Három, az illetékes hatóságok közötti automatikus információcseréről szóló megállapodást kihirdető törvényjavaslatot tárgyalt ma az Országgyűlés, a kriptoeszközökre, a digitális platformokról származó jövedelemre, valamint a a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk vonatkozóan. A megállapodások fontos eszközt adnak az adóhatóságoknak az adóelkerülés elleni küzdelemben.
A 2024. évi XLIII. törvénnyel kihirdetett, a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között az országonkénti jelentések cseréjéről szóló kormányközi megállapodás biztosítja az információcsere zökkenőmentességét a két ország között – írja honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország között 2023 végén született Közös Nyilatkozat alapján a multinacionális vállalatcsoportok 2022-ben kezdődő pénzügyi évekre vonatkozó országonkénti (CbC) jelentéseinek cseréje átmenetileg spontán információcsereként valósul meg. Mindez biztosítja, hogy ha a csoport Magyarországon vagy az Egyesült Államokban adóügyi illetőséggel rendelkező végső anyavállalata a vállalatcsoport egészére benyújtja az illetősége szerinti országban a CbC-jelentést, azt a csoport magyar, illetve amerikai leányvállalatainak továbbra sem kell – írja honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Cikksorozatunk ötödik részében a gazdasági társaságok, egyéb jogi entitások és a bizalmi vagyonkezelésben kezelt vagyon tényleges tulajdonosára, tulajdonosaira vonatkozó információk megosztásával kapcsolatos főbb tudnivalókat foglaltuk össze.
A nyári időszakban sem szünetelt a jogalkotás, szinte naponta jelentek meg új jogszabályok a Magyar Közlönyben.
Cikksorozatunk első részében az első adómegállapítási jogsegély-irányelvről, az úgynevezett DAC 1-ről írtunk. Mostani cikkünkben áttekintjük a határokon átnyúló adócsalás és adókijátszás elleni harc második lépcsőfokának is tekinthető EU irányelvet, amely nem más, mint a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információcsere, vagy más néven az úgynevezett DAC 2 (2014/107/EU irányelv).
Amióta megjelent az adózás mint államérdek, azzal párhuzamosan él az adózók adóminimalizálásra, de egyes esetekben az adóelkerülésre, adókijátszásra való törekvése is. A határokon átívelő jövedelmek, szociális szolgáltatások, beruházások miatt, valamint az adózók mobilitása és a digitalizáció robbanásszerű fejlődése okán is szükségessé vált, hogy globális, illetve európai szintű adóügyi közigazgatási együttműködési szabályozást hozzanak létre a határon átívelő adócsalások, adókijátszások és jogszabályellenes adóelkerülések elleni hatékonyabb küzdelem, valamint a méltányos adórendszer és belső piac kialakítása érdekében. Cikksorozatunk végigmegy a már elfogadott irányelveken a DAC 1-től egészen a 2021-ben elfogadott DAC 7-ig.
Kétoldalú együttműködési megállapodást írt alá a Kínai Értékpapír-felügyeleti Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a két fél közötti információcsere és tudásmegosztás érdekében. A megállapodás kiterjed többek között a hatóságok közötti információmegosztásra, továbbá a határon átnyúló intézmények működésével kapcsolatos felügyeleti együttműködésre, olvasható az MNB honlapján.
Az Európai Unióban az adójogszabályok meghozatala nemzeti hatáskörben van, ugyanakkor törekvés az is, hogy biztosítsák a piaci szereplők azonos feltételek közötti működését. A márciusban elfogadott új irányelv célja, hogy az összes digitális platformra egységesen ugyanazok az adatszolgáltatási előírások vonatkozzanak, és az adóhatóságok közötti adatszolgáltatás a már bevált információcsere-mechanizmussal valósuljon meg. Cikkünk a DAC 7 legfontosabb elemeit ismerteti.
Az Európai Unió tagállamai közötti adóügyi információcsere továbbra sem elegendő a méltányos és eredményes adózás biztosításához az egységes piacon, a hiányosságok hozzájárulhatnak az adóelkerüléshez és az adókijátszáshoz – közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű számvevőszéke kedden.
Magyarország az OECD újabb információcseréről szóló egyezményhez csatlakozik – közölte az NGM. Mintegy 50 ország adóhivatalai cserélik ki évente a transzferárazással kapcsolatos országonkénti jelentéseiket, ezzel komoly adóbevételkieséstől védik meg az egyezményben résztvevő államokat.
Jelentős lehetőséget tartogathat a magyar vállalatok számára a szerbiai privatizációs folyamat, amelynek keretében a szomszédos ország több száz állami vállalatot hirdetett meg – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vasárnap a dél-szerbiai Nisben, miután megbeszélést folytatott Goran Knezevic szerb gazdasági miniszterrel és Nenad Mijailovic pénzügyi államtitkárral.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték