77 találat a(z) új Ptk. cimkére
Osztalékfizetés: jövőre még nehézkesebb lesz
Cikk
Az osztalékfizetésre vonatkozó korlátok és nehézségek már eddig is számos bosszúságra adtak alapot. Körülményes az osztalékok kezelése a vállalatfelvásárlások során, a vevőnek és az eladónak speciális technikákat kell kidolgozniuk az osztalékok egymás közötti megosztására – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Eltérített osztalék – új Ptk.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. az új Ptk. szerint működik, a tagok magánszemélyek, családtagok: 40-30- 30 százalék a jegyzett tőke megoszlása. Már most jelezték, hogy a 2017. évi mérleget elfogadó taggyűlésen szeretnének osztalékfizetésről határozni. Felmerült azonban, hogy az osztalékot nem a tulajdoni hányadok alapján hagynák jóvá, hanem csak egy tulajdonos venné fel az osztalékot, azaz "eltérített osztalékról" határoznának. Kérdésem, hogy az új Ptk. alapján megtehetik-e a tulajdonosok, hogy a társasági szerződésben, taggyűlési határozatban a tulajdoni hányadtól eltérő mértékű osztalékot állapítanak meg, és fizetnek ki? Az szja- és az ehotörvény alapján ez osztaléknak minősül-e? Köszönettel!
Behajtási költségátalány külföldi partnerrel szemben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Állásfoglalását szeretném kérni belföldi és külföldi partner közötti fizetési késedelem behajtási költségátalányával kapcsolatosan. Ez esetben is szükséges alkalmazni a Ptk. rendelkezéseit, vagyis ha egy belföldi, számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany késedelmesen fizet egy külföldi partnerének? Köszönettel.
Ptk. alá bejelentkezés 3 millió forint feletti törzstőke esetén
Kérdés
A Ptk. hatályba léptetéséről rendelkező eredeti törvény szerint nem kötelező csak azért módosítani a társasági szerződést, mert az a Gt.-re hivatkozik, hanem megengedett ilyen esetben a módosítást akkor végrehajtani, ha egyéb okok miatt a társasági szerződést módosítani szükséges. Ezzel ellentétes álláspont olvasható a "Kft.-k figyelem: van miről agyalni a tőkeemelési haladék ellenére is" című cikkben. Kérem a kérdéskörrel kapcsolatos jogi szakvéleményük megküldését. Köszönöm.
Kft. tagja és a munkaviszony: amikor azért lehet, mert nem tiltják?
Cikk
Egyszemélyes kft. tagja köthet-e munkaszerződést a kft.-vel? – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász szakértőnk válaszolt.
Egyesület alapszabálya
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyesületünk alapszabályt módosít. Az új Ptk. 3:67 §-a szerint a tagsági jogviszony keletkezése a közgyűlés általi elfogadással jön létre. Kérdésem, hogy ettől a szabálytól el lehet-e térni úgy, hogy a közgyűlés a döntést az elnökség hatáskörébe utalja? A következő, a 3:78 §, ami szerint az elnökség az elnökét maga választja ki a tagjai közül. Ha ezt a közgyűlés teszi, az ellentétes-e az új Ptk. szabályaival?
Osztalékfizetés nyilatkozattétel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A segítségét szeretném kérni. A 2006. évi Gt. 131. paragrafusa szabályozta az ügyvezető nyilatkozattételi kötelezettségét a cégbíróság felé osztalékfizetés esetén. Az új Ptk. (3:184 paragrafusa) ilyen kitételt nem tartalmaz. Tehát az ügyvezetőnek 2016-ban már nincs nyilatkozattételi kötelezettsége a cégbíróság felé? Válaszát és segítségét előre is köszönöm!
Változás az ügyvezetésben
Kérdés
Újra ügyvezetés, 2016. 03. 16-tól új Ptk. A kötelező továbbképzésen kapott tájékoztatás szerint tagi jogviszonnyal nem lehet a fenti időponttól ügyvezetői tisztséget gyakorolni. Ha egy kft. tagja eddig 1210 Feor kóddal volt bejelentve, mint tag, és erre a jogviszonyára kapott havi jövedelmet (garantált bérminimumon felül), akkor most ki kell jelenteni ebből a Feorból, és, mint tagi személyes közreműködőt, milyen kóddal kell bejelenteni? Egy vállalkozás tagja, „mindenes” a saját cégében, hogyan válasszon Feort? A tagi közreműködésén felül köteles jövedelmet kapni az ügyvezetésért? Eddig úgy tudtam,hogy a tag társas vállalkozónak minősül, ha nincs heti 36 órás munkaviszonya, vagy nem nyugdijas. Mi változott? Ha tagként a garantált bérminimum után adózik, most az ügyvezetői tisztség után is a garantált bérminimum után fog duplán adózni, ha nem köt részmunkaidős munkaviszonyt a saját cégével? Vagy megbízási jogviszonnyal ebben az esetben is lehet, és az lehet nulla? Mi a változás miatt a lényeg? Ha egy egyszemélyes kft. tagja főállásban máshol dolgozik, megbízási jogviszonyt hogyan köt magával? Köteles magának fizetni az ügyvezetésért? Kérem szíves tájékoztatásukat ez ügyben.
Máris módosítaná a kormány az új Ptk.-t! Kiakadt a jogászprofesszor
Cikk
Több ponton módosíthatják a kevesebb, mint két éve elfogadott új Polgári törvénykönyv (Ptk.) zálogjogi fejezetét az Igazságügyi Minisztérium (IM) tervei szerint. A Ptk.-t előkészítő professzor kiakadt ezen, és nyílt levelet írt Trócsányi László, igazságügyi miniszternek.
Beszámítás az új Ptk.-ban
Kérdés
Az új Ptk. beszámítási szabálya alkalmazható-e hármas szerződéses kapcsolatból eredő tartozások rendezésére. A teljesítéséből adódó követelése van B felé, B-nek követelése van C felé. B partner az A partner felé fennálló tartozását rendezheti-e olyan módon, hogy kéri beszámítani C felé fennálló követelését. Rendszeres hármas kapcsolat esetén ki lehet-e kötni a szerződésben, hogy lejáratkor ily módon történik a tartozások rendezése?
Társaság(ok) beolvadása
Kérdés
Tisztelt Válaszadó! Az általunk könyvelt 3 cégből 2 be szeretne olvadni a 3.-ba. Számunkra nem egyértelmű az új Ptl..3:44.paragrafusa, miszerint az ilyenfajta egyesülésnél csak 1 cég olvadhat be, vagy akár több is egy folyamat kapcsán? Köszönjük válaszukat!
Csapda a követelések elévülésében. Figyeljen az új szabályokra!
Cikk
A kétes követelés, behajthatatlan követelés, elévült követelés mind olyan fogalmak, amelyek mást jelentenek a könyvelő, az adótanácsadó és az ügyvéd számára. Ráadásul az új Ptk. 2014-től részlegesen újraszabályozta az elévülést, amelyet most már nem szakít meg a fizetésre történő felszólítás.
Tag kilépése
Kérdés
Ügyfelem (kft.) két tulajdonosa közül az egyik kiválna a cégből, a jövőre vonatkozóan más elképzelései vannak, mint üzlettársának. A gondom az, hogy az új Ptk. csak bizonyos esetekben ad lehetőséget a tag kiválására. Esetünkben az üzletrész eladása, illetve saját üzletrész vásárlása nem lehetséges, ugyanis az üzletrész értéke többszáz millió forint, ami pénzben jelenleg a kft.-nél rendelkezésre állna (egy nagyértékű ingatlant adott el a társaság). Osztalékfizetésről nem lehet dönteni, ugyanis a másik fél (üzlettárs) a rá eső hányadot a cégben szeretné hagyni, nem szeretné azt a jövőben sem osztalékként kivenni. Milyen megoldást javasolnak a fenti esetre? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel CsK
Új Ptk. osztalékelőleg-kifizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2014. 03. 24-én kelt alapító okiratában áttért az új Ptk. rendelkezéseire. A társaság a 2014. évi beszámolóját 2015. 02. 05-én készítette, és fogadta el. Ha 2015. évben osztalékelőleget fizetne, akkor 2015. június 30-áig felhasználhatja-e a 2014. évi beszámolóját? Az osztalékelőleg a döntéstől számított mennyi ideig fizethető ki – akár részletekben is – a likvidástól függően? Köszönjük szíves válaszát!
Bt.-kültagja lehet-e ügyvezető? Ahány jogász, annyi válasz
Cikk
Lehet-e ügyvezető a bt. kültagja a saját bt.-jében? – kérdezte olvasónk. dr. Radics Zsuzsanna szakértőnk válaszolt.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
