Három, az illetékes hatóságok közötti automatikus információcseréről szóló megállapodást kihirdető törvényjavaslatot tárgyalt ma az Országgyűlés, a kriptoeszközökre, a digitális platformokról származó jövedelemre, valamint a a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk vonatkozóan. A megállapodások fontos eszközt adnak az adóhatóságoknak az adóelkerülés elleni küzdelemben.
A 2024. évi XLIII. törvénnyel kihirdetett, a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között az országonkénti jelentések cseréjéről szóló kormányközi megállapodás biztosítja az információcsere zökkenőmentességét a két ország között – írja honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország között 2023 végén született Közös Nyilatkozat alapján a multinacionális vállalatcsoportok 2022-ben kezdődő pénzügyi évekre vonatkozó országonkénti (CbC) jelentéseinek cseréje átmenetileg spontán információcsereként valósul meg. Mindez biztosítja, hogy ha a csoport Magyarországon vagy az Egyesült Államokban adóügyi illetőséggel rendelkező végső anyavállalata a vállalatcsoport egészére benyújtja az illetősége szerinti országban a CbC-jelentést, azt a csoport magyar, illetve amerikai leányvállalatainak továbbra sem kell – írja honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Cikksorozatunk ötödik részében a gazdasági társaságok, egyéb jogi entitások és a bizalmi vagyonkezelésben kezelt vagyon tényleges tulajdonosára, tulajdonosaira vonatkozó információk megosztásával kapcsolatos főbb tudnivalókat foglaltuk össze.
A nyári időszakban sem szünetelt a jogalkotás, szinte naponta jelentek meg új jogszabályok a Magyar Közlönyben.
Cikksorozatunk első részében az első adómegállapítási jogsegély-irányelvről, az úgynevezett DAC 1-ről írtunk. Mostani cikkünkben áttekintjük a határokon átnyúló adócsalás és adókijátszás elleni harc második lépcsőfokának is tekinthető EU irányelvet, amely nem más, mint a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információcsere, vagy más néven az úgynevezett DAC 2 (2014/107/EU irányelv).
Amióta megjelent az adózás mint államérdek, azzal párhuzamosan él az adózók adóminimalizálásra, de egyes esetekben az adóelkerülésre, adókijátszásra való törekvése is. A határokon átívelő jövedelmek, szociális szolgáltatások, beruházások miatt, valamint az adózók mobilitása és a digitalizáció robbanásszerű fejlődése okán is szükségessé vált, hogy globális, illetve európai szintű adóügyi közigazgatási együttműködési szabályozást hozzanak létre a határon átívelő adócsalások, adókijátszások és jogszabályellenes adóelkerülések elleni hatékonyabb küzdelem, valamint a méltányos adórendszer és belső piac kialakítása érdekében. Cikksorozatunk végigmegy a már elfogadott irányelveken a DAC 1-től egészen a 2021-ben elfogadott DAC 7-ig.
Kétoldalú együttműködési megállapodást írt alá a Kínai Értékpapír-felügyeleti Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a két fél közötti információcsere és tudásmegosztás érdekében. A megállapodás kiterjed többek között a hatóságok közötti információmegosztásra, továbbá a határon átnyúló intézmények működésével kapcsolatos felügyeleti együttműködésre, olvasható az MNB honlapján.
Az Európai Unióban az adójogszabályok meghozatala nemzeti hatáskörben van, ugyanakkor törekvés az is, hogy biztosítsák a piaci szereplők azonos feltételek közötti működését. A márciusban elfogadott új irányelv célja, hogy az összes digitális platformra egységesen ugyanazok az adatszolgáltatási előírások vonatkozzanak, és az adóhatóságok közötti adatszolgáltatás a már bevált információcsere-mechanizmussal valósuljon meg. Cikkünk a DAC 7 legfontosabb elemeit ismerteti.
Az Európai Unió tagállamai közötti adóügyi információcsere továbbra sem elegendő a méltányos és eredményes adózás biztosításához az egységes piacon, a hiányosságok hozzájárulhatnak az adóelkerüléshez és az adókijátszáshoz – közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű számvevőszéke kedden.
Magyarország az OECD újabb információcseréről szóló egyezményhez csatlakozik – közölte az NGM. Mintegy 50 ország adóhivatalai cserélik ki évente a transzferárazással kapcsolatos országonkénti jelentéseiket, ezzel komoly adóbevételkieséstől védik meg az egyezményben résztvevő államokat.
Jelentős lehetőséget tartogathat a magyar vállalatok számára a szerbiai privatizációs folyamat, amelynek keretében a szomszédos ország több száz állami vállalatot hirdetett meg – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vasárnap a dél-szerbiai Nisben, miután megbeszélést folytatott Goran Knezevic szerb gazdasági miniszterrel és Nenad Mijailovic pénzügyi államtitkárral.
Horváthné Szabó Beáta
adószakértő
Pölöskei Pálné
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték