Felszámolás alá került a cég: mutatjuk, mire kell figyelni könyveléskor

Megosztás Tetszik

Egy vállalkozás felszámolási eljárás alá került augusztus 30. napjától. A bevallásokat (áfa, járulék, cégautóadó, turizmusfejlesztés, esetleg kiva) be kell adni F1 jelzéssel 08.29. dátumig, majd utána F2 jelzéssel 08.30–08.31-ig. Be kell adni egy felszámolási eljárást megelőző időszaki beszámolót, illetve a hozzá kapcsolódó dokumentumokat. A könyvelésben hogyan kell szerepeltetni az ezzel kapcsolatos adókat, bért? Hogyan helyes a könyvelés és költségelszámolás a 08.29-éig tartó időszakban? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

A felszámolás megkezdésekor és a felszámolás alatt a számviteli feladatokat a 225/2000. kormányrendelet előírásai szerint kell elvégezni. A rendelet 2. paragrafusának (1) bekezdése szerint a felszámolás időszaka alatt a gazdálkodó szervezetre a számviteli törvény (Szt.) előírásait a hatályos csődtörvényben (Cstv.) és az említett kormányrendeletben előírtak figyelembevételével kell alkalmazni. Az Szt.-nek a Cstv.-vel és kormányrendelettel nem érintett előírásai a felszámolás időszaka alatt is érvényesek.

Az Szt. 11. paragrafusának (10) bekezdése szerint az üzleti év a vállalkozó felszámolása esetén az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a felszámolás kezdő időpontját megelőző napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak, amely a kérdéses esetben a 01. 01–08.29. közötti időszak. A mérlegfordulónap 08.29. Ezzel a nappal kell a Cstv. 31. paragrafus (1) bekezdésének a) pontja szerint beszámolót és az eredmény felosztása után zárómérleget és adóbevallást készíteni a gazdálkodónak, azokat a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak át kell adni, és nyilatkozni kell arról, hogy a tevékenységet lezáró mérleg, illetve az eredmény felosztása után készített zárómérleg az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad, valamint nyilatkozni arról is, hogy a mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek.

A kormányrendelet 3. paragrafusának (1) bekezdése írja elő a felszámolás kezdő napját megelőző nappal készítendő tevékenységet lezáró beszámoló tartalmát. E szerint a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege tételeinek alátámasztására szolgáló záróleltár a gazdálkodó szervezetnek a mérleg fordulónapján meglévő befektetett eszközeit és forgóeszközeit, valamint azok forrásait tartalmazza mennyiségben és az Szt.-ben előírtak szerint meghatározott értéken. A záróleltár és a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege értékhelyesbítést és értékelési tartalékot, valamint időbeli elhatárolást – a halasztott bevételnek az Szt. 45. paragrafusa alapján elhatárolt (például a fejlesztésre kapott támogatás) és még meg nem szüntetett elhatárolás összege kivételével – nem tartalmazhat.

AJÁNLJUK FIGYELMÉBE az Adózóna legújabb kiadványát:
Tippek könyvviteli zárlathoz – számviteli esettanulmányok

A könyvelésnek a mérlegfordulónapig keletkezett bevételeket, költségeket, ráfordításokat kell tartalmaznia. Így például a bér a 08. 29-ig felmerült összegben szerepelhet (szükség szerint arányosítással), és az adókat is a 08. 29-ei időpontig kell számításba venni, az adóbevallásnak is ezt kell tartalmaznia.

A tevékenységet lezáró beszámolót is letétbe kell helyezni és közzé kell tenni az Szt. 153. paragrafus (1) bekezdése és a 154. paragrafus (1) bekezdése szerint a beszámoló mérlegének fordulónapját követő 30 napon belül kormányrendelet 3. paragrafus (4) bekezdésének előírása alapján.

Az Szt. 11. paragrafus (11) bekezdése szerint a felszámolás időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától (nincs 2 napos beszámoló). A felszámolás alatt a nyilvántartásokat a kormányrendelet 3-6. paragrafusaiban foglaltak szerint kell vezetni.

Ehhez a Csődtv. 46. paragrafusának (2) bekezdése szerint a felszámoló nyitó felszámolási mérleget készít. A nyitó mérleg tartalmát a kormányrendelet 5. paragrafusának (1) bekezdése határozza meg, amely szerint azt a tevékenységet lezáró mérleg alapján a felszámolás kezdő időpontjával (ami jelen esetben 08.30.) kell elkészíteni. A nyitó mérlegben az eszközoldalon a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközök értékét (ideértve a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet tulajdonát nem képező, de a könyveiben értékkel kimutatott eszközök értékét is) és a forrásoldalon azok ezzel egyező összegű forrását – mint kötelezettséget – elkülönítetten (amennyiben a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközök forrása a zárómérlegben nem kötelezettségként szerepel, akkor a saját tőke csökkentésével) kell kimutatni.

A tevékenységet lezáró, illetve a felszámolást lezáró adóbevallás közötti időszakról törvény eltérő rendelkezése hiányában az Art. általános rendelkezései szerint kell az adóbevallási kötelezettséget teljesíteni.

A felszámolás időszaka alatt a gazdálkodó nem alanya a társasági adónak (Tao. 5. számú melléklet 8. pont).