Egy vállalkozás adott kölcsönt a tagok részére a korábbi években, több alkalommal. A kölcsönökre jegybanki alapkamat plusz 5% felszámításra került. Kérdés, hogy a kölcsönök tekintetében van-e mód elévülésre? Az Adózóna oldalán érkezett olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Nem telt eseménytelenül a nyár a jogalkotásban: számos új rendelet változtatott a korábbi előírásokon. Módosultak – egyebek mellett – a csedre és a betegekre/ellátottakra, továbbá a letiltásra vonatkozó rendelkezések, a digitális államhoz kapcsolódó előírások, valamint a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) szabályai is.
A magyar adórendszer egyik fontos intézménye az adómegállapítási jog elévülése, melynek szabályaira mind az adózóknak, mind az adóhatóságnak figyelemmel kell lenniük. Jelen cikkünk célja az adómegállapítási jog fontosabb elévülési szabályainak ismertetése, illetve annak bemutatása, hogy egyes különleges esetek hogyan befolyásolhatják az elévülési határidőt.
Az Alkotmánybíróság 11/2024. AB határozatában abban foglalt állást, hogy az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésének fényében – figyelembe véve az elévülés jogintézményének célját – a hatósági eljárásnak végleges döntéssel kell-e lezárulnia az elévülési határidőn belül – olvasható az Alkotmánybíróság döntésében az alkotmanybirosag.hu-n.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték