A szétadóztatott magyar webáruházak nem bírják a nemzetközi versenyt

Megosztás Tetszik

Bekövetkezett az, amire évek óta számítani lehetett, de sem szabályváltozásokkal, sem organikus piaci folyamatokkal nem sikerült elkerülni: a gyorsan fejlődő elektronikus kiskereskedelemben és logisztikában a magyar tulajdonú szereplők nem tudták felvenni a versenyt a külföldiekkel, és mind itthon, mind a határon átnyúló kereskedelemben háttérbe szorultak – írja a g7.hu.

A PwC tanácsadócég friss adatai szerint 2024-ben a teljes magyar e-kereskedelmi forgalom 1920 milliárd forint volt, amiből közel 1600 milliárd forintot tett ki a magyar, illetve uniós szereplők együttes forgalma, és mintegy 330 milliárd forintot már unión kívülről vásároltak a magyarok (utóbbi fő szereplője a kínai Temu).

A Temu hatása ugyan fontos, de az mindenhol elkerülhetetlen, viszont ha a számok mögé nézünk, akkor egy másik alapvető folyamat is látszik. Ugyanis a fent említett 1600 milliárd forintos hazai/uniós forgalomnak sem származik a jelentős része ma már magyar tulajdonú, magyar hátterű piaci szereplőktől. Márpedig ez a jelenség egyáltalán nem kellene, hogy evidens legyen annak fényében, hogy az e-kereskedelem nem száz éve létezik, nem érintette hátrányosan sem a rendszerváltás, sem a privatizáció és a többi hasonló történelmi adottság. Ennek a viszonylag fiatal piacnak a felfutásánál elvileg hasonló helyzetben álltak fel a rajtvonalra a magyar kereskedők a csehekkel, a szlovákokkal, a románokkal vagy a lengyelekkel – olvasható a g7.hu-n.

A teljes cikket itt olvashatja el.