A követelésvásárlás könyveléséről

Megosztás Tetszik

Mi a teendő, ha egy harmadik fél 10 millió forintos tartozását egy kft. másfél millió forintért megvásárolja a cégtől? Hogyan kell könyvelni a könyv szerinti és a kifizetett összegeket a vevőnél? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.

Egy harmadik fél tartozik egy kft.-nek (2. kft.) 10 millió forinttal. Ezt egy másik cég (1. kft.) megvásárolja 1,5 millió forintért. MI a teendője ezután az 1. és 2. kft.-nek?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az 1. kft. a vásárolt követelést a forgóeszközök között, ezen belül a követések között mutatja ki a vételáron, azaz 1, 5 millió forint értéken.

Attól függően, hogy milyen kapcsolat áll fenn az 1. kft. és az adós között, továbbá, hogy miből ered a követelés, a mérlegben a következő tételek között kell a vásárolt követelést szerepeltetni:

1. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

3. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

4. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

Ha 1. kft. és az adós a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) előírása alapján kapcsolt vállalkozás, akkor „Követelések kapcsolt vállalkozással szemben” mérlegsoron kell a követelést kimutatni.

Ha 1. kft. és az adós között az Szt. előírása szerinti jelentős részesedési viszony áll fenn, akkor „Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben” mérlegsoron kell a követelést kimutatni.

Ha egyik sem áll fenn, de van részesedési viszony 1. kft. és az adós között, akkor „Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben” mérlegsoron kell a követelést kimutatni.

Ha 1. kft. és az adós nem állnak részesedési viszonyban, akkor egyéb követelés mérlegtételnél kell a követelést kimutatni.

Kivételt jelent a bemutatott szabályok alól, ha a követelés pénzkölcsön vagy tartós bankbetét alapján áll fenn, és a kölcsön törlesztése, a betét megszüntetése a következő üzleti évben nem esedékes. Ekkor – szintén attól függően, hogy milyen a kapcsolat 1. kft. és az adós között – a követelést a befektetett eszközök között, a következő mérlegsorokon kell kimutatni:

– a pénzkölcsönöket (ideértve a pénzügyi lízing miatti, a részletre, a halasztott fizetéssel történt értékesítés miatti követeléseket is), tartós bankbetéteket „Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban” mérlegtételnél,

– a jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni pénzkölcsönt és tartós bankbetétet, amely nem tartozik a kapcsolt vállalkozással szemben fennálló pénzkölcsönök és tartós bankbetétetek közé, „Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban” mérlegtételnél,

– az olyan egyéb részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni pénzkölcsönt és tartós bankbetétet, amely nem tartozik az előzőek közé, „Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban” mérlegtételnél,

– a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni pénzkölcsönt és tartós bankbetétet pedig „Egyéb tartósan adott kölcsön” mérlegtételnél.

A 2. kft.-nél az egyéb ráfordítások között kell kimutatni az átruházott (engedményezett) követelésnek a könyv szerinti értékét (a 10 millió forintot) a követelés átruházásakor, és az egyéb bevételek között kell kimutatni az átruházott (engedményezett) követelésnek az engedményes által elismert értékét (jelen esetben 1,5 millió forintot) a követelés átruházásakor.

Az ügylet abban az esetben érinti a társasági adólapot, ha 1. és 2. kft. a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülnek és az 1,5 millió forintos vételár nem minősül szokásos piaci árnak. 

A szokásos piaci árat a Tao, valamint a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendelet (22-es rendelet) előírásai alapján kell levezetni, és a nyilvántartással az adóbevalláskor rendelkezni kell mind a két félnek.

Ha 1. és 2. kft. kapcsolt vállalkozásnak minősülnek a Tao. tv. szerint, akkor az alkalmazott ellenérték és a szokásos piaci ár különbözetével

– 2. kft-nek az átruházás adóévében növelnie kell az adózás előtti eredményt, ha az alkalmazott ár miatt az adózás előtti eredménye kisebb, mint lett volna szokásos piaci ár alkalmazása mellett,

– ha 1. kft.  adózás előtti eredménye a vásárolt követelés nyilvántartásból történő kikerülésekor (részbeni kikerülésekor) nagyobb lesz, mint lenne szokásos piaci ár alkalmazása mellett, akkor 1. kft. csökkentheti a különbözettel (részbeni kikerülés esetén arányos részével) feltéve, hogy

a) rendelkezik a 2. kft. által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét; és

b) rendelkezik a 2. kft. nyilatkozatával, amely szerint a különbözet összegét figyelembe veszi (vette) a társasági adó vagy annak megfelelő adó alapjának meghatározása során.

A b) pont szerinti nyilatkozattal első ízben a 2018. adóévi adókötelezettségnél kell rendelkezni. Tekintettel azonban, hogy ez a szabály 2017. január 1-jén hatályba lépett, ezért – ha az ügyletet 2017-ben kötötték a felek – akkor 2018-tól ezen második feltételnek is meg kell felelni.

Ha 2. kft.-nek az átruházás adóévében az alkalmazott ár miatt az adózás előtti eredménye nagyobb, mint lett volna szokásos piaci ár alkalmazása mellett, akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt feltéve, hogy rendelkezik az 1. kft. által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét.

Ha az ügyletet 2017-ben kötötték, akkor 1. kft. nyilatkozatával még nem kell rendelkeznie.

Ha pedig 1. kft. adózás előtti eredménye a vásárolt követelés nyilvántartásból történő kikerülésekor (részbeni kikerülésekor) kisebb lesz, mint lenne szokásos piaci ár alkalmazása mellett, akkor növelnie kell a különbözettel (arányos részével) az adózás előtti eredményét a társasági adóalap megállapításakor. [Szt. 3. § (2) bekezdés 7. pont, 9. pont, 27. § (3), (3b), (5)-(6) bekezdés, 29. § (1), (3)-(4), (7) bekezdés, 77. § (3) bekezdés d) pont, 81. § (3) bekezdés f) pont, Tao. tv. 4. § 23. pont, 18. §, 22-es rendelet]