Kriptoeszközök, digitális platformok: nemzetközi adatokat böngészhet a NAV

Megosztás Tetszik

Három, az illetékes hatóságok közötti automatikus információcseréről szóló megállapodást kihirdető törvényjavaslatot tárgyalt ma az Országgyűlés, a kriptoeszközökre, a digitális platformokról származó jövedelemre, valamint a a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk vonatkozóan. A megállapodások fontos eszközt adnak az adóhatóságoknak az adóelkerülés elleni küzdelemben.

T/12489 – A kriptoeszközökre vonatkozó adatszolgáltatási keret alapján történő automatikus információcseréről szóló illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről

T/12490 – A digitális platformokról származó jövedelemre vonatkozó automatikus információcseréről szóló illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről

T/12519 – A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kiegészítésének kihirdetéséről

Hatékonyabb lesz a nemzetközi adókikerülés elleni fellépés

A nemzetközi információcsere az adóhatóságok számára nélkülözhetetlen a határokon átnyúló gazdasági ügyletek vizsgálatához, erre szükség van a feketegazdaság elleni küzdelemben is – hangsúlyozta felszólalásában Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára. A tárgyalt megállapodások olyan további eszközöket adnak a magyar adóhatóság kezébe, amelyek lehetőséget nyújtanak a nemzetközi adókikerüléssel szembeni hatékonyabb fellépésre.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a kapott információk feldolgozásával hatékonyabban és célzottabban ellenőrizheti a digitális platformokhoz, a kriptoeszközökhöz kapcsolódó, valamint a pénzügyi számlákon keresztül végrehajtott ügyleteket – fejtette ki az államtitkár. Szerinte az adatszolgáltatási kötelezettség miatt az adóhatóság rendelkezésére álló információk arra ösztönzik majd az adózókat, hogy önkéntes jogkövető magatartást tanúsítsanak.

A három nemzetközi megállapodás révén megvalósuló adóügyi információcsere azt a célt szolgálja, hogy az érintett ügyletek adóügyi információit a magyar és az adózó illetőségéhez tartozó joghatóság automatikusan ossza meg egymás közt. Hangsúlyozta, kizárólag külföldi illetőségű adózók adatait továbbítja a NAV a külföldi társhatóságoknak.

Elmondta, a kriptoeszközökre vonatkozó megállapodás alapján például a külföldi kriptoeszköz-szolgáltató adatot fog küldeni minden magyar felhasználója kriptoeszköz-ügyletéről a külföldi adóhatóságnak, amely ezeket az adatokat megküldi a magyar adóhatóságnak, ezáltal ellenőrizhető a magyar adózók bevallása és az, hogy adókötelezettségüket teljesítették-e.

A digitális platformokat érintő törvényjavaslat célja a digitális platformokon keresztül szerzett jövedelemmel kapcsolatos automatikus információcsere. Például a Booking.com adatot fog szolgáltatni a magyar felhasználó értékesítéséről a külföldi adóhatóságnak, amely megküldi ezt az adatot a magyar adóhatóságnak, ezáltal ellenőrizhető az adott magyar adófizető bevallása és adókötelezettsége – magyarázta, hozzátéve, hogy a magyar szallas.hu is adatot fog szolgáltatni a külföldi hirdetők értékesítéséről a NAV-nak, amely ezt az információt továbbítani fogja a külföldi társhatóságnak.

A pénzügyi számlákkal kapcsolatos törvényjavaslat célját akként magyarázta, hogy a külföldi pénzügyi intézmény által kezelt magyar magánszemély kriptoügyleteinek eredményéről információt fog kapni a magyar adóhatóság a külföldi adóhatóság adatküldése alapján, ezáltal ellenőrizhető a magyar adó megfelelő bevallása. Fordított esetben, amennyiben egy magyar pénzügyi intézménynél külföldi magánszemélynek keletkezik kriptobefektetésekből jövedelme, arról a bank az adóhatóság felé, az adóhatóság pedig a társhatóság felé küld adatokat – ecsetelte az államtitkár.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője azt tudakolta, miért akar a kormány tudni mindenféle digitális vagyonelem mozgásáról. Szerinte ennek lehet pozitív magyarázata is, de felmerülnek komoly adatvédelmi aggályok is. Véleménye szerint más európai országokhoz képest Magyarországon fokozottabban meg lehet figyelni azt a jelenséget, hogy az emberek a kripto, vagy korábban a bitcoin felé menekülnek a klasszikus banki termékektől. Ezt a képviselő azzal magyarázta, hogy szerinte Magyarországon kirívóan drága a bankrendszer.

A platformokkal kapcsolatban azt javasolta, hogy a jogalkotó segítsen azoknak a magyar munkavállalóknak, akik valamely óriásplatformnak vannak kiszolgáltatva, gyakorlatilag kizsigereli őket egy futárcég vagy bármi más. Szerinte ugyanakkor védeni kell azokat a fogyasztókat is, akik a platformokon vásárolnak.

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára zárszavában többek között a szürkegazdaság felszámolásával, az adófegyelem javításával, valamint az állami bevételek biztosításával érvelt a jogszabály mellett.

Ha valakinek adóköteles jövedelme keletkezik, arról az adóhatóságnak tudnia kell – szögezte le.

A kriptobefektetéseknek lényegesen gyengébb a jogi, garanciális védelme, mint a tradicionális pénzintézeti befektetéseknek – mutatott rá.

A magyar munkavállalónak és kisvállalkozónak érdeke, hogy a külföldi munkaadója vagy partnere ne tudja őt félrevezetni – szögezte le.