállalkozás az a – konszolidálásba teljeskörűen be nem vont – gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata 20 százalékot meghaladó (jelentős) tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára.

Megjelent az „IFRS-változások – új standardok és módosítások” című webinárium videófelvétele

A kiegészítő melléklet összeállítása során felmerülhet néhány fontos, a fenti előírás gyakorlati értelmezését érintő kérdés:

– melyik üzleti év saját tőkéjét kell bemutatni: a tárgyévre vonatkozót, vagy a már beszámolóval lezárt (tárgyévet megelőző) évben kimutatott tőkét, illetve

– az adózott eredmény kapcsán melyik évet kell a „legutolsó üzleti évnek” tekinteni, továbbá

– az előzőek tükrében, mit kell értenünk a „tartalékai” kifejezés alatt?

A társult vállalkozások konszolidálása kapcsán az Szt. 130. § (8) bekezdése kimondja, hogy összevont (konszolidált) beszámoló készítése esetén a társult vállalkozás részesedésének értékelésekor minden esetben a rendelkezésre álló legutolsó beszámolót kell alapul venni.

Megjelent az Adózóna új kiadványa! Tippek könyvviteli zárlathoz – számviteli esettanulmányok

Ez a rendelkezés a mérvadó a kiegészítő melléklet – azaz jelen esetben a 89. § (1) bekezdés c) pontját érintően – is: a saját tőkével kapcsolatos adatokat a rendelkezésre álló legutolsó beszámolót figyelembe véve kell szerepeltetni.

Tartalék alatt a társult vállalkozás (és a konszolidált beszámoló) kapcsán is – az előzőek szerinti időpontra megállapított – tőketartalékot, az eredménytartalékot, a lekötött tartalékot, az értékhelyesbítés értékelési tartalékát és a valós értékelés értékelési tartalékát kell érteni.

A kiegészítő mellékletben a társaság által a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszámát is meg kell adni. Ez nem tűnik különösebb kihívásnak, mégis azzá válhat, ha a társaság többféle tevékenységet is folytat úgy, hogy egyes munkavállalók részmunkaidőben több munkakört is betöltenek. Így lesz egy dolgozóból, kettő, esetleg három? Vagy mégsem?

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben példán keresztül részletes választ adunk erre a kérdésre, valamint ismertetjük a civilszervezeteknek adott támogatásra, az értékhelyesbítésére vonatkozó előírásokat!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (2)
Adózóna

Tisztelt Ruszin Zsolt!

Ön, mint – gyakorló könyvvizsgálóként – a számvitel „tűzvonalba kitett harcosa” tudja a legjobban, hogy a mindössze a vállalkozók két százalékát érintő probléma is milyen hatalmasra duzzadhat az adott cég számára, ha éppen érintett benne.

Én a kiegészítő mellékletet nagyon fontos dokumentumnak tartom: korántsem mindegy, hogy egy vállalkozás működését pusztán a számok alapján ítéljük meg, vagy döntéshozóinak módjában áll arról magyarázatot adniuk, a számukra lényegesnek ítélt körülményeket is felsorakoztatva. Az sem közömbös, hogy átlátják-e ennek jelentőségét (ideértve a pályakezdő könyvelőket is), élnek-e ezzel a lehetőséggel. Egy gyakorlott könyvvizsgálónak nem kell részleteznem a miérteket.

A kiegészítő melléklettel tehát foglalkozni kell azokon a fórumokon, melyek erre teret adhatnak. Azt, hogy ezzel Ön is bizonyára egyetért, igazolja, hogy – miként írja – könyvvizsgálóként még nem találkozott olyan éves beszámolóval, ahol a kiegészítő melléklet hibátlan lett volna.

Az, hogy a számviteli törvényben előírtak megsértésének vizsgálata és adott esetben bírságolása ne a vállalkozó „rosszkor volt rossz helyen” helyzetének betudhatóan történjék, hanem ettől lényegesen igazságosabb, és főleg átlátható módon, ahhoz kétségtelenül rendszerszintű, az adatok tömeges elemzésére épülő ellenőrzésre lenne szükség.

A mesterséges intelligencia nem a jövő – szerintem –, hanem a jelen, és a könyvelőtársadalom is hasznára fordíthatná. Jelenleg inkább ijesztgetésük zajlik: AI majd elveszi a munkájukat.

Fontossága okán, a kiegészítő mellékletre még terveim szerint e keretek között is visszatérek majd. A cél, hogy felhívjuk a figyelmet a buktatókra, és a könyvelőknek a beszámoló e részét érintő problémáira is megoldásokat találjunk. Köszönjük, ha alkalmasint a könyvvizsgálóként e téren szerzett tapasztalatait megosztja velünk.

Üdvözlettel: Sinka Júlia

Ruszin Zsolt

A Creditonline legrisebb adatai szerint 10.027 2,4 MdFt feletti árbevételű kettős könyvvitelt vezető vállalkozás van Magyarországon. Lehet, hogy van még néhány ezer olyan cég, amely éves beszámoló készítésére kötelezett és ezt be is tartja (nagyon sok ilyen vállalkozás egyszerűsített éves beszámolót készít).

A KSH szerint a társas vállalkozások száma 500 ezer felett van.

Tehát a cikk a vállalkozások nagyjából 2 százalékát érinti.

Én könyvvizsgálóként még nem találkoztam olyan éves beszámolóval, ahol a kiegészítő melléklet hibátlan lett volna.

Ehhez képest az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklete kötött tartalmú, de azt így 10 évvel a változtatás után is kevés könyvelő tudja, így ott meg felesleges információk szerepelnek (pl. TAO levezetés).

Lehangoló téma az értékhelyesbítés is. Az elmúlt években a NAV ugyan változtatott az álláspontján és az Art. 227/A.§ szerint bírságolhatónak tartják a könyvvizsgálói jelentés hiányát, vagy a kiegészítő mellékletben szereplő sületlenségeket, de ettől még nagy változás nem várható. Ahol a NAV - akár az értékhelyesbítés elmaradása miatt - mulasztási bírságot szab ki, az az adózó szemében pech marad.

Rendszerszintű ellenőrzés kellene, ezért mesterséges intelligenciával kellene elolvastatni ezeket a kiegészítő mellékleteket, aztán elemezni azokat, sőt a kiegészítő mellékletet mesterséges intelligenciával kellene írni.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Új lakás bérbeadása, értékesítése

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Területfoglalási díj, fordított áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Tervezési szolgáltatás, fordított áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink